Társasház eves elszámolás tulajdoni folyoszamla: hogyan működik a könyvelés, előírások és gyakorlati irányelvek

A program nem készít társasházi beszámolókat és egyéb társasházi listákat sem (pld. rezsi megtakarítás…stb). Természeten az egyszeres könyvviteli program listái viszont szabadon használhatóak. Pld. Áfa beállítása fontos. A program feltételezi, hogy egy adószámon csak egy társasház létezik, ezért egy könyvelési anyagban egy társasház lehet. A kezelő által megadott évre és hónapra a közös költségek az egyszeres könyvviteli rendszerben, mint bevétel számlák nem kerülnek előírásra. De a kintlévőségek kezelésénél fontos tudni, mely dátumtól követelhető az adott tétel az adóstól. Az, hogy ez a dátum melyik legyen a kezelő az Előírásoknál állíthatja be. Lehet a tárgyhó utolsó és első napja, illetve a tárgyhó közepe, azaz 15-e.

Túlfizetések jogcímei: Itt rögzíthetők, hogy mely jogcímekre könyvelt tételek kerüljenek, mint túlfizetések automatikusan beszámításra a közös költségekkel szemben. A program az itt rögzített adatok alapján számolja a társasház számított/származtatott adatait (pl. összes négyzetméter, összes köbméter stb.). A program helyiség szinten számolja, és tartja nyilván a rendszeresen fizetendő közös költségeket. „Közös ktg felosztásban részt vesz” mező bejelölése esetén a program a helyiség adatai alapján számolni fogja a helyiség után fizetendő közös költségeket (pl. A program az „Alap közös költségek szétosztása” menüpont futtatása után terheli a helyiségekre a kötelezettségeket. A program nyilván tartja a rögzítés dátumát, a közös költség típusát és összegét, tárgyévi és előző évi kiegyenlítést. A kiegyenlítő bizonylatok számai a “Kiegyenlítések” gombra kattintva (vagy CTRL+F6) láthatóak.

Lakóként azt a természetes, vagy jogi személyt kell feltűntetni, aki (amely) a közös költséget fizeti. Megadandó adat a Jogviszony kezdete és ha szükséges a vége. A menüpontban ha vannak mérőórák, akkor szabadon definiálhatóak. Pld. Itt a felhasználó szabadon megadhat paramétereket. A közös költség típusoknál a számolás alapjánál az egyéb felosztási paraméter is beválasztható. Ártípust, egységárat és az összerendelést ebben az esetben is meg kell adni. A közös költség alapokat többféle ár típus szerint lehet csoportosítani ( pld. kedvezményes, emelt….stb). közös költséget. A számolás a „bruttó” elven működik, azaz a program minden esetben az aktuális hónapig kiszámolja a kötelezettséget, abból levonja az előző hónapig előírt kötelezettséget, és az így kapott kötelezettséget tekinti aktuális havi kötelezettségnek. Szétosztható egyszerre minden költség , de a felhasználó akár költség típusonként is indíthatja a szétosztást. A szétosztás indítható külön épületre vagy lépcsőházra is. Illetve költséghelyek és munkaszámokra is történhet szétosztás.

A szétosztott közös költségek a Törzsadatok/Helyiségek módosításánál a „Közös költség előírások” fülön találhatóak. Meg kell adni a partnert, a befizetett összeget és a befizetés napját és a megfelelő pénzforgalmi helyet. A Társasház-kezelés/Törzsadatok/Társasház Előírás/Megjegyzés fülnél megadott 490 jogcím és alábontásaira könyvelt tételek az 510 jogcímen visszavezetésre kerülnek a megadott dátumon. Majd a közös költség típusoknál beállított jogcímre bevételként könyvelésre kerül a befizetés. Lista készül a Túlfizetések elszámolásáról, mely tartalmazza a felhasználható összeget, a felhasznált és maradék érték valamint a generált bizonylat számát.

Lehetőség van az „Elszámolás dátuma túlfizetés dátumából” jelölésére, ebben az esetben a túlfizetések dátumával azonos dátumra kerül elszámolásra az előleg és történik meg a bevétel automatikus rögzítése is. Többféle kimutatás is lekérhető a „Társasház kezelés” modulon belül többféle szűrési lehetőséggel. Az összes lista menthető.

