Válaszfalak építése és a páralecsapódás problémája
Otthonunk felújításakor vagy átépítésekor szükség lehet válaszfal építésére vagy a már meglévő falak utólagos átmozgatására. Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Milyen átalakításra, falmozgatásra lehet szükség?
Sokféle oka lehet annak, ha szeretnénk megváltoztatni a lakás, ház alaprajzát: felújítás, korszerűsítés, a család bővülése, akadálymentesítés, a gyerekek önállóvá válása, megváltozott életmód és életkörülmények stb. Gyakori igény például, hogy nagy alapterületű szobában le legyen választva gipszkarton falakkal egy hálófülke, egy új gyerekszoba, egy gardróbhelyiség, esetleg egy dolgozószoba a home office tevékenységhez. Előfordul, hogy egy felesleges közlekedőt szeretnénk megszüntetni, hogy több hely és fény legyen a lakásban. Akad, aki amerikai típusú konyhára vágyik hagyományos lakásban, vagy éppen fordítva: a korábbi, étkezővel, nappalival egybenyitott konyhát kívánja leválasztani, és elszeparálni a lakás többi részétől. Nem ritka az sem, ha a fürdőszobát vagy valamelyik másik helyiséget helyezik át lakáson belül. Van, aki a konyha és a nappali között szeretne tálalóablakot nyitni a falon.
Hogyan fogjunk hozzá a falmozgatást vagy válaszfal megépítését igénylő munkákba?
Sokan gondolják azt, hogy a házon belül elhelyezkedő falak mindegyike bontható és átmozgatható. Ez nem igaz, mivel tartófalakat a lakáson belül is találunk. Az első lépés tehát a pontos műszaki alaprajz beszerzése, hogy látható legyen, hol található főfal, a falak közül melyik mozgatható válaszfal, hol mennek a strangok, hol a kémény, hol fut a vízvezeték, villanyvezeték stb. Ezt követően statikustól kell szakvéleményt kérni arra vonatkozóan, hogy hol lehet bontani, a falakat mozgatni, válaszfalakat építeni stb. Ugyancsak a statikus fogja megállapítani, hogy utólagos falmozgatásnál, átépítésnél, nyílások kivágásánál vagy ehhez hasonló munkáknál milyen lépéseket kell megtenni a födém megerősítésére, vagy például mekkora nyílást vághatunk a falon. A statikussal való konzultációt nem hagyhatjuk ki, hiszen a lakáson belül is találhatók főfalak/teherhordó falak, hogy a súlyos födémet megtartsák, és ezeket nem lehet áthelyezni. Ajtó vagy ablak helyének kibontását is csak a meghatározott áthidaló elemek beépítésével, a legnagyobb körültekintéssel lehet elvégezni ezeken a falakon. Az egész ház stabilitását és az összes lakó biztonságát veszélybe sodorhatjuk egy szakszerűtlen átalakítással. (De a társasházak szervezeti és működési szabályzata rendszerint kitér erre is.) A kőműves munkákat végző kivitelezővel is érdemes minél előbb beszélni.
Az lakás átalakításának tervezése során az építész által készülő terven meg kell jelölni, hol lesz a helyiségek esetében funkcióváltás, és mely helyiségek lesznek nagyobb vagy kisebb alapterületűek. Azért is fontos, mert ha az átalakítás, még akkor is, ha csak a válaszfalakat mozgatjuk, érintheti az elektromos hálózati kábeleket, vízcsöveket, gázvezetékeket, a lefolyókat és a fűtéscsöveket, így előfordul, hogy azokat is át kell mozgatni/át kell kötni/vezetékelni. A gipszkartonból készült válaszfalak is érintettek lehetnek ebben, hiszen abban is futhatnak például elektromos vezetékek.
Csak a fenti lépéseket - statikai szakvélemény, átalakítási terv - követően érdemes előzetes költségvetést készíteni, és felmérni, hogy milyen alapanyagokra - gipszkarton, tégla, ytong, cement stb. - lesz szükség.
Lehetőségek válaszfal építésére
Leggyakrabban gipszkarton rendszerrel, hagyományos téglából vagy Ytongból készül válaszfal a lakásban. Ezek közül leggyorsabban gipszkartonnal lehet dolgozni, néhány nap alatt felépülhetnek és kiszáradhatnak a falak. Számtalan felhasználási módja ismert: előtétfalat, válaszfalat, térelválasztó elemet vagy dekorációt is kialakíthatunk a segítségével, de készíthetők vele burkolatok, dobozolások is, és a vezetékek, csövek elrejtésére is alkalmas. Azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy a gipszkarton mire használható és mire nem.
