Hova jelenthetem a szomszéd telkén felhalmozott szemét miatti bejelentést és hogyan történik az eljárás?
Az őszi avarégetés és a téli hideg időszak beköszöntével egyre többen égetnek hulladékot illegálisan. A JÖN Alapítvány rendszeres szemléletformáló kampányokkal igyekszik a lakosság figyelmét felkelteni a súlyosan égető egészségkárosító tevékenységre. Többek közt, a Ne égess, komposztálj! Ne félj a szomszddal való konfrontációtól, hiszen az ő érdeke is, hogy egészségesen éljen. Ha nem használ a jó szó, a baráti figyelmeztetés, akkor közérdekű panaszbejelentés intézményét kell használnod, hogy megmentsd a tiszta levegődet. Fordulj a megyei kormányhivatalok környezetvédelmi és természetvédelmi osztályaihoz. A közérdekű bejelentés illetékmentes és írásban történik. Ide vonatkozó jogszabály: 1995. évi LIII. törvény 97. § (2) bekezdése, és a 306/2010. kormányrendelet. A hatóságok munkáját nagyban segíti, ha képekkel vagy videofelvételekkel dokumentálod a kialakult helyzetet. Ha elviselhetetlen a helyzet mindenképpen értesítsd a rendőrséget vagy a tűzoltóságot vagy rendőrség segítségét kérhetjük. A kiérkező szerveknek kötelező írásban rögzíteni a bejelentő által tapasztalt problémákat, amit az illetékes járási hivatal felé kötelesek továbbítani. A „szennyező fizet” elve szerint a hulladékot termelő,a hulladék birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért és a hulladékgazdálkodás költségeinek a megfizetéséért. Egy adott ingatlanon elhelyezett hulladék kezeléséért, szállításáért az felel, akié a hulladék, vagy akinek a birtokába került. Magyarán, ha sikerül azonosítani pl. a hulladékból, hogy kihez tartozhat, akkor őt lehet felelősségre vonni (mint hulladéktulajdonost), viszont ha nem, akkor bizony az ingatlan használójára (általában tulajdonosára vagy bérlőjére) hárul a felelősség, hiszen ő vált a hulladék birtokosává, amikor bedobták a kertjébe a hulladékot. Hulladékgazdálkodási ügyekben eljáró hatoságokAz elmúlt években az illegálisan lerakott hulladékok problémája a szabályozó oldalán is változásokat eredményezett, 2021. március 16. napján lépett hatályba a 124/2021. (III. 12.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről („Korm. Rendelet”), melynek 1. § (1) a) pontja a települési jegyzőtől főszabályként a vármegyei kormányhivatalokhoz helyezte át a jogellenesen elhelyezett hulladék ügyében a hatósági eljárásokat.A vármegyei kormányhivatalok felett a minisztériumi hulladékgazdálkodási hatóság gyakorol szakmai irányítást, mely hatóság szerepét jelenleg az energiaügyi miniszter tölti be. A Korm. Rendelet 1. § (3) bekezdése alapján egyes jogszabályban meghatározott esetekben a Pest Vármegyei Kormányhivatal országos illetékességű hulladékgazdálkodási hatóságként jár el.A fentiek értelmében tehát főszabályként a vármegyei kormányhivatalok járnak el a hulladékgazdálkodási engedélykérelmekben és a hulladékgazdálkodási hatósági ügyek lefolytatásában, ideértve az illegálisan elhagyott vagy elhelyezett hulladékok felszámolásának ügyében indított eljárásokat is. Hulladékgazdálkodás terén alkalmazandó jogszabályokMagyarországon a hulladékgazdálkodás körébe tartozó legfontosabb tárgyköröket általános igénnyel jelenleg a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény („Ht.”) szabályozza, ideértve a szemetelésre vonatkozó általános szabályokat is, melyet a Ht. VII. Fejezete tartalmaz, a hulladék jogellenes elhelyezésével, illetve elhagyásával kapcsolatos