Az épületengedélyezési eljárás hatósági ügyfélfogadása
Az építkezés megkezdéséhez jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele szükséges.
Az építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele szükséges. Az építmény fajtájától függően az építésügyi hatóság lehet általános vagy sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság. Általános építmény például a lakóépület, az iskola, a kereskedelmi épület, az ipari vagy a mezőgazdasági épület. Sajátos építményfajta szerinti építmény például az út, a híd, a vasút, a villamos vezeték és tartószerkezetei, a hírközlési építmény, a vízvezeték, a gázvezeték vagy az energiatermelő berendezések tartószerkezetei (napelempark, szélerőmű).
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) többféle eljárási módot tárgyal: egyszerű bejelentési eljárás, építési engedélyezési eljárás, összevont telepítési eljárás (speciális esetekben).
Az építésügyi hatósági feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el a kormányhivatal illetékességi területén. Légiközlekedési hatóságként a légiközlekedésért felelős miniszter jár el.
Az építésügyi hatóság az eljárásait az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben, az ÉTDR-ben folytatja le. Az ÉTDR (Építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását Támogató Dokumentációs Rendszer) egy olyan országos rendszer, amely lehetővé teszi az építésügyi és az örökségvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmek és bejelentések elektronikus benyújtását és ügyintézését, mint az építési engedély, bontási engedély, fennmaradási engedély, használatbavételi engedély, az egyszerű bejelentés, az örökségvédelmi engedély vagy az örökségvédelmi bejelentés.
I. Új lakóépület építésének egyszerű bejelentési eljárása
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 16. §-ában felsorolt építési tevékenységek végzésére egyszerű bejelentést kell tenni az építésügyi hatóságnál.
1. Mit kell az egyszerű bejelentéshez mellékelni?
Mellékelni kell elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül:
- az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,
- a településképi szakmai konzultációról készített jegyzőkönyvet, ha azt a települési önkormányzat rendeletében kötelezővé tette,
- a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a tervezett építési tevékenységet tudomásulvételre javasoló településképi véleményt, vagy az állami főépítész, területi építészeti tervtanács településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményét,
- valaminta településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet és a helyi építési szabályzat beépítési szabályaira vonatkozó előírásaitól történő egyedi eltérés esetén az eltérést engedélyező, az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanácsi véleményt vagy az építési tevékenységgel érintett telek fekvése szerint illetékes állami főépész véleményét.
2. Mennyi az eljárás illetéke?
Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.
3. Mikor kezdhető meg az építési tevékenység?
Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentést hallgatással tudomásul veszi, ha az előírt határidőben - a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 15 napon belül - az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását nem tiltja meg. Ebben az esetben az építési tevékenység a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 20 nap elteltével megkezdhető.
Az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján, elektronikus építési napló vezetése mellett lehet végezni.
Fontos tudni, hogy ha az egyszerű bejelentési eljárásban ellenérdekű ügyfél vesz részt, az építésügyi hatóság végzéssel az egyszerű bejelentés építési engedélyezési eljárásra utalásáról dönt. Ebben az esetben az építési tevékenységet csak a végleges építési engedély birtokában lehet megkezdeni.
4. Mikor tagadható meg az egyszerű bejelentés tudomásulvétele?
Az építésügyi hatóság a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 15 napon belül az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadja és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltja, ha:
- az egyszerű bejelentéshez a szükséges mellékleteket nem vagy hiányosan csatolták,
- a tervező vagy a vállalkozás nem rendelkezik jogosultsággal a tervezett építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésére, vele szemben összeférhetetlenség áll fenn,
- a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatban az R. 18. § (3) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek,
- a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményében a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját az állami főépítész vagy az építészeti tervtanács tudomásulvételre nem javasolta, vagy
- az építési tevékenységet az egyszerű bejelentés tudomásulvétele nélkül kezdték meg.