Az Ytong és téglafalak felhúzása esetén akár heteket is kell várni a száradásra, ezt mindenképpen kalkuláljuk bele a munkába.
Gipszkarton válaszfal
Két fontos tényező befolyásolhatja a falak megépítését: az, hogy milyen vastagságú lesz a fal, és ajtó- vagy ablaknyílás lesz-e rajtuk. A falak helyét is ki kell előzőleg jelölni a mennyezeten, majd a padlóra helyezett vízszintes UW profilok pontos helyét kell megjelölni. Az építéshez gipszkarton lapokra, fém tartóprofilokra üveggyapot vagy kőzetgyapot szigetelésre van szükség, és a megépített fémváz-szerkezetre kerülnek fel két oldalról a gipszkarton lapok, a szigetelés pedig a lapok közé kerül.
Amennyiben ajtó is lesz a falon, az ajtó helyén a gipszkartonozást kihagyjuk, és az ajtó tervezett magasságának megfelelően a függőleges oldalra CW-idomból, az ajtó magasságában felül, vízszintesen pedig UW-idomból alakítjuk ki az ajtókeretet. Vastagsága igazodik a UW profilok szélességéhez. A tok környezetét UA merevítő profilokból készült szerkezettel kell készíteni, ha az adott helyiség magasabb mint 2800 mm, az ajtónyílás szélesebb mint 850 mm, az ajtó súlya pedig nehezebb mint 25 kg. Az UA-profilok padlóhoz és mennyezethez rögzítése „L” elemekkel történik. Ezeket a rögzítő elemeket teherbíró horgonyzással kell csatlakoztatni a mennyezethez és a padlóhoz.
A villamos vezetékeket akkor szokták elhelyezni, amikor a profilokra felrakott gipszkarton lapok az egyik oldalra már felkerültek, de a szigetelés még nincsen beillesztve. A kész gipszkarton falak glettelhetők, majd száradás után festhetők, tapétázhatók.
Ytong válaszfal
Az Ytongból épült válaszfalak építésekor az elemek méretre vághatók, az elemek könnyen beilleszthetők. Az elemek súlya miatt azonban stabil alapra kell felhúzni az Ytong falakat, ezért betonalapra vagy pedig stabil födémre van szükség. A válaszfalat pedig a fal stabilitása érdekében a tartófalhoz, födémhez vagy tetősíkhoz be kell kötni. Ha a készülő Ytong válaszfalon lesz ajtó is, akkor annak stabil beépítését az ajtó feletti teherhordó áthidaló beépítésével biztosítják.
Az Ytong válaszfalat kötésben kell felfalazni falazóhabarccsal, és stabilan be kell kötni a teherhordó falakba. Ha szépen van rakva az Ytong-fal, akkor egyből hálózható-glettelhető, vagy ha vakolni kell, akkor vásárolható hozzá való Ytong vakolat (ezt kiszáradást követően, de még festés, tapétázás előtt nem árt átcsiszolni).
Téglafal
Ugyanúgy, ahogyan az Ytong használatakor, a téglafal felépítésekor is stabil (beton) alapra van szükség vagy stabil födémre a fal tömege miatt. A téglafalat szintén kötésben kell felfalazni falazóhabarccsal, és stabilan be kell kötni a teherhordó falakba. Az ajtó felett itt is teherhordó áthidalásra lesz szükség. Ha fontos a kiváló hangszigetelés is, akkor a téglából készült válaszfalat hanggátló téglából érdemes felhúzni. Fontos, hogy Ytong- és téglafalat kizárólag kőművesek tudnak szakszerűen megépíteni.
