Presits Ferenc foldhivatal: földrajzi környezet, településtörténet és közigazgatási hátterek összefüggései

Földrajzi környezet

Területe 19,58 km². Határos települések: Szentgál, Hárskút, Márkó, Bánd. A közigazgatási határ délkeleti szögletében fekvő belterület nagy része a Déli-Bakony kistájcsoport Kabhegy-Agártető-csoport kistájába tartozik. Külterületének észak-déli kiterjedése 6,6, a kelet-nyugati 5,8 km. A belterület központja 315 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Felszínét negyedidőszaki kavicsos hordalék és kisebb foltokban lösz borítja, melyek alól csak helyenként bukkannak felszínre az idősebb kőzetek. A belterületet és környékét harmadidőszaki miocén kőzetek, miocén és oligo-miocén törmelékes összlet jellemzi. Éghajlata mérsékelten hűvös - mérsékelten nedves típusú.

A település történeti nevei és eredete

Herend település neve az ismeretlen eredetű Heren, Herin személynév „d” kicsinyítőképzős alakjából alakult ki. A szó jelentése valószínűleg a szláv „hren” hangzású köznévre megy vissza, ami tormát jelent. Így a Herend helységnevet Tormafalva jelentésben használhatták. Első okleveles említése 1373-ból való Herind névalakban, majd 1531-ben Bakon Herend, 1631-ben Herend néven szerepelt. A 18. századi egyházi leírások Bakony-Herendként és Pinkóczként említik. Az 1780-as években a Herend név állandósult, de a Bakony-Herend név földrajzi névként a 19. században tűnik fel.

A Bakony fejlődésének tényezői

A Bakony északi és déli részének találkozásánál található település fejlődését a kedvező földrajzi fekvés határozza meg. A hegyvidéki területen a letelepedéshez minden kedvező faktor (víz, építőanyag, megfelelő klíma) rendelkezésre állt, a hegység törésvonala mentén katonai útvonal vezetett, amely Pannónia településeit a Római Birodalommal kötötte össze. Nem véletlen az, hogy Herend területe már i.sz. 3-4. században is lakott volt, s a Bakony területét a magyarok megérkezése után a fejedelmi Árpád törzs vette birtokba, majd 1000 után a királyi birtokok egyik központjává vált. A királyok a területet vadászterületként használták. A birtokaikat a veszprémi várból irányították. A Herend település mai területén a 13-15. században az alábbi kis falvak álltak: Bakonyszentistván, Herend, Horhi, Himháza és Németi, ezekben a király vadászai laktak. A 15. század végén a települések már elnéptelenedtek. Lakosai a törökök elől Szentgálra és a környező várakba költöztek. A Herend puszta a 16-18. században gazdagodott, majd 18. század elején több birtokosa is volt a pusztának, többek között a nagyvázsonyi Zichy-család, de jogot formált egy részéhez a veszprémi káptalan is.

Hetek-évek a település kialakulásában

Herend történelmének különlegessége abból adódik, hogy a mai település a 18. század közepén alakult ki, a területén elhelyezkedő középkori falvak a 16. században többségükben elnéptelenedtek. A 18. században a település gyorsabb fejlődése a bajor nyelvjárású német telepesek érkezésével indult meg, 1764-től kezdve a herendi pusztát német telepesek lakták a közeli településekről érkezve. Az 1760-as évek után a település növekedése jelentős volt: 1771-ben már 115 fő lakott a területen. A 19. század közepén a lakosok száma megközelítette az 500 főt, amely az I. világháborúig 1200, a második világháborúig 1500 főre emelkedett. A település virágzását a porcelángyártás megalapozta, amely 1839-ben indult, és erősen kötődött Herendhez.

Az ipari és közösségi fejlődés folyamata

A soproni születésű Stingl Vince 1826-ban alapította meg kőedénygyártó műhelyét Herenden, majd Fischer Mór vette át az üzemet, és a porcelángyár nemzetközi hírnévre tett szert. A 19. században Herend a megyei községi fejlődési tendenciától eltérően már iparosodott községgé vált. Az 1840-es évektől kezdve a gyár egyre jelentősebbéget játszott a helyi gazdaságban, és a német lakosság is részt vett a műhelyekben. A 20. század elejére Herend a mezőgazdasági falu helyett ipari településsé vált, a bányászat és az ipar jelentős foglalkoztatási arányt adott, 1910-1941 között a foglalkoztatottak aránya 15,9%-ról 60,6%-ra nőtt. A porcelángyár 1948‑ban államosították, később pedig a közösség fejlesztését segítették a kulturális és infrastrukturális beruházások: kultúrház, gázvezeték, útépítés, vízhálózat kiépítése. A községet 1999-ben nyerte el a városi rangot, ezzel Herend a megye egyik legújabb városává vált.