5. Ki értesül az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről?
Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről haladéktalanul értesíti:
- az ügyfeleket,
- az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét,
- az állami főépítészt vagy a területi építészeti tervtanácsot, ha a tervezett építési tevékenységhez véleményt adott,
- a bányafelügyeletet, ha a tudomásul vett építési tevékenység során 500 m3-t meghaladó ásványi nyersanyagot termelnek ki,
- az örökségvédelmi hatóságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki történeti tájon fekszik,
- a világörökségi gondnokságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek világörökségi területen fekszik,
- valaminta természetvédelmi hatóságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, az ökológiai hálózat területén, barlang védőövezetén belül vagy helyi jelentőségű védett természeti területen fekszik.
6. Mi az egyszerű bejelentés hatálya?
Az építési tevékenység az egyszerű bejelentés jogszerű hallgatással történő tudomásulvételének időpontjától számított négy éven belül kezdhető meg. Ha az építési tevékenységet négy éven belül - az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan - megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.
Az egyszerű bejelentés alapján felépített lakóépületre használatbavételi eljárás lefolytatását kell kérni, amellyel kapcsolatos tájékoztatás a használatbavételi eljárásról szóló lakossági tájékoztatóban olvasható.
7. Hogyan lehet eltérni az egyszerű bejelentéstől?
A hallgatással tudomásul vett építési tevékenységtől eltérni - ha az eltérés bejelentéshez nem kötött és az épület külső megjelenését az építőanyag használatában, színezésében, a nyílászárók elhelyezésében megváltoztatja - a tervező hozzájárulásával lehet, amely eltérést az elektronikus építési naplóban kell dokumentálni.
Az egyszerű bejelentéshez kötött, az R. 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eltérés esetén új egyszerű bejelentést kell tenni.
8. Milyen jogorvoslati lehetőség van az egyszerű bejelentés eljárásában hozott döntések ellen?
Az egyszerű bejelentés hallgatással történő tudomásulvétele esetén nincs jogorvoslati lehetőség. Az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadó és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltó határozat a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozva annak felülvizsgálatát lehet kérni, a határozat ellen közigazgatási per indítható. Az építésügyi hatóság végleges döntését a közlésétől számított harminc napon belül lehet megtámadni. Az ügyfél a keresetlevelet az illetékes törvényszékhez címezve az építésügyi hatóságnál nyújtja be vagy ajánlott küldeményként postára adja. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be. A jogi képviselet nem kötelező. Az építésügyi hatóság végleges döntésének felülvizsgálata iránti eljárás illetékköteles, az illeték összege 30.000 forint, melynek tekintetében a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintettel illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket utólag, a bíróság felhívására kell megfizetni.
II. A meglévő lakóépület bővítésének egyszerű bejelentési eljárása
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 16. § (1) bekezdés b) pontja szerinti építési tevékenység megvalósításához egyszerű bejelentést kell tenni.
1. Mit kell az egyszerű bejelentéshez mellékelni?
Mellékelni kell elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt.
2. Mennyi az eljárás illetéke?
Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.
3. Mit ellenőriz a hatóság az eljárás során, annak mi a következménye?
Az építésügyi hatóság az eljárás során kizárólag azt ellenőrzi, hogy az egyszerű bejelentéshez csatolt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az előírt tartalmi elemeket. Amennyiben az építészeti-műszaki dokumentáció hiányos, úgy az építésügyi hatóság nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt:
- arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül egyszerű bejelentésnek,
- az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint
- az építészeti-műszaki dokumentáció hiányairól.
Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásáról értesítést nem bocsát ki.
Fontos tudni, hogy lakóépület bővítésére vonatkozó egyszerű bejelentésnél elmarad az előzetes hatósági ellenőrzés, ezért a jogszabályokban foglalt előírások betartása az építtető és a tervező (építész és szakági tervezők) együttes feladata és felelőssége. Elengedhetetlen az építési tevékenységgel érintett telekre vonatkozó és az építkezéssel kapcsolatos előírások, adottságok előzetes feltárása, megismerése. Ezek betartása a kivitelezési tevékenység végzése során ellenőrzésre kerül, amely ellenőrzésen feltárt szabálytalanságok szankciókat vonnak maguk után.
4. Ki értesül az egyszerű bejelentésről?
Hiánytalan egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság a hiánytalan bejelentésről nyolc napon belül tájékoztatja:
- az építtetőt,
- az ingatlan tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más is tulajdonjoggal rendelkezik, és
- az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét.