A kondenzáció és a páralecsapódás problémája
A levegő mindig tartalmaz valamilyen mennyiségű vízgőzt. Ez ritkán látható és általában nem is érzékeljük. A meleg levegő több vízgőzt tud magában tartani, mint a hideg, és ha a meleg levegő hidegebb levegővel vagy hideg felülettel érintkezik, a meleg levegő lehűl. Ezt példázza, hogy belső térben, szimpla ablaküvegen, de még hagyományos hőszigetelő üvegezésen is gyakran nedvesség jelenik meg. A külső levegő télen rendszerint annyira hideg, hogy a bejutó levegő nedvességtartalma szinte elhanyagolhatóan csekély, még viszonylag nagy relatív nedvességtartalom mellett is csak nagyon kis mennyiségű vízgőzt tartalmaz. Hideg időben ezt a tényezőt figyelmen kívül is hagyhatjuk. Nyáron azonban, amikor a hőmérséklet hirtelen a hűvösről meleg párásra változik, van egy rövid időszak, amikor a lehűlt szerkezetek felületein kondenzáció léphet fel, egészen addig, amíg azok is fel nem melegszenek. Ezt a jelenséget meleg időszaki kondenzációnak nevezzük, és rendszerint csak nagy hőkapacitású szerkezeteknél jelentkezik, amelyek felmelegedése lassú. A jelenség általában rövid ideig tart, és nem okoz tartós károsodást az épületszerkezetben és annak felületén, gondolni kell azonban rá, mert a télen átnedvesedett falazatok nyári száradási folyamatát befolyásolhatja.
A külső levegő nedvességtartalma - mint láttuk - csupán kis hatással van a belső téri kondenzációs veszélyre, sokkal jelentősebb tényező azonban a belső nedvességtartalom. Egy átlagos lakás belső légterébe - a lakók tevékenységéből adódóan - jelentős mennyiségű vízgőz kerül. Egy lakás 4 lakója fél nap alatt, kizárólag a légzésével közel 2,5 kg vízgőzt bocsát ki a belső levegőbe. Egy átlagos, ülő munkával elfoglalt ember 24 óra alatt több, mint 1 liter vízgőzt lehel ki, intenzívebb tevékenység esetén ez a mennyiség négyszerese is lehet. Egy átlagos család élete - maga a légzés, főzés, mosás, ruhaszárítás stb. - naponta 12 liter vízgőzt „termel”. Mindezek mellett meg kell jegyezni, hogy a füstgázelvezetés nélküli fűtőberendezések, amelyek égés útján termelnek hőt - pl.
Fontos szempont az épület fűtöttsége is, mivel a meleg levegő több nedvességet tud magában tartani, mint a hideg. Meleg épületben a vízzel telített levegő szellőztetéssel eltávolítható. A helyesen kialakított, folyamatosan üzemelő fűtés felmelegíti és melegen tartja a belső felületeket. A gyors működésű fűtési rendszerek - pl. a meleg levegő befúvása - a lakók számára gyorsan előállítják a kellemes komfortérzetnek megfelelő hőmérsékletet, de nem elég hatásosak abban, hogy a felületeket a megfelelő hőmérsékletre emeljék.
Hazánk éghajlatán a külső levegő általában kisebb nedvességtartalmú, mint a belső. Elméletileg ez lehetővé teszi, hogy megfelelő szellőztetéssel teljesen elkerüljük a kondenzációt. Néhány évvel ezelőtt az ablakok és az ajtók hézagai sokkal kevésbé záródtak, mint a maiak, és kevés olyan ház volt, amelynek legalább 2 kéménye ne lett volna. Akár tetszett a lakóknak, akár nem, ezekben az épületekben olyan mértékű természetes szellőzés jött létre, amelynek szintje elérte az óránként kb. Manapság már ritka, hogy egy lakásban óránként egyszeres a légcsere. Itt ellentmondás látszik: egyrészt az energiaárak mára felülmúlják az egyéb megélhetési költségeket, másrészt kényelmi igényeink folyamatosan emelkednek. Mindenki tudja, hogy nagyobb szellőzés mellett több hő kell ahhoz, hogy a szellőzéssel elveszett hőt pótoljuk, emiatt a legtöbb háztartásban gondosan tömítik a nyílászárókat. Huzatmentessé teszik az ablakokat és az ajtókat, elzárják a használaton kívüli kéménykürtőket vagy lezárják a ventilátorokat. Ha mindez szegényes fűtéssel párosul, kialakulnak a kondenzáció, a szerkezetek leromlásának klasszikus feltételei.
