Pest–Vác összekötő vasútvonal építésénél ki volt a miniszterelnök?

1846. július 15-én írt történelmet a magyar közlekedés: ezen a napon adták át az ország első vasútvonalát, amely Pestet kötötte össze Váccal. A Magyar Középponti Vasúttársaság által épített vonal célja az volt, hogy gyorsabb és megbízhatóbb kapcsolatot teremtsen Pest és az ország északi térségei között. Az első szerelvényeket a belgiumi Cockerill gyárban készült Pest és Buda nevű mozdonyok vontatták. Az átadás országos jelentőségű esemény volt.

A vasútvonal megépítésének előkészítése évekkel korábban kezdődött. Ullmann Móric kezdeményezésére a porosz származású, amerikai vasútépítési tapasztalatokkal rendelkező Karl Friedrich Zimpel készítette el a terveket. Bár két éven belül végzett a munkával, pénzügyi viták miatt elhagyta az országot, ami jelentősen késleltette a beruházást. A projekt finanszírozását az Ullmann Móric által alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bank biztosította, míg a kivitelezést August Wilhelm Beyse porosz főmérnök irányította. Az építési munkálatok 1844-ben kezdődtek.

A vasútvonal a kor legkorszerűbb műszaki megoldásaival épült. Az acélsíneket walesi és poroszországi kohókban gyártották, a talpfák magyar tölgyerdőkből származtak, a rögzítőcsavarok pedig a resicabányai kohókban készültek. Az építő a Magyar Középponti Vaspálya Társaság volt, az Ullmann-féle Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hitel‑háttere pedig lehetővé tette a gyors megvalósítást. A Pest-Vác vonal második főmérnöke és építési igazgatója közben August Wilhelm Beyse lett, akinek vezetésével 1844. október 5-én megkezdődhetett az építkezés.

Az első próbaút Pest és Rákospalota között 1845. november 10-én jött létre. Ekkor azonban már nem Beyse irányította az építkezést, hanem Lachner Károly építésvezető és Wurm Kornél mérnök igazgató. A beruházás körül egyéb visszaélések gyanúja is felmerült, de a munkát végül a rendelkezésre álló forrásokkal és szakemberekkel előkészítették. A belga Cockerill mozdonygyártól rendelt ferde elhelyezésű hengerekkel rendelkező, szabad hajtótengelyű mozdonyokat használták, az első gőzmozdonnyal pedig a Duna mentén futó ëtt 33 kilométeres szakasz végigjárását is megvalósították.

A Pest-Vác vasútvonalat 1846. július 15-én nyitották meg; a császári pár, József nádor és felesége, felfutott a vonatra, és a királyi ceremónia részeként Vácig utaztak. A menetidő az induló táv 33,6 km‑ét egy óra alatt teljesítette Dunakeszines megállóval együtt. A mozdony hét darab négytengelyű személykocsit vontatott, a kocsik fából készültek, ablakai viszonylag kicsik voltak, és bőrfüggönyökkel védettek voltak. Az első osztályú kocsik azonban igényesebbek voltak: vörös bársonnyal borított ülőrészek, míg a harmadik osztályon a fa kocsi-kijelentés szerinti berendezés jellemezte a kocsi belső terét.

Az ünnepélyes megnyitót a Pesti udvarból a vonal kiépítésének miniszteri‑ és banki háttere is segítette: Ullmann Móric bankár és a Magyar Középponti Vasút közvetlen érintettsége hozzásegítette az első vonal megvalósításához. A kezdeti siker után Pest-Vác jól mutatta, hogy a vasutak gyors fejlődése financiálisan és technikailag is megvalósítható. A vasútvonal megnyitása után a Pest-Szolnok közötti vonal kiépítésére is sor került, bár a tőke az adott időben korlátozott maradt, így a beruházások hosszú távon megvalósításra kerültek.

A 19. század második felében a dualizmus évtizedei alatt Baross Gábor, a „vasminiszter” tevékenysége hozott jelentős forgalmirengetést, és a közlekedéspolitika megerősítette a magyar állam szerepét a vasúti hálózat kiépítésében. A korszakban a magánvasutak magyarországi fennállása alatt is jelentős volt az állami szerepvállalás, amely a későbbi évtizedekben tovább erősödött. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése, valamint a kiegyezés közötti időszakban a vasútakat Ausztria és magyar magántársaságok építették a Bécsi abszolutista kormány felügyelete alatt. A vasút a gazdaság, a piacok és a hadviselés logisztikájának alapjává vált, és ennek az időszaknak a történetét a későbbi vasúttechnika-párhuzamok is tükrözik.

A Pest-Vác vonal megépítéséről és bontakozó vasúti kultúráról a történetben számos a korra jellemző személy szerepel: Széchenyi István és Kossuth Lajos a vasút kiépítésének korai támogatóiként kerülnek említésre, míg Ullmann Móric szerepe a bal parti vasútvonal megtervezésében elengedhetetlen volt. A kezdeti sikerek nyomán a Pest-Vác vasút megnyitásával megindult a hazai vasúti térkép bővítése, és a korabeli sajtó is elismerte a közlekedés forradalmi lépését.

Az első magyar gőzüzemű vasút történetében a Pest-Vác megnyitása különleges jelentőséggel bír, hiszen ez volt az első magyar vasút, amely Pestet összekötötte Váccal, és megnyitotta a korszak vasúti forradalmát. A vonal megnyitását ünnepélyes körülmények között tartották, a nagypolgárok és állami vezetők részvételével, és a pálya új korszakát jelentette a magyar közlekedésben. A későbbi évtizedekben Baross Gábor közlekedésügyi miniszter és a dualizmus időszakában a magyar állam is jelentős szerepet vállalt a vasúthálózat kiépítésében, amely a Kárpát-medence leggazdagabb városait összekötötte a gyakorlati közlekedéssel és a gazdasági fejlődéssel.

Az 1846-os nyitás és a további hálózatbővítések hozzájárultak a magyar vasút prosperáló rendszeréhez, amely a későbbiekben is meghatározó maradt. A kor folyamán a vasút célszerűsége és gazdaságossága kifejezetten növelte a kereskedelmet és az ipari fejlődést, amely az ország modernizációjához vezetett. A Pest-Vác összekötő vasútvonal tehát nem csak egy mérföldkő volt a közlekedésben, hanem a magyar gazdaság és társadalom átalakulásának egyik alapja.

tags: #pest #vac #osszekoto #vasutvonal #epitesnel #ki

Népszerű bejegyzések:

• Megbízható közös képviselők Pesterzsébeten
• Hogyan helyezzük el a társasházi mérőszekrényt?
• Pilisvörösvár házépítés – helyi kivitelezés és felújítási megoldások
• Eladó lakás a Velezda Lakóparkban – 48 nm + 8 nm erkély, 2 szoba
• Helyi bejelentés leadása a szomszédról felhalmozott szemét ügyében és az eljárás menete