szabályok címmel.A Ht. rendelkezéseire vonatkozó részletszabályokat jellemzően kormányrendeletek tartalmazzák. Külön kormányrendelet vonatkozik a hulladékgazdálkodási bírság mértékére és megállapítására (271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet), de a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásáról és hatósági engedélyezéséről is külön jogszabály rendelkezik (439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet).Külön megjegyezzük, hogy az elmúlt évek jogszabályváltozásai során nem csak a közigazgatási jog, hanem a büntetőjog terén is jelentősen módosultak a szabályok. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2021. március 1. napjától hatályos 248. § (2) b) pontja alapján aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen jelentős mennyiségű hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A módosítás azért tekinthető jelentősnek, mert a büntethetőség a hivatkozott szabály alapján már nem függ attól, hogy a jogellenesen elhelyezett hulladék veszélyes hulladék-e, ellenben annak mennyisége a meghatározó.Ara vonatkozóan információnk, hogy mely településen milyen mértékben számít rutingyakorlatnak a hulladékgazdálkodási bírság kiszabása, jelenleg nincs információnk. Portálunk összeszedte a jelenleg hatályos jogszabályokat, amelyet egy tulajdonos tehet abban az esetben, ha egy renitens szomszéd a felhalmozott szeméttel keseríti meg a mindennapjait. 2023. augusztus 15. 20:00olvasási idő 4 percMit tehet az a szomszéd, akinek megkeseríti egy kényszeres gyűjtögető a mindennapjait? Korábban írtunk arról, Miskolcon a diósgyőri városrész egyik kertesházas övezetében csordultig telt szeméttel egy porta, ami miatt a szomszédok évek óta szenvednek. Akkor a szomszédok elmondták, hogy több hatósághoz is fordultak, de egyelőre érdemi előrelépés nem történt az ügyben, kizárólag az önkormányzat sújtotta félmillió forintos büntetéssel a renitens telek tulajdonosát. Utánanéztünk, hogy ilyen esetben mely hatósághoz érdemes fordulnia egy károsultnak, ha minél hamarabb szeretné visszakapni a régi életét. Ilyen esetben a „szemetet” felhalmozó tulajdonostárssal szemben az illetékes kormányhivatal járási hivatalának népegészségügyi osztálya (korábban ÁNTSZ) tud eljárni, így hozzájuk érdemes a leghamarabb fordulni.A költségek a renitens tulajdonost terhelhetikAz eljárás kérelem alapján indul meg, a költségeket az eljáró hatóság viseli, amennyiben a folyamat határozattal zárul, a költség ráterhelhető a kötelezettre, jelen esetben a renitens tulajdonosra. Amennyiben alaposan feltételezhető, hogy magánlakásban vagy a hozzá tartozó ingatlanon a hulladékgyűjtés közegészségügyi szempontból súlyosan kifogásolható, akkor a kistérségi népegészségügyi intézet helyszíni ellenőrzést végez, és intézkedést kezdeményez. Ezzel együtt viszonylag kevés olyan eset van, amikor egy önkormányzat hatósági eszközökkel be tud avatkozni egy társasház működésébe. Az önkormányzatok csupán törvényességi felügyeletet látnak el, azoknál az eseteknél, amikor az együttélési szabályok be nem tartásáról vagy antiszociális viselkedésről van szó, nem rendelkeznek hatáskörrel. Miskolcon is vélhetően azért járhatott el az önkormányzat, mert a szemét már a közterületen is felhalmozódott, amely vélhetően a telekről származott. Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VeolMinden képzeletet felülmúló látvány fogadja az embert a veszprémi Mátyás utca 4. számú ház környékén. A rendezett kertvárosi családi házak között megbújó elhanyagolt ingatlan udvarában olyan hatalmas szemétdomb tornyosodik, hogy az ember alig hisz a szemének.Ezt ne hagyja ki! A szomszédos telek lakói másfél éve járják a hivatalokat, a szemétdomb pedig egyre nagyobb. Mezőkeresztesi László a Béla utca 3. számú családi házban él a családjával, közvetlen szomszédságában a szemétkupacnak. - A szomszédnál egyre több a szemét. Borzalmas a bűz, rovarok, élősködők, patkány és egér él a szemétdomb alatt. A város jegyzője, Mezőkeresztesi úr panasza nyomán tavaly januárban eljárást indított elhagyott hulladék kezelése ügyében. A hivatal leszögezi, hogy a felhalmozott anyagok hulladéknak mi nősülnek. Stimmel. A végzés indoklásából kiderül, hogy a hivatalos hulladéklista szerint milyen anyagok lelhetők fel a kupacban. Minden képzeletet felülmúló látvány fogadja az embert a veszprémi Mátyás utca 4-ben Akkurátus pontossággal sorolja a hazai hulladék-jegyzékben szereplő hatjegyű kódokkal számozott anyagokat, amelyekből a hozzáértő kihámozhatja a lényeget, ám Mezőkeresztesi úr nem sokat értett a számokból és paragrafusokból. Egyre csak arra várt, valaki majd csak intézkedik, és egyszer csak eltűnik a szomszéd szemete. De nem tűnt el. Mezőkeresztesi úr többször eredménytelenül riasztotta az ÁNTSZ-t, erről feljegyzések készültek, júniusban rendőr hívott, mert a szomszéd újabb szállítmánnyal gyarapította a gyűjteményét, majd ismét befáradt az önkormányzathoz. Jegyzőkönyv készült a panaszáról, amelyben - annak rendje és módja szerint - a hivatal megismétli a hulladék besorolási kódjait és elnevezését, az ügyintéző pedig tájékoztatta az ügyfelet, hogy hatósági lomtalanítás csak akkor végezhető, ha az ingatlan tulajdonosa határidőig nem szállítja el. Dehogy szállítja el, magyarázza Mezőkeresztesi úr, éppen ellenkezőleg, újabb kontingensek érkeztek a szomszédba. Göngyöleg, ruhanemű, műanyag és nem meghatározott lakossági hulladék. Közben külön eljárás indult a hátsó és külön az első udvar lomtalanítása érdekében Mezőkeresztesi úr és a hivatal levelezgetése eltartott, közben az ingatlan tulajdonosa elhunyt. A romos háznak és a szemétnek új gazdája lett, akit a hivatal tájékoztatott, értesítette majd ismét helyszíni szemlét tartott, kötelezte a tulajdonost, hogy 15 napon belül szállítsa el a hulladékot, s kilátásba helyezett további helyszíni szemléket.Mezőkeresztesi László: A szomszédból borzalmas bűz árad, rovarok, élősködők, patkányok és egerek járnak át a mi portánkra (Fotó: Orosz Péter) Tavaly ősszel valahogyan kiderül, hogy a hulladéktól a birtokosa megvált így az egész szemétdomb új kategóriába sorolandó, amiről Mezőkeresztesi úr ismét pontos információkat kapott. Ám a szemét, s pontosan a egy esztendő múltán - idén januárban - egyértelművé vált, hogy a szemét nem múlik el, csak átalakul - már rothadó szemétté. Aztán egyszer már úgy tűnt Mezőkeresztesi úr reménykedhet: A hatóság végrehajtás foganatosításáról intézkedett, idén április 9-én, s a költségvetési keretben már szerepelt a végrehajtás költségeinek fedezése. Április 29-én azonban a hatóság megszüntette a végrehajtást, ugyanis megállapítást nyert, hogy a kiszabott bírság hatására a hulladék elszállítása az ingatlan elejéről teljes körűen megtörtént s erről május elején tájékoztatta az ügyfelét, nevezetesen Mezőkeresztesi urat is. Fotósunk a minap készítette riportunkhoz mellékelt fotót. Közben Mezőkeresztesi úrral együtt azon tanakodtak, mi