Igazgatási és közigazgatási háttér

Herend közigazgatási központja 1898-ban vált a térség közigazgatási központjává; Bánd és Márkó is kapcsolódik a herendi jegyzőséghez. A 20. század elején a körjegyzőség területén kialakult a községi közös tanács, amely 1969. július 1-től községi közös tanácsot hozott létre, a legfejlettebb település, Herend, székhellyel. A rendszerváltás után Herend önálló települési önkormányzatot kapott, és 1999-ben a városi rangot megőrizve folytatta a fejlesztéseket. A német kisebbség életét 1995 ősze óta a Német Kisebbségi Önkormányzat irányítja, amely munkájában jelentős szerepet játszik a kultúra és az oktatás területén. Az oktatásban a kisiskola 1779-ben kezdte meg működését, és a német nyelv oktatása a 19. századtól fokozatosan bővült: 1897‑ben 1. évfolyam tanonctanítással, 1900‑as évektől pedig az ipari képzés és a gimnáziumi feladatok is megjelentek a település életében. 1953‑ban kezdődött az első középiskolai osztályok beiskolázása Tabon, amely 1960-tól új középiskolai épületbe költözött, és a mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola önálló intézményként indult. A középiskola 1960-1964 közötti időszakban folyamatosan bővült, képzési kínálata kibővült a szakmunkásképzés irányába is.

Hagyományok és kulturális élet

A Vergissmeinnicht / Nefelejcs tánccsoport 1992 őszén alakult két céllal: összegyűjteni a maradandó német népdalokat, majd színpadra állítva közönség előtt bemutatni azokat. Az együttes 48 tagot számlál, karvezetője Kaphegyiné Szabó Mária. A csoport rendszeresen fellép a környék nemzetiségi fesztiváljain, a Zene Világnapján a Néprajzi Múzeumban megrendezett Országos népzenei gálaműsoron, a Vigadóban és egyéb kedvelt helyszíneken. A település központi része a régi településszövet és a porcelángyár környéke: a jellegzetes telekformák a két világháború közötti időkre nyúlnak vissza, a település arculatát pedig a porcelángyár és a hozzá kapcsolódó lakóövezetek határozzák meg. A templom a kulturális közösség központja; a fatemplom 1779-ben felszentelt Szent Euszták tiszteletére, a mai barokk templom 1828-ban szentelték fel. A német nemzetiségi közösséghez tartozó lakosok önként vállaltak és megőrizték hagyományaikat, miközben a falu az idők során egyre inkább integrálódott a magyar közigazgatási rendszerbe.

Iskolai és közösségi élet aktuális állapota

A Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolai Intézmény a kistérség egyik legkiemeltebb oktatási intézménye. A szakmunkástanulókat 1960‑ban adták be a középiskolai rendszerbe, a gépészeti és műszaki képzések fejlesztése pedig 1960-1964 közötti időszakban zajlott. A tanintézmény története a tanítók és tanárok elkötelezettségén alapult: az indulástól kezdve a gimnázium és a szakközépiskola megfelelő szakmai vezetése és az önkormányzati támogatás segítette a fejlődést. A 20. század végére Herend egy masszív építészeti és kulturális örökséggé vált, amelyet a porcelángyár és a közösségi intézmények támogatása tartott fenn.

Tájékoztató jellegű adatok a közigazgatási hatásokról

A község jogi és közigazgatási keretei a 20. század közepén jelentősen átalakultak: a körjegyzőség és a községi tanács megalakulása, majd a településközpontú fejlesztések; a villamosítás és a közművek kiépítése (áram, vízvezeték, gázvezeték) a 1950-es évektől indultak. A negyedik ipari forradalom és a gazdasági rendszerváltás következtében Herend önálló községi önkormányzattá vált, mely a porcelángyár privatizációjával és a német kisebbségi önkormányzat működésével integrálta a helyi közösséget a regionális és nemzetközi kapcsolatokba. A 21. század elején a VTOSZ (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége) közreműködésével a vízgazdálkodás és közműfejlesztések terén létrejött hosszú távú terveket is megfogalmazták, különös tekintettel az állami források és EU-s lehetőségek összehangolására.

Infografikák és vizuális segédanyagok

Földrajzi környezet térkép: bel- és külterületek, település határok

Herendi Porcelánmanufaktúra 1. rész

Tabulált adatok és táblázatos összegzés

MegnevezésLeírásÉrdekesség
Terület19,58 km²Kistájhoz tartozás Déli-Bakonyban
Belterület központja315 mKörnyezeti viszonyok
Felszínkavicsos hordalék, löszidősek kőzetek helyenként
Miocén és oligo-miocéntörmelékes összletjelenlegi földtani jellemzők

tags: #presits #ferenc #foldhivatal

Népszerű bejegyzések: