Polgári peres eljárási illeték visszatérítése: jogi keretek, számítás és gyakorlati útmutató
Az illeték példáján könnyen megérthető, hogy milyen módon tudja az állam befolyásolni a perlekedési hajlandóságot, illetve, hogy a költségek miért közgazdasági értelemben vett externáliák. Az eljárási illeték az eljárási költségek talán egyik legjelentősebb tétele, amelynek mértéke (a lerovandó maximális illetékek összeadódását és a végrehajtási eljárást feltételezve) akár az eljárás tárgya értékének a 27%-át is elérheti. Az eljárási illeték nem az igazságszolgáltatási tevékenységért fizetett szolgáltatási díj, nem (feltétlenül) áll arányban a bíróságok által végzett munkamennyiséggel. Előfordulhat, hogy egy bonyolult megítélésű ügy akár illetékmentes lesz, egy egyszerű kötelmi jogvitát viszont magas illeték terhel.
Könnyen belátható, hogy az illeték csökkentése növeli a perlekedési hajlandóságot (hiszen perveszteség esetén is csökken a per gazdasági kockázata, vagyis hogy a tévesen pert indító terhén marad az illeték). Az illeték növelése az ilyen hajlamot csökkenti, de az össztársadalmi terheket növeli (hiszen a pervesztes félnek magas terhet kell fizetnie az igazságszolgáltatás igénybevételéért). A kettő közötti egyensúlyt olyan intézmények hivatottak megteremteni, amelyek a felek magatartásától is függővé teszik az illeték mérséklését. Mindezek összességében érzékeltetik, hogy az illeték egyedi és általános szinten milyen hatással bír az igazságszolgáltatás rendjére.
Kiadó: Wolters Kluwer Kft. Új polgári perrendtartási kódex lépett hatályba 2018. január 1-jén, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, ami hatvanöt év elteltével fogja felváltani az 1952. évi III. törvényt.
Az új polgári perrendtartás rendelkezéseinek elsajátítása, az összefüggések megismerése és megértése, nemcsak a jogalkalmazókat állította kihívás elé, hanem azokat is, akik a polgári eljárásjog tananyagából kívánnak felkészülni. Jelen tankönyv elsősorban számukra készült: a polgári eljárásjog tantárgyból vizsgára készülő hallgatóknak, de haszonnal forgathatják a kötetet a szakvizsgára készülő jogászok is. A kötet a tananyagírás szempontjait szem előtt tartva magyarázza és elemzi az egyes jogintézményeket, a Pp. által bevezetett újdonságokat, mellyel az olvasók perjogi ismereteinek megalapozására törekszik. A kötet a Pp. „Határozatok” című Ötödik Részével zárul, amelyet jövő tavasszal követni fog a Pp. fennmaradó szabályanyagát feldolgozó második rész.
A jelenlegi jogi környezetben elengedhetetlen információ lehet: Kérheti az adószámlán fennálló tartozás törlését vagy a már megfizetett illeték visszatérítését, továbbá az illetékbélyeg értékének visszatérítését is. A kérelmet az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) megtalálható ITV nevű nyomtatványon elektronikusan vagy papíralapon, vagy kötetlen formában, a megfelelő adatok feltüntetésével lehet benyújtani. Minden fontos tudnivaló kiderül a nyomtatvány kitöltési útmutatójából és a 70. számú információs füzetből. Az illetékbélyeg 2024. január 1-jétől megszűnt, a fel nem használt illetékbélyegek értéke 2029. Bizonyára minden leendő ügyfelünket foglalkoztatja az a kérdés, hogy mennyibe kerül ma Magyarországon a pereskedés. A lehetséges költségek egyike a bírósági eljárás illetéke, amelyet az eljárás megindításakor meg kell fizetnie ügyfeleinknek, amennyiben nem részesülnek valamilyen költségkedvezményben.
Fontos kiemelni, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény, Itv.) 2025. január 28-tól módosult. Az Itv. hatályos rendelkezései alapján jelenleg egy sávos rendszer van érvényben. 300.000 forintos pertárgyértékig egységesen 18.000 forint illetéket kell fizetni. 300.000 forint felett az illeték mértéke a pertárgyértéktől függő 8 sávban, eltérően van meghatározva.
Az Itv. 42. § (1) a 39-41. utolsó módosítás: 2024. 05. 30. 2024. január 1-jétől illetékbélyegben az illetékfizetési kötelezettség nem teljesíthető, az illetékfizetési kötelezettség 2024. január 1. Első esetben az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél készpénz-átutalási megbízás (csekk) használatával az illetéket annak a bíróságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára fizetheti meg, amely előtti eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Az illeték megfizetését igazoló feladóvevényt a félnek az illetékköteles irathoz kell csatolnia.