Nem hagyható figyelmen kívül az a másik elv sem, amely szerint a szellőzés csak akkor hatásos, ha a belső légtér minden részében kielégítő. Ha az általános szellőzés mértéke megfelelő is, helyi kondenzáció még felléphet az olyan helyeken, ahol ún. holtterek alakulnak ki. Ha a felületi kondenzáció veszélye fennáll, ezt elsősorban a penészfoltok árulják el. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a megfelelő mértékű és egyenletes hőszigetelés minimálisra csökkentheti a kondenzáció veszélyét, mivel a belső felületi hőmérsékletet a kellő szinten tartja. Mégsem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy nem létezik olyan vastagságú hőszigetelés, ami egy fűtetlen helyiséget melegen tartana. Mivel a hő-a falszerkezeten keresztül haladva - különböző ellenállásokkal találkozik, a falban létrejövő hőmérsékletesés képe nagyban függ attól, hogy hol helyezzük el a hőszigetelést. A szerkezetekbe bejutó nedvesség mennyisége attól függ, hogy milyen ellenállást tanúsít a falazat a folyamattal szemben, ez pedig a szerkezet anyagainak ellenálló képességétől függ. Ha a belső oldalon a vízgőznek teljesen ellenálló gátat tudnánk elhelyezni, akkor elvileg megakadályozható lenne, hogy a vízgőz a szerkezetbe behatoljon. Ekkor csak a felületi kondenzáció jelentene problémát, és ha a felületi hőmérsékletet megfelelő szinten tartanánk, a kondenzáció veszélyét teljesen kizárnánk. A belső oldalon - akár utólagosan - elhelyezett hőszigetelés - mivel a szerkezetben kialakuló hőmérséklet-eloszlást döntően befolyásolja (és megváltoztatja), és a belső oldali tökéletes párazárás szinte lehetetlen - nagyban növeli a kondenzáció veszélyét. A falak légzését gátló festékeket és tapétákat csak akkor szabad a belső vakolatra felhordani, ha a nedvesség döntő része már távozott a szerkezetből. Azt szokták ajánlani, hogy új épületekben az első két évben ne tapétázzanak, és ne alkalmazzanak párazáró festékeket, csak olyan bevonatot, ami a szerkezetek száradását lehetővé teszi. A kondenzációs problémák elsősorban a lakóépületekkel kapcsolatban jelentkeznek. Természetesen más épületeknél is vannak ilyen jelenségek, de ezek általában valamilyen különlegesen nagy nedvességet okozó tevékenységhez kapcsolódnak, és legtöbbször ezt figyelembe veszik a tervezésnél.
Amit mindenképpen figyelembe kell venni: az épület van az emberekért, és nem fordítva. Bármely utólagos vízszigetelési elkészülte után a falban lévő víztartalmat ki kell szellőztetni. A légcsere a belső tér levegő páratartalmának csökkenését okozza, azaz a falban lévő víztartalom folyamatos párolgással el tud távozni. Ezt folyamatos szellőztetéssel érhetjük el. A külső hőszigetelés sem sokat ér ha a páratartalomra kevésbé figyelünk és nem a szoba geometriáját figyelembe véve szellőztetünk. Manuális szellőztetéssel ezt nem tudjuk szabályozni.
A nyári szellőztetéssel a folyamat fordított. A helyiség levegőjének és ezáltal a belső falfelületek hőfoka - általában - alacsonyabb, mint a külső hőmérséklet. Megfontolandó a párazáró fólia födémen való alkalmazása is. A párazáró fólia a párát bent tartja, nem engedi a födém - aránylag - nagy felületén való pára eltávozását.
A hőszigetelés és a páralecsapódás kapcsolata
Sokaknak csak akkor jut eszébe elgondolkodni rajta, miért fontos nyáron is a megfelelő hőszigetelés, amikor már késő. Ha küzd a háza túlmelegedésével kánikula idején, cselekedjen már tavasszal! Cserébe a hőszigetelésbe fektetett pénz és idő azonnal elkezd megtérülni, ráadásul később, ősszel és télen is érezhetően alacsonyabb lesz a villanyszámlája. Nézzünk pár szempontot, amelyek befolyásolják, mennyire melegszik fel nyáron egy ház. 1. Nyílászárók; 2. Árnyékolás; 3. A külső vakolat színe (kisebb mértékben); 4. Tájolás. …és amiről nem feledkezhetünk meg: maga a hőszigetelés. A nyílászárókat és az árnyékolástechnikát itt most talán szükségtelen érintenünk (ezek fontossága egyértelmű), a nem a legideálisabb tájolásról azonban elmondható, hogy gondos szigeteléssel az abból fakadó hátrányok is kiküszöbölhetőek.
