Regéci vár: történet, építészeti periódusok és megmentés

A regéci vár egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középső részén. Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először. Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet.

Történeti áttekintés: birtokosok és hadiesemények

A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13-14. század fordulóján. A rozgonyi csata (1312) után I. Károly király a vesztes Aba-nemzetség valamennyi birtokát, így Regécet is, elkobozta. A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban.

1322 októberében I. A király valamikor várat a hozzá tartozó birtokokkal Drugeth Fülöpnek és öccsének - Jánosnak - adományozta honorbirtokként. A Drugethek egészen 1342-ig birtokolták Regécet, a várban őrizték a családi kincseiket is. Ezután ismét királyi vár lett.

A vár 1316-tól 1427-ig királyi birtok volt, majd a Drugeth család birtokába került. A nagy hatalmú, az országnak hosszú ideig nádorokat is adó család a regéci várban őriztette okleveleit.

Luxemburgi Zsigmond király 1427 körül a szerb despota családnak, a Brankovicsoknak adományozta sok más magyarországi birtokkal egyetemben. Tőlük 1459-ben került vissza a vár királyi tulajdonba, ám a Szapolyai család birtoklása 1526-ig töretlen.

Mohács után a két megválasztott király hívei között kitört a polgárháború. 1527 őszén Szapolyai János seregei vereséget szenvedtek Tokajnál, ezután Niklas zu Salm egymás után foglalta el Tokaj, Regéc, Boldogkő várait. I. Ferdinánd Regécet, Tokajt, Tállyát és Boldogkőt a koronázása előtt egy nappal Báthory István nádornak adományozta, azonban 1528/29 körül visszafoglalták a Szapolyai-pártiak. 1536-ban a Ferdinánd-párti tállyai várnagyot, Boér Nagy Lászlót, elfogása után Regécen őrizték.

1541-ben a várat és uradalmát Serédy György és Gáspár kapták adományba I. Ferdinánd királytól. Ezzel kezdődik a vár történetének fénykora. A Serédyek és utánuk több birtokos család a 16-17. század folyamán alakította át és bővítette a várat.

A Serédyektől az Alaghy család tagjai, János, György és Menyhért örökölték meg a várat. A következő évtizedekben Alaghy János leánya, Judit játszott meghatározó szerepet a vár történetében. Judit - előbb Mágochy András, majd Rákóczi Zsigmond felesége - megpróbálta kiszorítani rokonait a vár birtokából.

A tokaji borkereskedelem miatt egyre inkább felértékelődött regéci uradalomra szemet vetett Esterházy Miklós is, aki 1612-ben feleségül vette Alaghy Judit fiának, Mágochy Ferencnek özvegyét, Dersffy Orsolyát, s ezzel jogot formált az Alaghy-vagyonra. II. Ferdinánd király Alaghy Menyhért halála esetére már 1621-ben Esterházynak ígérte Regécet. Bár Alaghy 1631-ben elhunyt, ám Esterházynak csak 1635-ben sikerült a várat és a hozzá tartozó uradalmat megszereznie.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborúja során kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta azt a Habsburg-párti Esterházytól. Az 1645-ben megkötött linzi béke aztán szentesítette is Rákóczi foglalását, a vár és uradalma ettől kezdve a Rákócziak birtoka.

A család a regéci várat egyik mellékrezidenciájaként használta. Gyakran tartózkodtak a vár falai között, sőt II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában néhány évig itt is nevelkedett. II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit Regécen élte; itt szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazája történelmével.

A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közreműködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári őrséget kellett fogadni. Ekkor került Regéc várába is császári őrség a Rákóczi katonák mellé.

A Thököly-felkelés idején kuruc támaszpontként szolgáló várba a Thököly ellen harcoló Habsburg csapatok 1685-ben vonultak be. Caprara generális 1686-ban leromboltatta, azt követően évszázadokon keresztül csak a romjai álltak. Az 1686. augusztus 15-i összeírás már romként említi. Egy 1701-es jelentés szerint a vár javítása nem lehetséges.

Építészeti periódusok és a vár szerkezete

A regéci vár legkorábbi részének a Felsővár sziklacsúcsán álló öregtorony és az egykor hozzákapcsolódó íves vonalú várfal tekinthető. A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak.

A második periódusban, a 14. század végén vagy legkésőbb a 15. század első felében a Felsővárat teljesen átépítették. A 15. század közepén a később Középső vár nevű várrésznek helyet adó hegynyerget a két sziklacsúcs között a ma is álló keleti és nyugati várfallal teljesen lezárták. A 16-17. században az építkezések fő színtere a Középső vár volt.

A keleti palotaszárny legrégibb, 1500 körül kiépült részének a palotaszárny északi végén, közvetlenül a Felsővár sziklájának déli oldala előtt található, három egységből álló, helyenként ma is a második emelet magasságáig álló része tekinthető. A következő, a 16. század második harmadára tehető periódusban ehhez az épületrészhez a földszintjén három, az emeleten két helyiségből álló épületet emeltek, majd a 16. század második felében felépült a palotaszárny déli szakasza is, a földszinten és az emeleten is három-három helyiséggel. Az egyik földszinti helyiségben alakították ki nagyméretű kemencékkel rendelkező sütőházat is.

