Puskás Ferenc Stadion építési költsége: számok, ütemek, viták és összehasonlítások

A Puskás Aréna költségeinek részletes áttekintése. Az új Puskás Ferenc Stadion bruttó becsült értéke a hivatalos költségbecslés alapján 2016-ban 180,02 milliárd forint volt, melyet a közbeszerzési hatóságnál is leadtak. A legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. közleménye szerint.

A Puskás Aréna[2][3][4] Magyarország legnagyobb befogadóképességű, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas létesítménye, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája.[5] A létesítmény nem csupán egy futballstadion, hanem egy multifunkcionális komplexum, melynek árazása és finanszírozása részletezést igényel.

Költségkeret, ajánlatok és fajlagos mutatók

Az olcsóbb ajánlat alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint volt, amihez 5 százaléknyi tartalék (7,15 milliárd forint) és 40,5 milliárd forint ÁFA összege társult. Fontos kiemelni, hogy a beruházás áfatartalma, a 40,5 milliárd forint visszafizetésre került a költségvetésbe, így az nem minősült tényleges kiadásnak. Az ajánlat 5 százalék tartalékot is magában foglal váratlan eseményekre, amely csak indokolt esetben, kizárólag a megrendelő egyértelmű engedélye alapján használható fel, automatikusan nem része az árnak.

A KKBK közleménye szerint a ZÁÉV és a Magyar Építő közös ajánlata alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint, az 5 százaléknyi tartalék 7,15 milliárd forint, az ÁFA összege 40,5 milliárd forint. Az olcsóbb ajánlat tartalmazza az építés költségét, a három hónapon keresztül történő üzemeltetést és a nyitórendezvény költségeit.

Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége így 2,1 millió forint lett. Ez az összeg tartalmazza a nem stadion jellegű terek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is. Összesen 67 215 széket szereltek be az új Puskás Stadionba.

A költségek alakulása és kommunikációs viták

A költségek változása azonban valóban jelentős volt az évek során. 2011-ben még 35 milliárd forintra saccolták a beruházást, igaz, akkor még egy kisebb stadion felépítését tervezték. 2014-ben már 100 milliárd forintos költséggel számoltak, és egy olyan multifunkcionális sportközpont felépítését ígérték, ami a focin kívül 6-7 más sportágnak is otthont tud adni.

A Miniszterelnökség vezetője csütörtökön jelentette be, hogy 192 milliárd forint jut a Puskás-stadion építésére. Ezzel lassan az eredeti tervben szereplő összeg ötszörösénél tart a stadion ára: 2011-ben még 40 milliárd forintról indult a beruházás, a legutóbbi érvényes ígéret pedig úgy szólt, hogy 105 milliárd forint lesz a végösszeg.

A Puskás-stadion már ezzel is felkerült a listánkra, amelyben azokat a nagyberuházásokat gyűjtöttük össze, ahol a legdurvábban elszálltak az árak. A mostani bejelentéssel még a 4-es metró és a vizes vb drágulását is megelőzi a nemzeti aréna áremelkedése.

A Puskás Aréna építésével kapcsolatban több alkalommal is valótlan állítások jelentek meg egyes hazai sajtóorgánumokban - állítja a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK). A KKBK szerint például téves volt az a cikk, miszerint a „kormány 295,8 milliárd forintra emelte a Puskás Ferenc Stadion felépítésének állami támogatását”, mivel a kormányhatározatban szereplő összegeket hibásan értelmezték és adták össze.

Közbeszerzés, kivitelezők és szerződéses feltételek

A Puskás Aréna építéséhez szükséges nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárást a KKBK bonyolította le, melynek felhívása az Európai Unió hivatalos értesítőjében és annak internetes felületén is megjelent, lehetővé téve bármely EU-s országból történő ajánlattételt. Ezért ugyan az eljárás időigényes volt, de a legnagyobb versenyt biztosította, garantálva azt, hogy a lehető legmagasabb színvonalon készül el az új Puskás Stadion.

A tájékoztatás szerint a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett: a Strabag Építő Kft., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag AG közös ajánlattevők 3,3 százalékkal drágább ajánlatot adtak, mint a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. közös ajánlattevők. Itt van a Lázár János által ígért bejelentés: a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) pénteken tudatta, hogy a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte el nyílt közbeszerzésen a megbízást.

A magyar állam rendkívül szigorú szerződési feltételeket írt elő. Ennek értelmében a kivitelező napi 142 millió Ft + ÁFA kötbért fizet, ha késik, és a határidő, valamint a minőség biztosítékaként a szerződéskötéskor az állam által egyoldalúan készpénzre váltható, összesen 32 milliárd forintos bankgaranciát adott.

Műszaki volumen és építési ütem

A hétszintes, összesen bruttó 213 700 négyzetméter alapterületű épület tervei már elkészültek, továbbá a stadionnak jogerős és végrehajtható építési engedélye is van. Az építkezés 2016-ban kezdődött meg, miután a bontás közel egy évet csúszott, és 2019 novemberében készült el az 50 méter magas, 208 ezer négyzetméter alapterületű Puskás Aréna.

A létesítményhez összesen 150 ezer köbméter betonra és naponta egy 1000 fős szakmunkás brigádra volt szükség. A beruházási központ összesítése szerint az építkezés során 170 ezer köbméter földet mozgatnak meg a munkagépek, ami öt városligeti Királydombbal megegyező mennyiség. 205 méter a szélessége, 316 méter a hosszúsága, magassága 54 méter. Minden ülőhely fedett lesz.

3 év 3 percben - Puskás Aréna felépítése timelapse videó. A stadion tetejére álmodott futókör végül kikerült a tervekből.

Átadás, kapacitás és nyitóesemény

A Puskás Arénát tavaly novemberben adták át, 68 ezer ember befogadására alkalmasan, és a nagyközönség november 15-én, a magyar labdarúgó-válogatott és Uruguay közötti találkozó alkalmával látogathatta először. A 68 ezer fő kapacitású új stadion 2019. november 15-i avatómérkőzésére október 28-án, két óra alatt elfogyott az összes elővételes jegy.[38]

Több mint 65 ezer néző vett részt a Puskás Aréna nyitómeccsén, amelyből közel 4 ezer VIP és páholy vendég volt, ezzel lényegében ezek a magasabb... A toronyépületben múzeum nyílik, a befogadóképesség futballmérkőzésen 67 ezer fős, koncerten 78 ezer fős lesz.

Nemzetközi és regionális költség-összehasonlítás

A KKBK szerint az új stadion építési költsége európai viszonylatban átlagosnak mondható. A 2020-as UEFA labdarúgó-Európa-bajnokság négy mérkőzésének otthont adó, világszinten is korszerű új Puskás-stadion olcsóbb, és ráadásul nagyobb is lesz, mint a londoni Chelsea új otthona. A Chelsea stadionja nettó 179 milliárd forintból épül, míg a Puskás-stadion nettó 142,85 milliárd forintból.

Romániában a nemzeti arénát 2011-ben adták át, 55 ezer férőhelyes, akkori árakon 70 milliárd forintnak megfelelő összegből jött ki. A szerbek kb. a régi Népstadion költségeiből (100 millió euróból) terveznek egy 60 ezres stadiont építeni, az 55 ezres román stadion pedig 70 milliárd forintnak megfelelő összegből jött ki.

A Puskáshoz hasonló nagyságú stadionja a szomszédos országok közül egyedül Ukrajnának van. A kijevi olimpiai stadion, melyet a 2012-es lengyel-ukrán közös Európa-bajnokságra újítottak fel, hivatalosan 70 ezres, de nemzetközi meccseken kevesebben férnek be. Bécs nemet mondott egy új nemzeti stadionra, pedig az olcsóbb lett volna, mint a Puskás Aréna.

Népstadion vs. Puskás Aréna: történeti és költség-összevetés

A Népstadion építéséről 1945-ben döntött az Országgyűlés, az építkezés 1948 nyarán kezdődött és majdnem pontosan 5 évig tartott, megnyitója 1953-ban volt. A Nemzeti Sportközpontok régi oldalán található információk szerint az első ötéves terv büszkeségeként létrejött Népstadion összköltsége 160 millió forintot tett ki.