5. Mikor kezdhető meg az építési tevékenység, mi az egyszerű bejelentés hatálya?
Az építési tevékenység a hiánytalan egyszerű bejelentés benyújtását követő 15 nap elteltével, de legkésőbb e naptól számított négy éven belül kezdhető meg. Ha az építési tevékenységet négy éven belül - az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan - megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.
6. Hogyan lehet eltérni az egyszerű bejelentéstől?
Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon a változást tartalmazó kivitelezési dokumentációt az elektronikus építési naplóba kell feltölteni eseti bejegyzéssel egyidejűleg, ha a változás az épületkülső alaprajzi méretét, beépítési magasságát, vagy telken belüli elhelyezkedését érinti.
7. Hogyan igazolható a meglévő lakóépület bővítményének felépítése?
A lakóépület bővítményének felépítéséről az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, ha a fővállalkozó kivitelező az épület felépítésének megtörténtéről nyilatkozatot tett, amelyet megküld:
- az építtetőnek,
- a települési önkormányzat polgármesterének,
- a települési önkormányzati adóhatóságnak,
- az ingatlanügyi hatóságnak.
Ha a fővállalkozó kivitelező meghalt vagy megszűnt, helyette a nyilatkozatot az építésügyi műszaki szakértő teszi meg.
8. Mikor tagadható meg a hatósági bizonyítvány kiadása a bővítmény felépítéséről?
Az építésügyi hatóság elutasítja a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet, ha az R. 23. § (2) bekezdés szerinti igazoló számítást vagy energetikai tanúsítványt nem csatolták a kérelemhez, vagy a fővállalkozó nyilatkozatának tartalma a valóságnak nem felel meg.
9. Mennyi a hatósági bizonyítvány eljárásának illetéke és az ügyintézési határideje?
Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.
Az eljárás ügyintézési határideje 25 nap, az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő első munkanapon indul.
Tájékoztató az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységekről
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 17. §-a szerinti építési tevékenységek kizárólag építési engedély alapján végezhetők.
Az építési engedélyhez kötött építési tevékenység szabálytalan, amennyiben azt engedély nélkül vagy az R. 28. § (3) bekezdésben meghatározott eltéréseket újabb építési engedély hiányában végzik.
Az R. 28. (IV. 9.) Korm. rendelet és a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló 449/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján, rendeltetésmódosítási hatóság eljárására, a 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatása, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítása esetén a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet előírásai alapján, termőföld igénybevétele esetén az illetékes földhivatalnak a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárása a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX.
Tájékoztató az építési engedélyezési eljárás szabályairól
1. Milyen esetben, illetve mikor kell építési engedélyt kérni?
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 17. §-ában felsorolt építési tevékenységek végzésére építési engedélyt kell kérni az építésügyi hatóságtól, amely hatóság a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban működik.
Az építési engedélyt egy telekre (egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterületre), az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni.
Az egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységek esetén az építési engedélyt az összes ütemre egyszerre - az egyes ütemeket megjelölve - , vagy a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként is meg lehet kérni.
Ha az építési tevékenység végzéséhez bontási engedély is szükséges, azt az építési engedély iránti kérelemmel egy időben kell kérni.
A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.
2. Mit kell, és mit lehet az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni?
Az építési engedély iránti kérelem tartalmazza:
- az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét,
- az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
- a kérelmezett eljárás típusát,
- a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
- az R. 1. melléklet 3. pont 3.1.1.3. alpontja szerinti számított építményértéket,
- azon információt, hogy az épület tervei a Nemzeti Mintaterv Katalógus alapján készültek-e,
- a kérelem tárgyával összefüggésbena korábban folytatott építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárás ÉTDR eljárás-azonosítóját vagy a döntés megnevezését és iktatószámát,
- a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, ÉTDR iratazonosítóját, iktatószámát és keltét, valamint
- az építési tevékenységgel összefüggésben beszerzett egyéb hatósági engedély vagy döntés megnevezését és iktatószámát,
- a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
- a kér...
