Hazatérés temploma: református templom és lakóház Budapesten, Trianon emlékét őrző misszió

A Hazatérés temploma a Szabadság téri telken álló hatemeletes lakóház alsó szintjén kapott helyet, és ma is jelzi, hogy egy templom hogyan fér meg Városrész és Belső-Budapest modern környezetében.

Trianonhoz kötődő történet és gyülekezet

Története Trianonhoz kötődik. Gyülekezete az elszakított országrészekből ideérkezett, Magyarországot választó, elsősorban királyi tisztségviselőkből alakult ki az első világháború után. A templom névadása az elszakított területek egy részének 1938-1940 közötti visszatérését örökítette meg.

A gyülekezet az I. világháború után érkezett, és a Felvidéket, illetve Erdély egy részét visszacsatolták Magyarországhoz, amit a történelem eseményei alakítottak. A templom felszentelése 1940-ben történt, amikor a gyülekezet tagjai felajánlásokból és közadakozásból indították meg az építkezést. A templomot Dabasi Halász Géza és Győry Sándor tervezte, akik a centrális, református prédikáló templom stílusát követték. A névadás emléket állít az elszakított területek visszatérésének egy részének 1938-1940 közötti időszakának.

Bejárat, külső és emlékművek

A földszintes, modern külsőház-építészetet a belső tér puritán, mégis gazdag részletezése követ. A bejárat két oldalán márványtáblák örökítik meg a szétszóratásból menekült magyarok háláját és az üldöztetés idején zsidó testvéreiket segítő gyülekezeti tagok állhatatosságát. A tornácra érve a belső térben a belsőépítészet a magyaros-népies stíluskövetelményekhez igazodik, míg a mennyezeti kazettákba 71 vármegyénk címere került. A belső térben a szószéket népi faragások díszítik, és a Mózes-székek is faragott díszítéssel készültek.

A templom terei közt a földszinten és az emeleten elképesztően korszerű, mégis hagyományőrző üvegablakokkal találkozhatunk, amelyek mindegyike egy-egy várost, várostisztent és a magyar országcímerét ábrázolja. A belső berendezés a centrális, református „prédikáló templom” típusát követi, és a teret a magyaros-népies részletek határozzák meg.

2001-es Millennium és a díszítő elemek

2001-ben a mennyezeti kazettákba Magyarország 71 vármegyéjének címereit helyezték el, és ugyanakkor visszahelyezték a II. világháború után eltávolított üvegablakokra a történelmi címereket. A bejárattól balra, az átriumos kapu jobb oldalán egy kovácsoltvas ajtó mögött Horthy Miklós kormányzóról elnevezett kis kápolna található, amely mára visszanyerte eredeti nevét. Célja, hogy amikor a templom zárva van, csendet és menedéket nyújtson a híveknek. Az alagsorban található a Szabó Dezső Katakombaszínház terme, amelyet az állam raktárként használt, 2003-ban alakították vissza, és 2003-ban tartották az ünnepi megnyitó előadását a 300. évfordulóra.

Budafok történeti kapcsolódás és a Budafoki Református Egyházközség

A Budafoki Református Egyházközség története 1900-as évekre nyúlik vissza, amikor az első istentiszteleteket Haypál Benő lelkész vezette. 1900. november 11-én alakult meg a Budafok-Albertfalvai Református Fiókegyházközség. A telek 1907-ben került átadásra a templom és parókia építésére, és 1910-ben felavatták az imaházat. Az 1913-as anyaegyházközség a Budafoki Egyesült Protestáns Egyházközség nevet kapta. A Hadügyminisztérium 1916-ban elvitte az imaház harangját, amelyet 1920-as évekre pótoltak. A templomépítés végül 1926 nyarától 1927 szeptemberéig tartott, és felszentelése 1927. október 2-án volt. A főhomlokzaton a régi hagyományok jegyeinek megfelelően a belső terek is gazdagodtak: a templom belseje a magyar feltámadás motívumait idézi. A templom három harangját 1931-ben öntötték, közülük a legkisebbet a II. világháborúban elvitték, 2002-ben később újravételre került.

A Budafoki templom elhelyezkedése és tervezése összekapcsolódott az akkori településrendezési környezettel: a parókia 1917-től 1960-ig a templomtelken álló ház volt, amelyet később lebontottak, majd a kártalanításként kaptak pénzből épült fel a templom mögötti új parókia. A templom vállalt szerepe a közösségi életben és a vallási életben is jelentős volt: a gyülekezetben megvalósult a gyermekek közötti hitépítő munka és a szegénygondozás.

Más kapcsolódó építészeti és történeti emlékek

A Hazatérés templomához hasonlóan a Budapesti református építészet gyakran kapott sajátos neveket és külső megjelenést: például a Magyar Advent Temploma, a Magyar Reményég Temploma, a Magyar Feltámadás Temploma, a Magyar Sáfárság Temploma és a Horthy Miklós Emléktemplom, mindezt a közösségi történelmi események ihlették.

Hazatérés temploma belső és díszítő elemei

Szabadság téri templom kapuzata és kápolna

Infografika

Hazatérés temploma alaprajza és belső felépítése: prédikáló templom centrális rend
71 vármegye címere a mennyezeten, 2001-es megjelenítés
A templom és a társasház föld alatti kapcsolatának története a városképben

Áttekintés a történelmi rekontextualizációról

Az 1930-as években a Belvárosban több mint ötezer református hívő élt az elszakított területekről menekülve, akiknek istentiszteleti helyet biztosított a főváros. A telek ingyenesen adományozása a közösségi összefogás jellemző példája volt, amely a templom megépítését lehetővé tette. A templom építésének fénykora 1940-ben érkezett el, és a gyülekezet tagjai egymásért, a nemzet egységéért dolgoztak. A második világháború és a visszacsatolások idején a templom helyet adott a vallási és közösségi életnek, miközben a történelmi emlékek időről időre megjelennek a falakon és a fafaragásokban.

tags: #reformatus #templom #es #lakohaz #a #hazateres