Polgári törvénykönyv eladó ház szavatosság – részletes útmutató a jogi keretekről
A szavatosság és jótállás ingatlanoknál nem automatikus jogok; a jogi keretek pontosan meghatározzák, hogy ki és milyen módon érvényesítheti a jogosultságokat. Az eladó szavatosságért felel, és ez vonatkozik mind az újépítésű, mind a használt ingatlanokra. A Ptk. (2013. évi V.) 6:163. § szerint használt ingatlan eladása esetén az ingatlan előző tulajdonosa 5 év kellékszavatossággal tartozik az eladott ingatlanjáért, míg új építésű lakóingatlan esetében az ingatlan-forgalmazó vagy a kivitelező szerkezetétől függően 3-5-10 év jótállást köteles biztosítani.
Amennyiben a hiba ismert volt az eladáskor, azaz a vételi egyesség ennek tudatában született, az eladó mentesül a szavatossági követeléstől. Azonban utólagos vita esetén a törvény értelmében az eladó kötelessége bizonyítani, hogy a kifogásolt hiba vagy hiányosság az eladás pillanatában már ismert volt.

Az eladó felelőssége nem csak abban merül ki, hogy a tulajdonjogot jogszerűen átruházza; a kellékszavatosság keretében az eladó garanciát vállal olyan hibákért, amelyek a rendeltetésszerű használatot vagy a szerződésben meghatározott követelmények teljesítését befolyásolják. A több funkció s a lakóingatlanok esetében a rendeltetésszerű használhatóság megköveteli, hogy legyenek például lakóhelyiségek, egészségügyi helyiségek, főzőhelyiség, közlekedő- és tároló helyiségek.
Az utólagos viták elkerülésének legjobb módja, hogy az adásvételi szerződés tételesen felsorolja az ingatlan lényeges tulajdonságait, hibáit, és fényképes dokumentációval kiegészítve legyen. Ezt kezdeményezheti a vevő is, nem csak az eladó. Ezt teszem én is a műszaki állapotfelmérés során az ügyfeleim érdekében, és egyben tájékoztatom ezt eladót az ide vonatkozó törvényi háttérről.
Az eddigi gyakorlatban gyakori, hogy a jogi álláspontok és a műszaki kérdések összehangolását szakértő bevonásával érdemes végezni. Ha utólag derül fény valamilyen problémára, előzetesen egyeztess egy mérnökkel (műszaki ellenőr vagy igazságügyi szakértő), hogy a hiba eredetét meghatározzák. Ha bizonytalan a hiba eredete, akkor érdemes az eladóval 2 hónapon belül felvenni a kapcsolatot és tájékoztatni a tényekről; ideális esetben javítási árajánlat birtokában a pénzügyi kompenzációról egyezségre jutni lehet.
Az ingatlan eladóját szavatosság kötelezi, de mit jelent ez pontosan? Használt lakás vagy ház vásárlása során joggal tarthat a vevő attól, hogy olyan hibák és problémák merülnek fel, amelyeket előre nem lehetett felderíteni. Emellett a szükségszerű javítások költségei is felmerülhetnek, ezért fontos a jogi keretek tisztázása, hogy ki melyik költséget viseli.
Az új vagy használt ingatlanok adásvételénél több fontos tényezőt érdemes figyelembe venni. Jó legyen az ingatlan elhelyezkedése, elrendezése, rendezett legyen a jogi helyzete, de eladóként is érdemes tisztázni a szavatossági kötelezettségeket a szerződésben.
A kellékszavatosság alapelvei
A kellékszavatosság lényege, hogy az eladó felelős azért, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog (ingatlan) a szerződésben meghatározott vagy jogszabály által elvárt állapotban legyen. A 5 éves elévülési határidő az ingatlanokra vonatkozóan alapvető szabály, amelyet a Ptk. 6:163. § (3) bekezdése rögzít.
Az igények közül a vevő választhat a következők közül: kijavítás, árleszállítás, vagy súlyos esetben elállás a szerződéstől. A joggyakorlat azonban gyakran előtérbe helyezi a kijavítást és az árleszállítást, mivel az elállás ritka és a kártérítés összetettebb lehet.