Az építési engedély az építkezéshez szükséges jogosítvány, amit az adott terület illetékes hatóságai bocsátanak ki. Minden olyan építkezés esetén szükséges, amelyet a vonatkozó jogszabályok meghatároznak.
Az építési engedély jogi háttere: Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 2024. október 1.-jét követően a 281/2024 (IX.30). Korm. rendelet rendelkezik.
A törvény többféle eljárási módot tárgyal: Egyszerű bejelentési eljárás, Építési engedélyezési eljárás, Összevont telepítési eljárás (speciális esetekben).
Látható, hogy az építési engedély köteles építmények tehát alapvetően két csoportra oszlanak az építési engedély jellege szerint: normál építési engedélyhez és egyszerűsített bejelentéshez kötött építményekre.
Az építési eljárások rendszeresen módosulnak, beleértve a bejelentéshez kötött tevékenységek kiterjesztését is. Az építési engedély nélküli építmények listája is többször megváltozott, így például a 300 m2 alatti összes hasznos alapterülettel rendelkező lakóépületekre csak az egyszerű bejelentési kötelezettség vonatkozik. Az ügyintézés megkönnyítése érdekében az engedélyhez kötött építmények listáját jelentősen csökkentették, majd 2024-től már nem is tárgyalja a törvény, kizárólag az engedélyhez kötött építési tevékenységeket sorolja fel.
Bárki kezdeményezheti az ügyintézési eljárást a Kormányablak hivatalos oldalán vagy az e-építési portál ÉTDR felületén.
Építési engedély nélkül építhető
Minden olyan építmény, melyet a 281/2024 (IX.30). Korm. rendelet IV. fejezete nem tartalmaz.
Egyszerű bejelentéshez kötött lakóépületek
Ebbe a kategóriába tartoznak azok a lakóépületek, melyeknek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.
Az egyszerű bejelentés egy olyan létesítési forma, amit a jogalkotó a lakóépületek építésére vezetett be. A lehetőségek fokozatosan bővültek, és az egyszerű bejelentés kötelezővé vált az építési tevékenységekhez. Ne feledkezzünk el arról, hogy az egyszerű bejelentés nem ugyanaz, mint az ún. ellenőrzött bejelentés, amit a koronavírus-járvány alatt vezettek be.
Az e-napló készenlétbe helyezése és a dokumentumok feltöltése továbbra is a bejelentés folyamatának első lépései. Az építésügyi hatóság helyett az építésfelügyeleti hatóság lép be a bejelentési folyamatba ezekben az esetekben.
Az építésfelügyeleti hatóság tájékoztatja:
- a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
- a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.
A felügyelet kiadja a hatósági bizonyítványt az épület megépítésének tényéről. A tájékoztatás kiadására rendelkezésre álló ügyintézési határidő nyolc napra csökkent a korábbi tizenöt nap helyett, miután a bejelentés sokat egyszerűsödött.
A bejelentés és a hatósági bizonyítvány iránti kérelem megkönnyítése érdekében az épületre elkészített energetikai tanúsítványt és az építési napló összesítő lapját már nem szükséges benyújtani.
Az engedélyhez szükséges hatósági bizonyítvány megszerzésére akkor kerülhet sor, miután elkészült a 300 m2-nél nem nagyobb új lakóépület, illetve a meglévő lakóépületek bővítése. A bizonyítvány igazolja, hogy a használatbavétel hivatalosan megtörtént, és az épület a biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősíthető.
Egyszerűsített építési engedélyhez kötött építmények
16. § (1) Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület építése, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges, nemzeti emléknek minősülő műemlék kivételével a meglévő lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése, a lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése, ha az az építési tevékenység elvégzése után a 17. § a) pontjában (ld. következő bekezdésben) meghatározott méretet meghaladja, de legfeljebb 60 m2 összes hasznos alapterületű és legfeljebb 6,0 méteres gerincmagasságú, lapostetős melléképület esetén legfeljebb 4,5 méteres párkánymagasságú, az a)-c) pont szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó támfal építése, a bejelentett építési tevékenységtől eltérő ésea) az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató,eb) az épület beépítési magasságát megváltoztató vagyec) az épület telken belüli elhelyezkedését módosító építési tevékenység, vagy a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.
