Rákóczi piac alaprajz és történeti áttekintés a Modernizáció útján
Polyák Levente„A piacok, a posták és a mozik világszerte elvesztették eredeti funkcióikat, ez nem lokális jelenség, a kérdés az, hogy máshol hogyan lehetett újraéleszteni őket és hogyan lehetne újraéleszteni most a Rákóczi csarnokot”, jegyzi meg Polyák Levente, aki számos külföldi piac átalakításánál volt jelen, vett részt a fejlesztésben, így nemzetközi tapasztalattal rendelkezik olasz, spanyol vagy német vásárcsarnokok és piacok tekintetében.
Nincs a változásra általános szabály, magyarázza az urbanista, de mindig fontos, hogy párbeszéd előzze meg az átalakulást, ahogy az is, hogy felmérjék, ki is pontosan a piac vagy csarnok közönsége és milyen szolgáltatásokra volna igénye. Valószínű, hogy az élelmiszer-árusítástól eltérő szolgáltatások kínálása is jó ötlet lehet, így például könyvek árusítása, játszóház kialakítása, egészségügyi tanácsadás, civil szervezetek képviselete, workshopok és fesztiválok szervezése.
Polyák Levente és Bendl VeraMivel ma már minden elérhető online, a piacnak olyan térnek kell lennie, ahol az emberek jól érzik magukat, ahova érdemes menni a kapcsolatok, a beszélgetés, az élmény miatt, különben otthon maradnak és a digitális kosárba irányítják a termékeket. Ami különösen vonzó a mai középosztálybeli vásárlónak, az röviden fogalmazva, “az élet”. Oda fognak menni, ahol van élet.
Rákóczi tér történeti áttekintése és jelenlegi helyzete
Április végén a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága (Csapi) váratlanul kitiltott minden rendezvényt az irányításuk alá tartózó piacokról és csarnokokból. A Csapi sajtónak megküldött válaszából kiderült az is, hogy a főváros alá tartozó igazgatóság azért tiltotta ki a rendezvényt, mert ugyan a Rákóczi téri Vásárcsarnokban lévő rendezvények ismereteik szerint nem voltak politikai irányultságúak, „de fórumot adhatnak különböző politikai megnyilvánulásokra.” Ezt pedig a kampányidőszakban kifejezetten szeretnék elkerülni.
A Mindspace 2011-ben alakult, nonprofit szervezetként élhetőbb várossal kapcsolatos projekjekteket valósítanak meg. A Rákóczi térre 2017-ben egy Visegrádi Alapnál megnyert pályázat után jutottak el: a feladatuk annyi volt, hogy szervezzenek valamilyen eseményt, ami a tér fogalmára reflektál. Ebből merült fel ötletként a közismerten alul használt Rákóczi tér, és ekkor csatlakozott a projekthez Vida Vera is, aki évek óta ismerős volt a téren. A V4-es pályázatból 2017 szeptemberére létrejött a Rákócziterezés, egy négynapos eseménysorozat.
Pedig Vida elmondása szerint pont az volt az egyik baj a csarnokkal, hogy a mindennapok során sokszor inkább kikerülték azt. Persze nem volt ez mindig így: a Rákóczi Csarnok évtizedeken át az egyik legpezsgőbb budapesti vásárcsarnok volt. Igaz, akkor még más idők jártak a környéken, és a Rákóczi tér a fővárosi szerencsejáték és prostitúció egyik központja volt.
A csarnok eljelentéktelenedésének okai
- Az 4-es metró építésének elhúzódása és a tér lekordonozása hosszú évekre.
- A tér átépítésének eredeti koncepciója szerint a csarnok előtti terület piacnapokon árusokkal telt volna meg, de ez nem valósult meg.
- A tér tűzoltási felvonulási területté nyilvánítása miatt nem lehetett vásárokat szervezni a közterületen.
A Rákóczi Csarnok ráadásul az egyik legdrágább budapesti vásárcsarnok, így a környék nyugdíjasai közül aki teheti, inkább elmegy a Teleki téri piacig, hogy olcsóbban megússza a bevásárlást. Vida elmondása szerint a 2017-es négynapos esemény kifejezetten jó fogadtatásra lelt a helyiek körében, és a termelők és árusok között is voltak, akik örültek a történteteknek, nyitottak voltak a további ötletekre.
A Mindspace programok és a lakossági reagálások
A Mindspace tematikus beszélgetéseket kezdett el szervezni, többek között a környéken dolgozó vendéglátósokkal, illetve a csarnokban áruló termelőkkel is leültek, hogy milyen programokba lenne érdemes belevágni. Vida szerint rettentően tanulságos folyamat volt ez, és a kezdet nem a szociológusok által elképzelt forgatókönyv szerint indult: nem az történt, hogy azonnal kalapos, idős bácsik jöttek reggelizni a vászontáskás fiatalokkal.