Az Ártörténet szakportál számai alapján 1948 és 1953 között 1 forint nagyjából 174 forintot ért mai árakon számolva. Ezzel az árfolyammal számolva a régi Népstadion költsége még nettóban is kevesebb mint az ötöde az új Puskás költségének. Persze a két a számot csak erős korlátozásokkal érdemes összevetni: a Rákosi-rendszerben jóval olcsóbb volt a munkaerő, nem voltak olyan költséges, fejlett építőipari technikák (az építkezés jóval tovább is tartott, az új Puskást 2 év alatt elkészült), valószínűleg az építőanyagok is sokkal olcsóbbak voltak, a stadion pedig nem szolgált ki semmilyen luxusigényt (pl. nem voltak több ezres befogadóképességű vip-szekciók), a férőhelyek nagy része álló volt.

A helyén épült új Puskás kapcsán általános a hüledezés, hogy mennyire elszálltak a költségei, a több mint 67 ezer férőhelyes aréna bruttó 190, nettó kb. 160 milliárd forintba került. A Népstadion ikonikus épületének eltüntetésétől hosszú volt az út 2019 novemberéig, és közben majdnem két stadion lett belőle. 67000 néző, 500 parkolóhely, megőrzött szocreál toronyépület - így lett Puskás Arénánk.

Döntéshozatal, programváltozások és kapacitás

Hivatalosan nem tudni pontosan, mi alapján dőlt el, mekkora legyen az új stadion, hogyan nézzen ki, legyen-e ultramodern vagy idézze meg az 50-es éveket, illetve, hogy a régi helyén épüljön-e fel. Arról is hallani, hogy Orbán Viktor ragaszkodott ahhoz, hogy nemcsak a régi helyén épüljön meg az új stadion (a kezdőkör pont ugyanott van, mint a Népstadioné), de ne bontsák el a régi, toronyépületnek nevezett torzót se, mert azzal megmarad a korábbi stadion szelleme is az újban. A körbeépített régi toronyban múzeum lesz, ha majd kész lesz.

Novemberben döntöttek az újjáépítésről: eszerint futball aréna épül fel 2015-re, 42-45 ezer férőhelyes lelátóval. Az is eldőlt, hogy a régi arénát teljesen elbontják. A költségeket "több, mint 40 milliárd" forintra becsülték. Ezt november elején úgy pontosította a kormányszóvivő, hogy "egy 40 ezer férőhelyes - igény esetén 55 ezer férőhelyesre bővíthető -, UEFA ötös kategóriájú sportlétesítmény épül összesen 35 milliárd forintból".

2014 tavaszán a Magyar Labdarúgó-szövetség az újonnan felépülő stadionnal megpályázta a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszínét. Három csoportmérkőzésre és egy egyenes kieséses mérkőzésre jelentkeztek.[23] Júniusban Vígh László kormánybiztos egy tv interjúban 90-100 milliárd forintos árról és 2018-as átadásról nyilatkozott.[24] 2014.

Működtetés, bevételi lehetőségek és nagy események

A stadion üzemeltetését az Európa-bajnokságig Fürjes Balázsra bízta a kormány. A magyar stadionok üzemeltetése (a debrecenit és a Groupamát leszámítva) általában gondot okoz, de a Puskás ezekhez képest egészen más kategória.

A stadionban található egy 1500 fő befogadására alkalmas konferenciahelyszín, ami valószínűleg hoz majd bevételt, de az egész létesítmény fenntartási költségét messze nem fedezi. Ahhoz tömegrendezvények kellenek, tömött lelátókkal. Koncerteken akár majdnem 80 ezren is elférnek a Puskásban, ami további bevételi forrást jelenthet.

Az MLSZ és Orbán Viktor nagy vágya, hogy Bajnokok Ligája-döntőt rendezzenek az új Puskásban, emiatt is módosíthattak a 45 ezresről 67 ezer férőhelyes óriásstadionra. Reálisabb cél az Európa-liga döntője, melynek megpályázására már megkapta a kormány támogatását az MLSZ.

Magyar sportberuházások költségkörnyezete

A stadion- és sportcsarnok beruházások az Átlátszó összesítése szerint rendre többe kerültek az eredetileg tervezettnél. Az új Bozsik Stadion például menet közben a duplájára drágult, 5 milliárd forint helyett 11,7 milliárd lett a végösszeg. A Vasas sportlétesítménye 5,2 milliárd forint helyett 9,1 milliárdba került. Több mint kétszeres volt a drágulás az UTE új jégcsarnoka esetében is: 2 milliárd forint helyett 4,6 milliárdból épült meg.