(2) Az építtető döntése alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység építési engedély alapján is végezhető.
Normál építési engedélyhez kötött építmények
17. § Az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység kivételével építési engedély alapján végezhető az új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését, a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az a) pontban meghatározott méretet meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület, valamint a meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítését, a zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti, a támfal építése, ha az a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot meghaladja, a közhasználatú fürdőmedence építése, az új, 6,0 méter magasságot meghaladó, épített égéstermék-elvezető építése, kivéve a meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építését, a csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m3-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló elhelyezéséhez építmény építése, a magasles és kilátó építése, bővítése, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése, kivéve a legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építményt, a megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is, a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen - a hőszigetelés kivételével - a külső alaprajzi méretet vagy az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység, a hatályos építési engedéllyel rendelkező építményla) külső alaprajzi méretét,lb) beépítési magasságát,lc) telken belüli elhelyezkedését vagyld) szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét megváltoztató építési tevékenység.
Gyakran ismételt kérdések az építési engedély témájában
Ki jogosult az építési engedély kérelmének benyújtására?
Az építési engedély kérelmét benyújthatja a kérelmező (az építés megrendelője), az építés megrendelőjének meghatalmazottja, vagy törvényes képviselője.
Milyen adatokra van szükség az építési engedély kérelmezéséhez?
Az építési engedély kérelem csak akkor lesz elfogadható, ha tartalmazza az alábbi adatokat. Ezek az adatok elektronikus adathordozón (pl. pendrive-on) vagy az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer) felületén keresztül is beadhatók.
Az építési engedély kérelemhez szükséges adatok:
- A kérelem tárgya és leírása, valamint az engedélyezési eljárás típusa.
- Az építkezéshez kapcsolódó további dokumentumok (részletes információk a Kormányablak weboldalán találhatók).
- A mellékletek, melyeket a kérelemhez csatolni kell.
- A kérelmező és/vagy képviselőjének azonosításához és elérhetőségeinek biztosításához szükséges adatok.
- Az építési tevékenységgel érintett telek pontos címe és helyrajzi száma.
- Az építési dokumentáció kézhezvételének módja a kérelmező részéről.
- Szükség esetén az építés megrendelőjének meghatalmazása és aláírása.
Milyen dokumentumokra van szükség az építési engedély kérelméhez?
Az építési engedély kérelméhez a következő dokumentumok szükségesek:
- Digitális építészeti és műszaki dokumentáció.
- Ha szükséges, szakhatósági közreműködéshez szükséges dokumentumok.
- A településképet érintő változások esetén szükséges dokumentumok (pl. a települési önkormányzat polgármesterének írásbeli véleménye).
- Az eljárási díj befizetését igazoló dokumentumok.
Lehet, hogy további dokumentumokat kell benyújtani, melyről részletesebb információk találhatók a Kormányablak weboldalán.
Mennyibe kerül az építési engedély?
Az építési engedély illetéke összetett. A két leggyakoribb illeték a következő:
- Továbbépítési engedélyezési eljárás alapdíja 5 000 forint. Ez akkor fizetendő, ha meglévő ingatlant szeretnél átalakítani.
- Új, egylakásos ingatlan építése esetén az illeték 20 000 forint.
Az építési engedély további illetékeiről részletesebb információk találhatók a Kormányablak tájékoztatójában.
Meddig érvényes az építési engedély?
Az építési engedély a végrehajthatóvá válástól számított három évig érvényes.
Van lehetőség jogorvoslatra, ha nem kapok építési engedélyt?
Igen, van lehetőség jogorvoslatra, ha nem kapod meg az építési engedélyt. Ehhez fordulhatsz a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz.
Mely törvények fontosak az építési engedély ügyében?
Az építési engedély ügyében az alábbi kormányrendeletek fontosak:
- 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet - Ez a rendelet tartalmazza azon építési tevékenységek listáját, melyekhez engedély vagy egyszerű bejelentés szükséges.
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet - Ez a rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységekről szól.
Ha szükséges, fordulj jogászhoz, aki segíthet a jogszabályok értelmezésében.
tags: #rackeve #epitesi #hatosag #ugyfelfogadas