Az ismert hibákért az eladó nem tartozik kellékszavatossággal, és a felismerhető hibákért sem. A rejtett hibák azonban a vevőt kötik, mindaddig, amíg a hibát a teljesítéskor nem ismerte fel. A rejtett hibák példái közé tartozik a vízszigetelés hiánya, salétromos fal, vagy belső szerkezetek elavultsága, amelyet a szemrevételezés nem tárt fel.
Gyakorlati tanács: alapos körültekintés és készíts dokumentációt (fényképek, videófelvételek, javítási számlák). Ezek segítenek a vállalt kötelezettségek bizonyításában a jogvita esetén.
Jótállás és jogszavatosság
A jótállás a szavatosságnál szigorúbb felelősséget jelent, mivel a kijelentett kötelezettség vállalója a jótállás időtartama alatt helytáll. A jótállási jog gyakran csak olyan esetekben él, amelyeket a jogszabály vagy a kötelezett kifejezetten vállal. Magyarországon például az 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállást szabályozza.
Ha a jótállás kötelezettje nem tesz eleget a felhívásra, a jótállási igény a felhívásban megadott határidő elteltével is érvényesíthető a bíróság előtt. A jótállásból eredő jogokat az ingatlan mindenkori tulajdonosa érvényesítheti.
Hogyan védekezhetnek a felek a viták elkerülése érdekében?
Az adásvételi szerződésben rögzítsék az ingatlan legfontosabb műszaki adatait, állapotát, és a fennálló hibákat, amelyeket a vevő áttekintése után közölt az eladó. Ha az eladó előre közli a hibákat, akkor később nem lehet szavatossági igényt alapítani miatta. A felek közösen előnyösebb megállapodást köthetnek a javítási költségek vagy a pénzügyi kompenzáció tekintetében.
Ha a hiba később derül ki, fontos a gyors és írásbeli közlés az eladó felé, hogy a jogvesztési határidők ne teljenek. Amennyiben a javítás aránytalan költséggel járna, jogszabály lehetővé teszi a árleszállítást vagy más kiegyenlítő megoldásokat. A kártérítés kapcsán pedig a tapadó és következmény károk különbségét is figyelembe kell venni.
Összegzésül, az ingatlan adásvétele egy rendkívül összetett terület; a szavatosság és jótállás részletei a szerződés tartalmától és a konkrét körülményektől függenek. Minden esetben érdemes szakértő jogi segítséget kérni annak érdekében, hogy a felek megfelelően érvényesítsék jogaikat, és elkerüljék a későbbi vitahelyzeteket.
Garanciajegyek ismertetése | Ingatlanvizsgára felkészítő koncepciók
Gyakran felmerülő kérdések és klasszikus példák
Az egyik gyakori kérdés, hogy mikor lehet árleszállítást kérni? A Kúria egyes ítéletei szerint az árleszállítás mértéke mindig egyedi mérlegelés eredménye, amely figyelembe veszi a hiba jellegét, mértékét és a használhatóságra gyakorolt hatását. A kiindulási alap a szerződésben meghatározott ellenérték.
A szavatossági idő ötéves; a határidő az ingatlan teljesítésétől számítva évente jár le. A határidő akkor sem szenved látszólagos megszakadást, ha a kijavításra időt kell adni, hiszen a kicserélés vagy javítás időtartama beleszámít. A dolog kijavítása vagy kicserélése után a szavatossági igény újból kezdődik a javított részre vonatkozóan.
Végül, ha felmerül a kérdés, hogy a hirdetésben szereplő állítások mennyire kötik a feleket: a Kúria ítéletei alapján a hirdetés nem része a szerződésnek, és a hirdetésben megfogalmazott ígéretek alapján nem érvényesíthető közvetlenül szavatossági igény, hacsak a felek ezt a szerződésben nem rögzítették.
tags: #polgari #torvenykonyv #elado #haz #szavatssag