A leveleken szereplő cím a Törzsadatok/Partnernél a Címadatok fülön rögzített székhely vagy levelezési cím. Az összes lista automatikusan mentésre kerül. Bankszámlaszáma: A Törzsadatok/Bankszámláknál rögzített bankszámlákból választhat a felhasználó. Részletes listákon szerepel a bizonylat kelte, esedékessége, teljes értéke, befizetett értéke, és az egyenlege. Szöveg oszlopban utalás a tételre. (pld. Szűrési lehetőség , hogy a vagyonkezelő rákerüljön-e a listára vagy sem. Ha be van pipálva a „vagyonkezelő nélkül”, akkor a vagyonkezelőnek beállított partner nem kerül rá a listára. Lekérhető úgy, hogy a listán csak a tulajdoni hányaddal rendelkezők szerepeljenek, vagy azok is akik nem rendelkeznek tulajdonnal.

A listán szereplő partnerek sorrendje állítható, partnernév vagy albetét azonosító szerint jeleníthető meg. A kezelő kérheti, hogy a vízórával való ellátottság is megjelenjen a listán. A listán szereplő cím a Törzsadatok/Partnernél a Címadatok fülön rögzített székhely vagy levelezési cím lehet. Bankszámlaszáma: A Törzsadatok/Bankszámláknál rögzített bankszámlákból választhat a felhasználó.

„Igazolás közös költségekről” lista adott dátumra, egy adott partnerre kérhető le úgy ha az adott partner több albetéttel rendelkezik, akkor a kezelőnek ki kell választania a helyiségből a megfelelő albetétet. A felhasználó megadhat iktatószámot és az igazolás dátumát, továbbá választhat az egyenleg kiírása milyen formában történjen. A program kiszámítja a késedelmesen teljesített társasházi követelésekre járó késedelmi kamatot, ha a felhasználó a Törzsadatok/Késedelmi kamatok-hoz berögzíti a megfelelő időszakokra a késedelmi kamatok mértékét. A késedelmi kamatok a lista szűrőablakából is elérhetőek. A késedelmi kamat lista futtatása előtt kérjük futtassák le a Társház kezelés/Szerviz menüpontban található funkciót. A lista elkészíthető 1 illetve az összes partnerre.

Szűrni lehet a bizonylat keltére és esedékességére, végleges kiegyenlítés és kiegyenlítő bizonylat dátumára. Meg lehet adni, hogy a listára milyen legkisebb késedelmi kamat vagy késett napok alatt ne kerüljön a listára a bizonylatok. Megadható a fizetési határidő, amelyen belül a késedelmi kamatot követeljük az adóstól, illetve a bankszámlaszám, melyre a kamat befizetését kérjük. Megadható a tárgynaptól eltérő dátum és a székhelytől eltérő település a levél keltezéséhez. A szűrőablak alaphelyzetben úgy van beállítva, hogy csak a teljesen kiegyenlített tételeket és a késedelmi kamattal terhelteket jeleníti meg. Ha az előző év utolsó napjáig számított késedelmi kamat, mint közös költség előírásra került, akkor a tárgyévi lista lekérése előtt a „Tárgyév előtti befizetések késedelmi kamatai nélkül” beállítást pipálni szükséges. A lista eredeti bizonylatszámát akkor mutatja, ha a felhasználó az „eredeti bizonylatszám”-ot bepipálja. Kérhető a lista levélformátumban vagy a „Levelek készítése” gombra kattintva elkészülnek a levelek, melyek a felhasználó által tovább szerkeszthetők és menthetők. Ez a kimutatás a Kimutatások/Felszólítólevél, Egyenlegközlőnél választható.

A felhasználó ebben a menüpontban elkészítheti a társasházi közgyűlésre a meghívót, a tulajdonosok meghatalmazását és a megtartott közgyűlésről a jegyzőkönyvet. A Meghívó készítésénél megadható a közgyűlés helye és időpontja, de az ismételt közgyűlés időpontjának megadása nem kötelező. A társasház kezelés egyik évről a másik évre automatikusan nyitja a helyiségekhez (albetétekhez) tartozó partnerenkénti kötelezettségeket és túlfizetéseket. Tehát ha már a felhasználó a Novitax programmal könyvelte a társasházat, akkor a nyitás automatikus lesz a következő évre.