A környékbeli lakosok reakciója nagyon vegyes volt: volt, aki élelmiszert gyűjtenek rászorulóknak, más pedig ételosztásra számított. Pár alkalom után azonban a helyiek megismerték az arcukat, elfogadták, hogy ez létezik, és egyre inkább támogatni kezdték a kezdeményezést. A csarnok árusai a forgalmukon is érezték a fellendült szombati érdeklődést, és a programok szélesebb társadalmi hatással is bírtak: például 60-300+ résztvevő gyakran megfordult a reggelik és délelőtti programokon.
A növénycsere program is rendkívül sikeres volt: a környéken sok nyugdíjas növénymániás él, akik lelkesen vettek részt benne. Ezek voltak azok a programok, amelyeknek mennie kellett a csarnokból. A tiltás okát a Mindspace sajtóval nem kapta meg hivatalos indoklást, így a szervezet a hivatalos közléseket csak a sajtóból értesült. Szerették volna a Csapival való jó kapcsolatot megőrizni, de azonnal megváltozott a hozzáállás áprilisban.
A Mindspace eddigi programjai nemzetközi pályázatokból valósultak meg: Creative Europe és a Visegrádi Alap mellett részesei egy Horizon 2020 pályázatnak is, amely érinthetné a Rákóczi Csarnokot. A bizonytalanság annak kérdését veti fel, hogy mi lesz, ha EU-s pénzeket nyernek a modernizációra, miközben nincsen engedély a működésre.
Az épület története és a rajta kialakított alaprajz
A Rákóczi téri vásárcsarnok a VIII. kerületben található, az 1890-es évek végén tervezték és 1894-ben kezdődött az építés, célja a korszak egyik legmodernebb budapesti piacává válni. A tervezők Rozinay István és Klunzinger Pál voltak, a megnyitásra 1897-ben került sor. A főbejárat a tér felől volt, ahol lovaskocsikkal is be lehetett hajtani az áruk lerakodásának megkönnyítésére.
Az alaprajzot az alábbi fő elemek jellemzik: a belső tér négyzetes és téglalap alakú árudákkal, összesen 375 állandó és 55 ideiglenes árudával. A pince raktározásra szolgált, a sarokpavilonokban pedig árufogadó, rendőri és felügyeleti helyiségek, elsősegély, vendéglők kaptak helyet. A Rákóczi téri piac 1988-ban lángolt ki, és a felújítás után 1991-ben nyitották meg újra, megőrizve a korábbi funkciót, közel a korabeli példákhoz.
A csarnok acélvázas szerkezetű, tégla körítőfalú, magas tetőfedésű épület; a tetőn fémlemez borítással. A földszinten és pincében rendeztek be árudákat, a toronyokban pedig szolgálati lakások kaptak helyet, melyek felett faszerkezetű, palafedésű magastető található. A föld alatti részen a metrós beruházásokat támogató mélygarázs található, amely a tér alatti mélygarázzsal kapcsolódik össze.
A Rákóczi téri piac mai formájában továbbra is a fővárosi vásárvárosok rangsorában másodikként szerepel a Fővám téri piac után, megőrizve a tradíciót és a friss áruk kínálatát, miközben a környék kulturális és kreatív központjaivá is váltak a közeli helyszínek, például a Nyolcésfél összművészeti központ, a Hullám Stúdió, a Konfekció és a Hintaló közelsége. A környéken pedig olyan kiindulópontok találhatók, mint a Csiga meg a Macska vagy az Ignác és a nyúl társasjátékos helyek.
Rákóczi tér - alaprajz és műszaki adatok (rövid összegzés)
- Építés éve: 1894
- Megnyitás: 1897
- Építész tervezők: Rozinay István és Klunzinger Pál
- Főbejárat: tér felőli, lovaskocsival is használható
- Árudák: 375 állandó, 55 ideiglenes
- Pince: raktározás
- Fő módosítások: 1988 tűz, 1991 újjáépítés
A csarnok ma is a fővárosi tulajdon része, és a Budapesti Vásárcsarnokai Kft. üzemelteti, középpontban a minőségi és élmény-alapú vásárlási élmény megteremtésében. A tér és a csarnok környezete továbbra is a város dinamikus, kreatív és közösségi tereként funkcionál, ahol a vásárlás és a közösségi élmények összefonódnak.
Tihanyi FC - Haladás FC | MOL Magyar Kupa 2026/2027, 1. forduló
tags: #rakoczi #piac #alaprajz