Ezután következik a gyakorlatias útmutatás: akkor kell illetéket fizetni, ha bármilyen, a járási hivatal előtt folyó eljárásban ez szükségessé válik, de bírósági peres és nemperes eljárásokban felmerülő illeték megfizetésére ez a számlaszám nem alkalmas! A rendszer lehetővé teszi, hogy a bírói eljárás kezdeményezésekor a befizetés teljesítése történjen elektronikus úton az EFER rendszeren keresztül, a Debreceni Törvényszék EFER elszámolási számlájára. Kizárólag Bírósági Fizetési Portálon keresztül indítható a befizetés, ellenkező esetben az utalt összeg visszautalásra kerül “téves bankszámlaszám” közleménnyel.
Ha a keresetindítási határidő legalább 31 nap, és a pertárgyérték meghaladja az 500 000 forintot, akkor az eljárási illetékkötelezettség önadózással is teljesíthető: az eljárást kezdeményező fél az állami adóhatósághoz elektronikus bevallást nyújt be, amelyben meg kell jelölni a fél azonosító adatait, a per tárgyát, a pertárgyértéket, az ellenérdekű fél adatait és a fizetendő illeték összegét, valamint az eljáró bíróság nevét. Az adóhatóság ezt követően elektronikus úton ügyszámot küld a fél részére. Ha a fizetés előzetesen történik anélkül, hogy eljárást kezdeményeztek volna, a kérelem megküldésével együtt a bíróság tájékoztatja az adóhatóságot, hogy a befizetett összeg nem alapján indult eljárás, és a befizetett összeget nem használták fel.
Az EFER rendszeren keresztül tévesen megfizetett összeg esetén a bíróság ugyanezt a menetrendet követi: lekérdezi az illeték megfizetésének tényét, értesíti az adóhatóságot, és mellékeli az ügyfél kérelmét. A tévesen megfizetett illeték visszatérítéséről az adóhatóság dönt! Ha több illetéket fizetett, mint amennyi járt volna, külön teendője nincsen, mert az eljáró bíróság a túlfizetés visszatérítése iránt intézkedik az állami adóhatóságnál.
Az illeték visszatérítésének gyakorlati folyamata
A visszatérítés folyamata attól függ, hogy volt-e világszerte elérhető befizetés, amely nem lett felhasználva, vagy ha tévesen történt a fizetés az EFER rendszeren keresztül. A bíróság az adóhatósággal együttműködve jár el annak érdekében, hogy a túlfizetést vagy téves befizetést visszatérítsék a jogosult fél részére. A visszatérítés jogi alapja az Itv. és a kapcsolódó jogszabályi módosítások, amelyek meghatározzák az elektronikus bevallás és az elszámolás menetét. Ha több illetékfajtát fizetett a fél, mint amennyi járt volna, a bíróság és az adóhatóság közösen intézkednek a túlfizetés visszafizetéséről.
- A visszatérítés igénylése általában az Itv.-ben meghatározott eljárási formában történik;
- bizonyos esetekben közvetetten a bíróság felé intézett kérelem útján történik a visszatérítés;
- ha az illetékösszeg már felhasználásra került, a visszatérítés kizárólag az adóhatóság döntése alapján lehetséges.
Gyakorlati tények a 2024-2025-ös időszakból
Az Itv. módosítása szerint 2025. január 28-tól a sávos rendszer van érvényben. 300.000 forintos pertárgyértékig 18.000 forint illetéket kell fizetni, 300.000 forint felett 8 sávban határozzák meg az illeték mértékét. Az elektronikus befizetés kötelező, és csak a Bírósági Fizetési Portálon keresztül lehetséges, kivéve előre meghatározott kivételeket. Az eljárási illeték összegének visszatérítéséről szóló kérelmeket a bíróság és az adóhatóság együtt intézi, a tévesen megfizetett összeget pedig az adóhatóság döntése alapján térítik vissza.
Összegzés
Összességében az illeték visszatérítése összefügg a hivatalos eljárásokkal és az adóhatóság elektronikus bevallási rendszerével. A visszatérítés lehetősége többféle módon érvényesíthető, és a folyamat minden résztvevő számára átlátható és követhető. A korrekt eljárás minimalizálja a felesleges terheket és segíti a felek gazdasági döntéseit a perindítás előtt és közben is.
tags: #polgari #peres #eljarasi #illetek #visszaterites