1. kérdés: törvényi előírás a közös képviselőre a könyvelésről

Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? Részlet a válaszából: […] A társasházak könyvelésére, beszámolókészítésére a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. Ezen rendelet rendelkezései természetesen kötelezőek a társasházat képviselő közös képviselőre is.

2. kérdés: kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a kifizető fizeti meg az szja-t?

3. kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszajegyezni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben - a tulajdoni hányad arányában - a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Részlet a válaszából: […]

4-6. Kérdések és válaszok összefoglalója: hosszabban, de nem teljeskörűen idéztük a kérdést, amely a társasházakkal kapcsolatos jogi és számviteli vonatkozásokat érinti. A társasházakról szóló törvény és az Szt. szabályainak összefüggéseit említik, kiemelve a közös költség, felújítási alap és a könyvviteli előírások kapcsolatát, továbbá a nyilvántartások és a túlfizetések rendezésének kötelezettségét. A válasz részletezi, hogy a közös költség és felújítási alap elszámolásának helyes módja alapvetően a tulajdoni hányad szerinti megosztás, kivéve, ha SZMSZ ettől eltérően rendelkezik, illetve ha nincs SZMSZ, akkor egyenlőtlen megosztás nem engedélyezett. A visszamenőleges elszámolás és túlfizetés rendezéséhez öt éves elévülési határ is kapcsolódik, és a sikkasztás gyanúja külön büntető eljárást vonhat maga után, de nem módosítja a jogszabályi alapokat.

7-9. Kérdések a tárgyieszköz-leltárról, felújítási alap elszámolásáról és a közös költségek jogcímeiről: a társasház tárgyieszközei nem tartoznak a vállalakozási eszközleltárba, a közös költség összegét és felújítási alapot a törvényi előírások szerint kell elszámolni. A felújítási és karbantartási költségek értelmezése és elszámolása összhangban van a számviteli és a társasházi törvény előírásaival. A közös képviselő feladata a költségvetés és beszámoló elkészítése, amelyet a Számvizsgáló Bizottság jóváhagyásával és a közgyűlés elfogadásával kell véglegesíteni. A költségvetés tartalmazza a fenntartási elemeket és a tulajdonosok nevének feltüntetésével jelölt összegeket, hogy világos legyen a felosztás.

10. Közös képviselői regisztráció és a költségvetés felterjesztésének időpontja: a 2025. május 1-jétől hatályos szabályozás szerint a közös képviselői tevékenységet csak a névjegyzékben szereplők láthatják el. A névjegyzéket az ÉMI vezeti. A lakásfenntartó szövetkezetre nem vonatkozik a közös képviselői regisztráció kötelezettség, mert nem társasház. A társasház beszámolója és költségvetése alapján a közös költség összegét a tulajdonosok befolyásolhatják a közgyűlésen, és a beszámolót a Számvizsgáló Bizottság jóváhagyásával a közgyűlés fogadja el.

A közös költség és a tulajdonosi felelősség gyakorlati következményei

A társasház beszámolója és költségvetése határozza meg a közös költség összegét, és ezt minden tulajdonos a közgyűlésen befolyásolhatja. Ha Ön sokallja a Közös Költséget, továbbképkeä és tájékozódás segíti a helyes mérlegelést. A törvények és számviteli előírások alapján a közös költség viselésének alapja a tulajdoni hányad, kivéve ha SZMSZ más megosztást ír elő. A túlfizetést és a költségvetési eltérést a közös képviselő köteles rendezni, ellenkező esetben jogszerűtlen követelések keletkezhetnek.

Az elszámolási hibák rendezése és a korábbi évek korrigálása a törvényi elévülés szerint történik. A közös képviselő feladata a nyilvántartások pontos vezetése és a közös költség rendes beszedése. Ha a padlástér jogi státusza módosításra kerül, az alapító okirat módosítása szükséges és a tulajdoni hányadok ennek megfelelően változhatnak.

Infografika: A közös költség felosztásának alapelvei (tulajdoni hányad vs. SZMSZ szerinti eltérés)

A társasházi költségvetés megértése

tags: #tarsashaz #eves #elszamolas #tulajdoni #folyoszamla

Népszerű bejegyzések: