Nadapi és Tihanyi Építési Szabályzatának Összefoglalása a Fekvő Telkek Építési Lehetőségeiről

Ez a cikk a Nadapi és Tihanyi Építési Szabályzatok azon pontjait mutatja be, amelyek a fekvő telkek építési lehetőségeit érintik. A szabályozások célja a településkép védelme, a környezet megóvása és a harmonikus fejlődés biztosítása.

Nadapi Építési Szabályzat: Fekvő Telkek és Építési Előírások

Nadapon az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvények alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete szabályozza az építkezési feltételeket. A rendelet alkalmazásában a "fekvő telek" definíciója szerint a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek minősül annak.

A településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök szabályozásáról szóló kormányrendelet alapján Nadap Önkormányzata rögzíti az építési övezetek telekalakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat.

Fontos előírás, hogy a jellemzően már beépült, kialakult telektömbökben az építési övezeti telekalakításra vonatkozó előírásoknál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem haladja meg az 5%-ot.

A közműhálózatok és létesítményeik, valamint azok védőtávolságai számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és kijelölt ürítő helyre szállíttatni.

Amennyiben a telek beépítése, burkoltságának növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra nem lehet hasznosítani.

Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg, a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan.

Lakóterületen és településközpont terület építési övezeteiben állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet. Továbbá, az ilyen építményt a hátsókertben a szomszédos telek építési határvonalától legalább 10,0 m távolságra kell elhelyezni, és nem helyezhető el a telek közterületi határvonalától mért 15,0 m mélységű telekrészén.

A különleges beépítésre nem szánt területeken, mint például sport- vagy rekreációs területeken, speciális telekalakítási és beépítési előírások érvényesek. Ezek tartalmazzák a kialakítható telek legkisebb területét, a beépítés módját, a megengedett legnagyobb beépítettséget és épületmagasságot, valamint a legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettséget.

Tihanyi Építési Szabályzat: Értelmező Rendelkezések és Közterületi Előírások

Tihanyban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvények alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete szabályozza az építési előírásokat. A rendelet alkalmazásában több fogalom kerül pontosításra:

Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek, melynek mélysége legfeljebb 22 méter.
Földdel borított boltpince: helyi építészeti hagyományoknak megfelelő, földdel borított terepszint alatti építmény, melynek kialakítása során a meglévő terep legfeljebb 1,5 méteres töltésére kerülhet sor. Az oromfal kizárólag a Tihanyi-félszigetre jellemző természetes kőből készülhet.
Kertépítészeti terv: jogosultsággal rendelkező kertépítész által készített terv, amely tartalmazza a geodéziai helyszínrajzot, tereprendezési tervet (1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén), valamint a kertépítészeti tervrajzot, amely bemutatja a kert koncepcióját, növényzetét, burkolatait, kerti építményeit (beleértve a filagóriát is), valamint favédelmi és fakivágási munkarészeket.
Kialakult beépítettség: az ingatlan-nyilvántartás alapján számított beépítettség. Új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén, legfeljebb azzal megegyező nagyságrendben lehetséges.
Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
Zárt kerítés: történetileg kialakult, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.

A szabályozási terv elemei magukban foglalják a szabályozási vonalat, az építési övezetek és területek határait, az építési helyeket, a telek be nem építhető részeit, a megtartandó fasorokat, a közműsávokat, valamint a közigazgatási és övezethatárokat.

Közterületek Alakítása Tihanyban

Az Ősközség területén a közterületek kialakítása közterület alakítási terv alapján lehetséges. A műemléki jelentőségű terület közterületeire vonatkozó előírások részletezik a közlekedési célú területek burkolását, a rétegvonallal párhuzamos utak kialakítását, valamint a gyalogos utak létesítését, melyek lépcsővel, rámpával, támfallal vagy rézsűvel csatlakozhatnak a telekhatárokhoz.

Közterületeken szabadtéri árusítás, hirdetés, információs objektum, utcabútor, közműépítmény környezetalakítási terv szerint helyezhető el. A Batthyányi utcában azonban semmiféle árusításra, vendéglátásra alkalmas építmény vagy utcai berendezés, reklámhordozó nem helyezhető el.

A műemléki jelentőségű területen folyó alkalmi közterületi, szabadtéri kereskedelmi, illetve vendéglátó tevékenység területhasználatára vonatkozó előírások rögzítik, hogy az árusítás környezethez illeszkedő, a közterület alakítási tervben megfogalmazott árusító szerkezeten lehetséges. Az árusító bútor magassága nem haladhatja meg az 1 métert, és sem az árusító bútornak, sem a védett épületnek nem lehet olyan tetője, amely eltakarja a védett épület homlokzatát.

Településkép Védelme Tihanyban

Az Ősközség területén a műemléki jelentőségű területet településkép védelmi területnek kell tekinteni. Ezen a területen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének előírásait kell figyelembe venni.

A kialakult utcahálózat és telekszerkezet védendő, új utak csak a Szabályozási terven jelöltek kivételével nem létesíthetők. Csak egységes tájékoztató illetve ismeretterjesztést szolgáló táblarendszer helyezhető el, egyéb reklámtáblák közterületen való elhelyezése tilos.

Új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással. Légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el.

Kizárólag magastetős épület helyezhető el 37-42 fokos tetőhajlásszöggel. A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös vagy barna égetett agyagcserép, nád lehet. 50 cm magas kőből kialakított lábazat lehetséges, beton látszófelületként nem jelenhet meg. A kerítésmezők fából készülhetnek, maximális szélességük 2,5 méter lehet. A kerítésmezőket levehető, zárt, függőleges tagolású falapokkal kell borítani.

Fésűs beépítésű telken lévő épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 6 méteren túli épületrészen alakítható ki.

A tetőfelületre napkollektort, napelemet elhelyezni nem lehet. Kizárólag a tetőfedés anyagával és színével összhangban lévő integrált megújuló energiaforrás alkalmazása lehetséges.

Napirenden a helytörténet, társadalomtörténet - szakmai fórum

Az Országos Építésügyi Szabályzat (továbbiakban: SZ) első részének megállapításáról szóló rendelet meghatározásai között szerepel az "építési telek" fogalma, amely város vagy község beépítésre kijelölt területén fekszik, alakjánál, terjedelménél és fekvésénél fogva az építési szabályoknak megfelelő épület elhelyezésére alkalmas és útról közvetlen bejárata van.

A szabályozás kitér az úthálózat kialakítására is, különbséget téve a főként átmenő forgalom és a helyi forgalom lebonyolítására szolgáló utak között. Az utak vonalvezetését és szélességét a beépítetlen területeken, továbbá egyéb olyan területeken, ahol erre még mód van, meghatározott elvek szerint kell megállapítani.

A lakóutcák szélessége 10 méternél kisebb nem lehet, előkertes vagy szabadonálló építkezés esetén, amennyiben az utcában zárt csapadékvízcsatorna létesül, továbbá községek olyan utcáiban, ahol a forgalom lebonyolítására egy kocsinyom is elegendő, ezt a méretet 7,5 méterre lehet csökkenteni.

Az építkezés az utak mentén is szabályozott: a megállapított építési vonalon kell elhelyezni az épületeket. Az utak mentén 50 méteren belül csak a közúti és vasúti forgalom folytán szükséges építményeket szabad létesíteni.

Minden beépítési módnál és minden körzetben legalább 1,20 méter széles, víztelenített és a kocsiúttól elkülönített gyalogjáró létesítése kötelező.

Az Országos Építésügyi Szabályzat általános szabályai között szerepel a közművek általános tervének elkészítése, a megvalósítás sorrendjének és előrelátható időpontjának, valamint a költségek fedezetének biztosítása.

A helyi építésügyi szabályzatok, mint a nadapi és tihanyi példák, kulcsfontosságúak a települések egyedi arculatának megőrzésében és a fenntartható fejlődés biztosításában. A fekvő telkekre vonatkozó szabályozások különösen fontosak a városkép és a zöldfelületek arányának megőrzése szempontjából.