Magyarország katonai birtokbavétele, 1944–1945: Egy hiánypótló adatbázis
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) közös projektje keretében egy átfogó adatbázist hoz létre, amely a Magyarországon 1944 és 1945 között zajlott katonai eseményekkel kapcsolatos információkat gyűjti össze és teszi hozzáférhetővé. Ez a vállalkozás régi adósságot törleszt a nemzet történelmi emlékezete felé, lehetővé téve a második világháború tragédiáinak mélyebb megértését.
A projekt háttere és jelentősége
A 301 éves Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese, Mikó Zsuzsanna kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatok, programok és iratanyagok feldolgozása mindig is fontos szerepet játszott az intézmény életében, és ez a jövőben is így marad. A most bemutatott projekt különösen jelentős, mivel az európai uniós soros elnökséggel kapcsolatos feladatok lezárultával az MNL ismét a figyelem középpontjába került.
Závogyán Magdolna, kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy az adatbázis nem csupán adatok és számok gyűjteménye, hanem a nemzet tragédiájának monumentális lenyomata. A tényfeltárás, rendszerezés és közérthetővé tétel főhajtás az áldozatok és a hősök előtt. Kiemelte, hogy Magyarország hadszíntérré válásával a teljes lakosság érintetté vált a háborúban, melynek hatásai a mai napig érezhetők.
Töll László ezredes, miniszteri biztos hozzátette, hogy ez a vállalkozás az első és a második világháború veszteségi listáihoz, a Gulágra elhurcoltak jegyzékeihez vagy a magyar ezredek adatainak közzétételéhez hasonlóan régi adósságot törleszt. Az adatbázis révén egyben láthatóvá válik, mi történt minden egyes hazai településen, és mit mutat a kutatható adatok által megismerhető tudományos igazság.
Az adatbázis tartalma és céljai
A projekt célja, hogy települési szinten gyűjtse össze a második világháborúhoz kapcsolódó adatokat, beleértve a katonai birtokbavétel időpontját, az ott zajlott harccselekményeket, a részt vevő katonai alakulatokat, a harcok jellegét, hevességét és időtartamát, valamint a katonai és polgári áldozatok számát és személyazonosságát. Emellett a települések ingó és ingatlan vagyonában keletkezett háborús károkat is dokumentálják.
Szabó Csaba, az MNL főigazgatója elmondta, hogy az adatbázis összeállításához nemzetközi együttműködés keretében német és amerikai levéltári anyagokat is felhasználnak. Az 1944 és 1952 közötti halotti anyakönyvek feldolgozásával a civil áldozatok pontos számát is igyekeznek meghatározni.
A feltárt adatokat interaktív térképen jelenítik meg, idővonalakkal és kegyeleti modullal kiegészítve, amely a második világháború eseményeivel kapcsolatos emlékhelyeket és emlékműveket mutatja be. A cél, hogy az ország második világháborús megpróbáltatásait minél szélesebb körben megismertessék, és a kutatókat, történészeket is fontos információkkal segítsék.
A II. világháború kezdete - Gyorstalpaló
Közös munka a jövő generációiért
Az adatbázis nem lezárt rendszer, hanem folyamatosan fejlődő és bővülő. Felhívást intéznek a lakossághoz, hogy aki a bővítéséhez új információval tud szolgálni, ossza meg azt a honlap üzemeltetőivel. Ez a közös erőfeszítés teszi lehetővé, hogy a jövő generációi pontos képet kapjanak a múlt tragikus eseményeiről.
Závogyán Magdolna kiemelte, hogy kötelességünk és felelősségünk a fiatalok számára minden lehetséges eszközzel láthatóvá és elképzelhetővé tenni a nem is olyan régmúlt nemzeti tragédiáit. Hangsúlyozta, hogy a háború borzalmait nem lehet relativizálni, és csak a béke lehet az emberhez méltó élet alapja. A múlt beható ismerete pedig biztos alapot jelent a jelenben való eligazodáshoz és egy életerős nemzet jövőjének építéséhez.
Maruzs Roland ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka hangsúlyozta, hogy 1990-ig a második világháborús magyar veszteségek feldolgozása nem volt lehetséges, ami számos családban vezetett traumákhoz. Az új adatbázis nemzetközi szinten is egyedülállónak számít, mivel nem ismert olyan integrált adatbázis, amely egy ország teljes területének világháborús veszteségi adatait hasonló módon dolgozná fel.
Számvéber Norbert alezredes részletesen ismertette az adatbázis struktúráját és használatát, kiemelve, hogy a vizualizáció alapjául egy 1941-ben készült térkép szolgált, a grafikai felület kialakításakor pedig NATO-térképjeleket alkalmaztak. Az adatbázisban kizárólag a birtokbavételben szerepet játszó katonai egységeket jelenítették meg.
Az adatbázis várhatóan 2025 őszén válik elérhetővé a nagyközönség számára, amely nem csupán történelmi kutatások alapja lehet, hanem egyfajta "információs kárpótlás" is a lakosság számára, segítve a múlt megértését és a jövő építését.
tags: #pomogats #bela #a #mult #birtokbavetele