A nyugati palotaszárny 16. században kiépült részei közé tartozik a konyha és a tőle délre emelt, jórészt alápincézett, a nyugati várfal belső oldalára épült helyiségsor. A 16-17. század folyamán a várat védőművekkel erősítették meg.

• A vár északnyugati sarkán felépült a Kútbástya;
• a nyugati várfal északi szakaszát egy belső köpenyfallal megerősítették és felmagasították;
• a könnyebben támadható keleti oldal északi végén egy rondellát, az ún. Kerekded bástyát építettek fel;
• a keleti várfal középső szakaszának külső oldalán felépült a Kis bástya, melytől délre egy külső várfalat is építettek a várfal külső oldala elé, mely külső fal az Alsóvárat kelet felől védő többszintes sokszögű bástya északi oldaláig húzódott.

A várba bejutni csak több kapun keresztül lehetett, ezek a Középső vár udvarától délnyugatra, illetve az AlsóVár sziklatömbje alatt álltak, jelenleg még feltáratlanok. A vár teljes kiépülése csak a 17. században következett be, akkor, amikor birtokosai rezidenciájaként is szolgált.

Elhelyezkedés és megközelíthetőség

A romterület Regéc és Mogyoróska határvonala közelében, de szinte teljes egészében Mogyoróska község határai között helyezkedik el, utóbbihoz fizikailag is közelebb, egy 639 méteres magaslaton. Megközelítése mindkét község felől körülbelül azonos hosszúságú, 2,5-3 kilométeres túrával lehetséges, és mindkét útvonal egy része letudható gépjárművel is, Regécről. Az autóval érkezők számára azonban a regéci megközelítés lényegesen egyszerűbb, indokolt esetben akár teljesen a várig, közben több lehetőség is nyílik parkolásra.

Koordináták: 48.378889°N 21.344722°E (é. sz. 48° 22′ 44″, k. h. 21° 20′ 41″).

Rommentés, régészeti feltárás és helyreállítás

I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális 1686-ban leromboltatta, azt követően évszázadokon keresztül csak a romjai álltak. A romterületet és a környezetét csak a 20. század végén kezdték komolyabban gondozni.

1990-től Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. 1998-ban elhatározás született, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésű vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után, 1999. július 5-én megkezdődött az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépült a várat ellátó elektromos hálózat.

Még ebben az évben kezdetét vette az úgynevezett várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban részt vevő személyek, és a helyreállításhoz szükséges építőanyag szállítása biztosítható legyen, 2000-ben befejeződött az út kiszélesítése, folytatódott a régészeti feltárás, megkezdődött az állagmegóvás a már feltárt területeken (északi bástya, északi torony környezete).

Sajnos minden igyekezet ellenére sem sikerült kellő támogatásokat szerezni 2001-ben és 2002-ben, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpant, viszont a vár feltárása folyamatosan haladt. 2003 tavaszán mérföldkőnek is tekinthető helyreállítás vette kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelenti.

Az európai uniós pályázatok megnyílásra újabb lehetőséget adott a helyreállításra. Ennek keretében felújították és kiszélesítették a várhoz vezető utat, valamint újjáépült az öregtorony, melyben négy szinten kiállítóteret alakítottak ki. A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne.

A vár látogatóközpontját Regéc belterületén építették meg 2015-ben. A látogatóközpontban állandó és időszaki kiállításokat, a vár történetét bemutató animációs filmet nézhetnek meg a látogatók.

Kulturális emlékek és források

Regéc első említése egy 1298. augusztus 31-én keltezett oklevélben történik. A várat több oklevél is említi a középkortól kezdődően, és számos korabeli forrás, levelezés és inventárium segíti a történet megismerését. 1602-ből származik a vár első ismert inventáriuma. I. Rákóczi György levelei részletes beszámolót adnak a 1644-es ostromról.

Egy, a várról szóló vers is fennmaradt: "Rozványi Dávid: A Regéci vár balladája". Források között szerepelnek korabeli oklevelek, levéltári iratok és modern kutatások, például Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila munkái.

Fontosabb évszámok röviden

Kirándulási információk

Megközelítése mindkét község felől körülbelül azonos hosszúságú, 2,5-3 kilométeres túrával lehetséges, és mindkét útvonal egy része letudható gépjárművel is, Regécről. Az autóval érkezők számára azonban a regéci megközelítés lényegesen egyszerűbb, indokolt esetben akár teljesen a várig, közben több lehetőség is nyílik parkolásra.

A vár nyitvatartása havonta változik, az erre vonatkozó információ a www.regec.hu oldalon található.

Regéc hagyományosan fontos helyszíne a magyar történelemnek: birtokosai között szerepelnek az Aba, Drugeth, Brankovics, Szapolyai, Serédy, Alaghy, Esterházy és Rákóczi családok. Ma a megmentett romok és a felújított öregtorony kiállítótere várja az érdeklődőket, a helyszín pedig egyszerre történelmi emlék és népszerű kirándulóhely.

tags: #regec #regeci #var #kulterulet #3893 #magyarorszag

Népszerű bejegyzések:

• Várható trendek a nyaralóhelyek iránti keresletben a klímaváltozás tükrében
• Tapolcai ingatlanügyvéd szolgáltatások útmutató
• Ingatlan bérbeadás könyvelése: bevételek és költségek hatékony kezelése
• Miért fontos a SZMSZ kiküldése 8 vagy 15 napos határidővel
• Hogyan működik egy borospince hűtése: lépésről lépésre