lesz a többi szeméttel, vagy talán ez lenne a teljes körű? A levegő szennyezettsége a téli időszakban a fűtésnél felhasznált tüzelő anyagtól függ leginkább. A szennyezett levegő évente 10-12 ezer ember idő előtti halálához vezet csak Magyarországon. Érdemes lehet a környékbeli lakosok, a közösségi média, helyi média, önkormányzat figyelmét is felhívni a problémára (például a füstről készült kép, vagy egy szórólap megosztásával). A helyi közösségi média csoportok, aláírásgyűjtő akciók, egyéb közösségi összefogások, illetve az önkormányzat megkeresése olyan szórólappal, plakáttal, melyet az intézmény kitehet a településen szemléletformálás céljával (MENÜ: SZÓRÓANYAGOK PLAKÁTOK) sokat tudnak segíteni. Ha a személyes kommunikáció nem segít, csak akkor javasoljuk a hatóságok megkeresését. A levegő védelméről szóló 306/2010. számú kormányrendelet szerint kályhánkban csak a kereskedelemben kapható tüzelőanyagokat, a háztartásban keletkező papírhulladékot és veszélyesnek nem minősülő kezeletlen fahulladékot szabad elégetnünk. Más anyagokat, így például gumit, olajos rongyot, használt ruhát, parkettát, építési hulladékot, köztük ablakkeretet, műanyag palackot, bútorlapot, kezelt fát tilos égetni! Másik lehetőség, ha használja a Levegő Munkacsoport által létrehozott, automatizált bejelentő oldalt szemétégetés bejelentésére (MENÜ: BEJELENTÉS). Fontos: A levegővédelmi eljárásban akkor születik bírságoló döntés, ha tettenérés valósul meg, vagy az eljárás során egyértelműen megállapításra kerül a szabálytalanság, és megállapítható a szabálytalankodó személye, kiléte. Az eredményes eljárás érdekében a rendőrséghez a lakosság közvetlenül, a nap 24 órájában is bejelentheti a szabálytalanságot a 112-es vonalon, lehetőséget teremtve arra, hogy a rendőrség azonnal ellenőrizze a bejelentést, akár a hivatalok hivatali idején kívül is, hiszen ezen szabálysértések elkövetése jellemzően ilyenkor történik. Gyakran a járási hivatal is a rendőrség segítségét kéri. A tapasztalataink alapján segíteni szokott, ha a hatóságnak benyújtott panasztételt követően egy-két hét elteltével telefonon érdeklődik a hatóságnál, hogy melyik ügyintézőhöz került az ügy, milyen vizsgálatot, ellenőrzést terveznek. Ha a fenti eljárással nem sikerül eredményt elérni, vagy abban az esetben, ha legális, de zavaró az égetés, azaz tűzifa ég, de például zavaróan alacsonyan végződik a kémény, vagy annak tisztítása segítene (kéményseprés), akkor birtokvédelmi eljárást is indíthat. Sok esetben a szabálytalan égetők a hulladékot az ingatlanukon felhalmozzák, így előfordul, hogy látható, amit későbbi elégetésre szánnak. Magyarországon bármilyen hulladékot tüzelési célra felhalmozni, adni-venni (akár térítés-mentesen is) jogszabály-ellenes! (Hulladéktörvény 31. §) Az ilyen hulladékot csak arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek lehet átadni! A hulladéktörvény azt is tiltja (Hulladéktörvény 12. § (1) bekezdés), hogy mástól származó hulladékot halmozzunk fel saját ingatlanunkon, illetve azt, hogy a hulladékot 1 évnél hosszabb ideig tároljunk. Büntető Törvénykönyv 248. Sajnos, sokan még mindig az égetést választják az őszi lomb, zöld hulladék megsemmisítésére, amivel komolyan veszélyeztetik a környéken élők egészségét. Nyílt téren semmilyen hulladék nem égethető, háztartási berendezésben csak a háztartásban keletkező papírhulladékot és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladékot szabad elégetni. Mondd el neki, ezzel megmérgezi a környék levegőjét. Közérdekű panaszbejelentést tehetsz az illetékes járási (kerületi) hivatalnál. Fogj össze másokkal - szomszédokkal, barátokkal, ismerősökkel, helyi civil közösségekkel. Írj a sajtónak, beszélj önkormányzati, országgyűlési képviselőjével, tájékoztasd őket a problémáról és javasolj megoldásokat. Az állami, önkormányzati szervek csak akkor fognak intézkedni, ha megkeresik őket a problémával. A szomszéd kertjében olyan áldatlan állapot uralkodik, mely megzavarja mindennapi nyugalmunkat? És nem használ az ingatlantulajdonosnak címzett baráti felszólítás sem? Egy elhanyagolt kert bejelentése nem is olyan bonyolult, mint elsőre tűnik. Hatályban lévő, az egész országra vonatkozó jogszabályt olyan gyomnövényekre (pl. parlagfű) alkottak, amelyek mások növénytermelési, növényvédelmi biztonságát, vagy az emberi egészséget veszélyeztetik. Belterületen a földtulajdonosok kötelesek védekezni a károsító gyomnövényekkel szemben. Ilyen káros gyomnövények lehetnek például a pázsitfűfélék, a csalánfélék, a fészkesvirágzatúak, az üröm, és az útifű. A gazos telek kezelésével kapcsolatban a települési önkormányzatok megalkothatnak egyéni rendeleteket. E tekintetben érdemes az adott település hivatalos honlapján vagy önkormányzatánál tájékozódni. Gyula településén például az önkormányzati rendelet, arra kötelezi a földhasználókat, hogy a gyomnövényként számontartott növényzet méretét 30 cm alatt tartsák. A szomszédjogi szabályozás lehetővé teszi, hogy eljárást indítsunk minden olyan esetben, amikor is szükségtelen zavarásnak vagyunk kitéve. Azaz jogaink csorbulnak, nyugalmunktól vagy magánszféránktól jogtalanul megfosztanak. Ilyen tényezők lehetnek a szemét által keletkezett zavaró szagok, a panoráma és kilátás elvesztése, valamint az árnyékoltság kérdése is. A legelterjedtebb allergén gyomnövény (a parlagfű) esetében létezik egy - Nébih által gondozott - központi bejelentő rendszer, amelyet ide kattintva megtalálsz. A bejelentés regisztrációhoz kötött. Ezt követően a bejelentésben kötelező megadni a parlagfűvel szennyezett terület GPS koordinátáját. Megjelenik egy térkép, ahol a megfelelő területre való nagyítással, majd kattintásos kiválasztással ez könnyen megtehető. Kötelező még megadni a szennyezett terület hozzávetőleges méretét a felbukkanó lehetőségek közül. Továbbá, hogy a területen tartanak-e más kultúrnövényt. Fontos még bizonyító erejű képeket csatolnunk a szóban forgó elhanyagolt területről. Kissé bonyolultabb eljárási forma a parlagfű esetében, ha bevonjuk a területileg illetékes jegyzőt. Azonban, ezt nem csak ebben az esetben tehetjük meg, hanem akkor is, amikor egyéb zavaró tényezők károsítják jogainkat. Szomszédunk elhanyagolt kertjének bejelentése során birtokvédelmi eljárást indítunk el. Ebben az esetben a szomszédot kártérítésre is kötelezhetik. Az eljárást a zavaró tényezők észlelését követően egy éves időintervallumon belül indíthatjuk el a jegyzőnél. A birtokvédelmi eljárást az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és az illeték megfizetésével tudjuk a jegyzőnél kérelmezni. A nyomtatvány kitöltése során lehetőségünk van az álláspontunkat alátámasztani fotók csatolásával is. Ezek a papírok általában a polgármesteri hivatalok honlapjáról letölthetők vagy személyesen is kérhetők. A jegyző 15 napon belül köteles megindítani az eljárást.
A jégvirág születése
tags: #szomszed #telke #gondozatlan #tele #szemettel #hova