A Puskás Aréna mellett más gigaberuházások költségei is figyelemre méltóak. Jelenlegi állás szerint 246 milliárd forintba kerül majd az új budapesti atlétikai stadion, amely már most Magyarország legdrágább sportlétesítménye. A 2017-es vizes világbajnokságra épülő uszoda eredetileg tervezett 25 milliárd forint helyett több mint 130 milliárd forintba került.

Az EURO2020 és a Puskás Aréna szerepe

A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezik. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike lesz ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont. A 2020-as UEFA labdarúgó-Európa-bajnokság négy mérkőzésének otthont adó, világszinten is korszerű új Puskás-stadion olcsóbb, és ráadásul nagyobb is lesz, mint a londoni Chelsea új otthona.

Kivitelezői háttér és piaci kapcsolódások

A közbeszerzésen vesztes Strabag Építő Kft., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag AG közös ajánlattevők 3,3 százalékkal drágább ajánlatot adtak, mint a nyertesek - állt a közleményben. A 444 szerint a közbeszerzést megnyerő két cég kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségeivel.

A ZÁÉV-vel a Mészáros-érdekeltségek szinkronban nyerik a közbeszerzéseket, a Magyar Építő tulajdonosával, Szíjj Lászlóval pedig több közös cége van a felcsúti polgármesternek.

Fajlagos költségek nemzetközi listákon

Az egy székre vetített kiadást nézve a lista ötödik helyére került fel a 67 ezres Puskás Aréna 8900 euróval, bár az nem feltétlenül vigasztalja a magyar adófizetőket, hogy egy brit és három orosz város fajlagosan nálunk is drágábban épít futball-infrastruktúrát. Dobogós lett még a Zenit szentpétervári stadionja 12 500 ezer euróval, majd ismét egy moszkvai létesítmény következik, a CSZKA Moszkva arénája 9400 euróval.

Kulcsdátumok és mérföldkövek

• Az építkezés 2016-ban kezdődött meg, miután a bontás közel egy évet csúszott, és 2019 novemberében készült el az 50 méter magas, 208 ezer négyzetméter alapterületű Puskás Aréna.
• 2019 júniusában bejelentették, hogy a stadion nyitó mérkőzését a magyar válogatott játssza Uruguay ellen 2019. november 15-én, amely alkalommal ünnepélyesen is elbúcsúztatták a korábban már visszavonult Gera Zoltánt is.[36][37]
• 2018. szeptember 6-án érték el a legmagasabb pontot, ekkor tartották meg a bokrétaünnepséget.

Az új Puskás Ferenc Stadion 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál is leadott bruttó becsült értéke a hivatalos költségbecslés alapján 180,02 milliárd forint volt, a legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. pénteki közleménye szerint.

Végül egy újabb újratervezés után a Puskás Aréna egy jóval fapadosabb verzióban épült meg, de az ára így is körülbelül 150 milliárd forintba került. Az épületbe annyi acélt építettek be, amiből kétszer kijönne az Erzsébet-híd, és a Parlament után ez lett az ország második legnagyobb középülete.

Összegzés a költségszerkezetről

Az olcsóbb ajánlat tartalmazza az építés költségét, a három hónapon keresztül történő üzemeltetést és a nyitórendezvény költségeit. Az ajánlatban szereplő összeg áfatartalma a beruházás során visszafizetésre kerül a költségvetésbe. Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége: 2,1 millió forint. Ez tartalmazza a nem stadion jellegű terek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is.

A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezik. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike lesz ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.

tags: #puskas #ferenc #stadion #epitesi #koltsege

Népszerű bejegyzések:

• Ingatlanok Kazincbarcikán: Csorba Martin tippjei
• Hogyan működik a könyvelés a társasházaknál: eves elszámolás és folyoszamla
• Részletes szemléltetés: Parádsasvár kastélyhotel alaprajza Renaissance, Rendez-Vous és Romantique szárnyak
• Az ikonikus Gazdagrét lakótelep
• Lépcső alatti beépítés gyakorlati tippek és esztétika