Amiért a hőszigetelés a kánikula elleni védekezéshez is megkerülhetetlen, az az, hogy nyáron sok, régebben épült vagy nem megfelelően tervezett ház esetében a külső burkolat hőmérséklete extrém magasra felmegy (ráadásul a burkolat aztán csak lassan is hűl ki), az így keletkező hő pedig beszivárog a lakótérbe. Ezután már hiába szellőztetünk, a klímaberendezés csupán folyamatos üzemeléssel, hosszú órákon keresztül áramot felhasználva tudja komfortosra hűteni a ház belsejét. Tudta, hogy a levegő 1 °C-kal való lehűtése háromszor annyi energiát igényel, mint 1°C hőmérsékletnövelés? Kétségtelen, hogy a hőszigetelésnek télen, a meleg benntartása és hideg kívül tartása során vesszük legtöbb hasznát, de a folyamat fordítva is működik: ha házunk jó tető- és homlokzati szigetelést kapott (és a nyílászárók minősége is megfelelő), a belső hőmérséklet nyáron lényegesen lassabban emelkedik, a klímaberendezés használatával elért hűvösebb levegő pedig sokkal tovább bent marad. Amellett, hogy az egyenletes hőmérséklet az egészségünknek is jobb, és garantáltan jobban alszunk így, megfelelő szigetelésnek köszönhetően azt is elkerülhetjük, hogy a légkondicionáló túlhasználata miatt további üvegházgázokkal, elsősorban szén-dioxiddal terheljük bolygónk légkörét. És ami persze szintén kiemelendő: júniustól szeptemberig akár havi többezer forintot is spórolhatunk az áramon.
És még egy utolsó érv a mielőbbi hőszigetelés mellett - ezúttal azoknak, akik most építkeznek, vagy házeladásban gondolkodnak. 2022. június 30-tól már csak a közel nulla energiaigényű új épület kaphat használatbavételi engedélyt, vagyis aki most kezd új ház építésébe, jobb, ha egyből ezt a célt tűzi ki maga elé.
Csak fűt és fűt, de bent a lakásban még sincs elég meleg? Sokan a fűtési szezon elején jönnek rá, hogy mennyi meleg levegő szökik el a házból. Általában a hő 35%-a a homlokzati falon keresztül távozik, 15%-át a lábazaton és a földben lévő falakon keresztül veszítjük el. Hőkamerával készült képeken ez a tendencia tökéletesen látszik: az ilyen képeken a piros területek a legrosszabban szigetelt területek, a kékek a legjobbak. Egy profi hőszigeteléssel 20%-ot is tudunk sprórolni a fűtésszámlán, és egyenletes meleg lesz a ház minden pontján.
A falakon keresztüli páraeltávolítás - a szigeteletlen falak szerkezetéből következően is - nem járható megoldás. A nyílászárók cseréje után a homlokzati falak utólagos külső hőszigetelése a lakásban keletkezett pára kicsapódása ellen is hatásos. Azért, mert a külső szigeteléssel a fal belső felületének a hőmérséklete is jelentősen megnő. Azért, mert minél magasabb a fal belső felületének a hőmérséklete és minél kisebb a levegő és a belső falfelület hőmérsékletének a különbsége, annál kisebb a párakicsapódás veszélye a falakon. Ugyanis minél kisebb a belső fal és a lakás levegő hőmérsékletének a különbsége, annál kevesebb nedvesség csapódik le. Éppen ezért érdemes jó minőségű szigetelőt a megfelelő vastagságban választani a homlokzat utólagos szigetelésére.
A mindennapi élet pára képződéssel jár. A kondenzáció elkerülése nehéz, a mindennapi élet, például ruhaszárítás, szárítógép használata, zuhanyozás, fürdés és még a légzés hozzájárul a kondenzáció kialakulásához. Ezeknek a mindennapi tényezőknek azonban nincs lehetősége elkerülni, ezért otthonunkat fel kell szerelni a kezelésükhöz. A konyhában és a fürdőszobában a legnagyobb páraképződés van, a főzés, az edények mosása és a ruhák mosása felesleges nedvességet hoz létre, amelyet megfelelő szellőzés nélkül nehezen lehet eltávolítani. Megfelelő szellőzés nélkül azonban ez a felesleges nedvesség felhalmozódik, és nedves problémákat okoz.
Ahogy a tulajdonságok egyre energiatudatosabbak és légmentesek, az energiamegtakarítás módszereit kerestük otthonunkban szigetelés, huzatvédelem, dupla üvegezés és a kémények elzárása révén - mindez növelte a beltéri levegő páratartalmát: nedvesedő ablakok, nedves foltok a falakon, különösen a bútorok mögött és a sarkokban, fekete pontok az ablakkereteken, penésznövekedés, általában fekete penész kezd megjelenni, a puha bútorok és szövetek hajlamosak a penészesedésre és a penészesedésre. Természetesen azt akarjuk, hogy otthonunk a lehető legmelegebb és biztonságosabb legyen, ám sajnos ennek eredményeként a szellőzést gyakran figyelmen kívül hagyják, különös tekintettel a szigetelésre. Csak akkor, ha a hőszigetelés és a szellőzés helyben van, az épület meleg, mégis lélegző.
A magas páratartalom, penész, páralecsapódás következményei
Az épület szerkezetén belüli kondenzáció kialakulásának és az azt követő magas páratartalmú környezetnek a következő következményei lehetnek: Egészségügyi kockázatok: A falbélések és a külső burkolatok mögött a láthatatlan penésznövekedés egészségügyi kockázatot jelenthet az utasok, különösen a fiatalok és az idős emberek számára. A felismerés és a helyesbítés nehéz lehet, és költséges lehet e probléma ismeretlen jellege miatt. Esztétikai problémák: A gipszkarton burkolatok elhajlása vagy elszíneződése a burkolatok mögött rekedt nedvesség miatt csúnya foltokat, duzzanatot és vízcseppet okozhat a belső falakon - ez a nedvesség bejutásának vagy beragadásának nyilvánvaló jele. Szerkezeti lebomlás: A szerkezet belsejében lévő nedvesség a külső falak, a fémszerkezetek, a fa rothadásának hosszú távú korrózióját okozhatja, a szögek meglazulása, amikor a fa megduzzad, valamint a burkolat rothadása vagy duzzadása, ami költséges helyreállítási munkákat eredményezhet. Energiahatékonyság: Az épületek energiahatékonyságának csökkenése a szigetelés nedvességtelítettségének következménye lehet, ami a hőteljesítmény csökkenését okozhatja.
A magas paratartalom, penész az ingatlan tulajdonos vagy a bérlők számára is jelentős kérdés, ez gyakran folyamatos javítási ciklust jelent. Ezenkívül a rossz szellőzés befolyásolhatja az asztmás és más légzőszervi betegségeket is. Egy hatékony szellőztető megoldás telepítésével javítja a levegő minőségét, és így csökkenti az asztma kiváltó okait.
Az érintett területeken élők egészségének javítása mellett hatalmas haszon jár a páralecsapódási problémák sikeres megoldásáért vagy a visszatérő problémák megelőzéséért - nemcsak a karbantartási költségekben, hanem a háztartási karbantartó személyzet felszabadításában is, akik évente visszatérnek a ugyanaz a lakás ugyanazon ismétlődő problémák kezelésére.
Páratartalom stabilizálása szellőztetéssel
A kondenzáció legjobb megoldása a kondenzáció megakadályozása, a legjobb megelőzés pedig a megfelelő szellőzés hővisszanyerő szellőztetés által, annak érdekében, hogy otthonának megfelelő levegőárammal és jó hőmérsékleten tartsa a kondenzációt. Amikor egy helyiség elért egy bizonyos hőmérsékletet, a nedvesség összegyűlik, és így a levegőben nedvesség alakul ki. Ha ezt a felesleges nedvességet nem szellőzteti ki, akkor páralecsapódást okozhat.
Az ingatlan természetes szellőztetése érdekében kinyithatja az ablakokat, ez azonban nem reális lehetőség, mivel biztonsági okokból vagy akár egész évben sem szeretné az ablakokat nyitva tartani az időjárási viszonyok miatt, nem tuolsó sorban hőenergia veszteséggel jár.
Segítheti a páralecsapódás elkerülését, ha például ablakokat és ablakpárkányokat töröl, lemosja az edényeket és serpenyőket főzés közben, és nem tölti túl a szekrényeket és a szekrényeket, mivel ez korlátozza a levegő mozgását. Végül azonban, ha rosszul szellőzteti otthonát, kondenzvíz keletkezik.
Az ingatlan magas paratartalom penesz szabályozásának a szokásos első megoldása egy páramentesítő vásárlása. A páramentesítők könnyű válasznak tűnhetnek, könnyű megvásárolni őket, viszonylag olcsók és egyszerűen felszerelhetők az ingatlanba, de vannak korlátozások. A páramentesítők meleg levegőt fújnak ki az egység hátuljáról, ami a nyár folyamán felesleges, plusz hőt eredményezhet. A szellőztetésre ugyanakkor több szezonban is szükség lenne: télen a nedvesség ellen, de nyáron a pollen csökkentésére, mivel a szellőztető ventilátorok a friss levegőt szűrők felhasználásával megszűrik. Azt is tapasztalja, hogy energiaköltségei párátlanítóval növekednek, mivel ezek sok energiát igényelnek.
Ezenkívül folyamatosan ki kell ürítenie a vödröt, és ezeket rendszeresen tisztítani kell, különben a fekete penész növekedni kezdhet a gépen, ami számos egészségügyi problémát idézhet elő, beleértve az allergiás reakciókat, tüdőproblémákat és irritációt. Végül, ha otthonának elég szerencséje van annak, hogy hihetetlenül jól szellőztessen, akkor elegendő lenne a párátlanító, de ez nem fog megoldani komoly páralecsapódási problémákat.
Oldja meg örökre a magas paratartalom penesz problémát szellőztetővel
A cégünk által forgalmazott és telepített szellőztető rendszerek rendelkezésre állnak minden tipusu házhoz, legyen az a legkisebb lakás, bungaló, ház vagy egy nagyobb építési projekt. Az energiahatékony és innovatív szellőztető rendszerek széles választékával biztos lehet benne, hogy a beltéri levegő minősége drasztikusan javul, miközben pozitív hatással van egészségére és otthonara. A központi vagy egyhelyiséges hővisszanyerős szellőztető rendszereink minimalizálják a kondenzációt.
Ha örökre meg akarja oldani a friss levegőt és elkerülni a magas páratartalom problémát egy hatékony szellőztető rendszer , akkor fektessen be egy valódi megoldásba. Ha homlokzati fala utólagos hőszigetelését tervezi, akkor a hőszigetelés megoldásával a homlokzati falak utólagos szigetelésével a szellőzés is csökken. Ha a fűtési és klimatizálási költség csökkentését megoldja a hőszigeteléssel, akkor kell-e tartania a lakásban keletkező pára túlzott lecsapódásától? Mit gondol? Mi az összefüggés a hőszigetelés és a páralecsapódás között? Ezt természetesen nehéz pontosan meghatározni. Megmérték azt, hogy egy átlagosnak vehető 4 tagú családban naponta átlagosan 7 liter pára keletkezik naponta. Például egy 15 perces zuhanyozás alatt 2,6 liter pára jut a fürdőszoba levegőjébe. Főzéskor is sok pára jut a konyha levegőjébe. Emellett nemcsak az egyes tevékenységeknek, hanem magának az épületnek is nagyobb párakibocsátása van akkor, ha új építésű lakásról van szó. Azért, mert az építéskor, a falazáskor, a vakoláskor, az aljzatbeton elkészítésekor jelentősebb mennyiségű víz kerül a falba, aljzatba, mennyezetbe.
Amíg nem hőszigetelt az otthona és régi típusú nyílászárók vannak a homlokzati falon, addig nincs különösebb gondja a szellőzéssel. Ha azonban a nyílászárókat korszerű, jól záródó, hőszigetelt nyílászárókra cseréli a homlokzati falon, akkor a réseken keresztüli levegőcsere és páraeltávozás megszűnik. Talán azt gondolná, hogy a nyílászárók korszerűre cserélése után a még szigeteletlen falon nemcsak a levegő cserélődik ki, hanem a lakásban keletkezett pára is kijut az utcára. Ez azonban nincs így. Vizsgálatokkal bizonyított az, hogy a keletkezett párának csak 2-5% távozik a lakásból a szigeteletlen falakon át. Ez persze nem véletlen. Ha a szigeteletlen falon is alig-alig (2-5%) jut át a pára, akkor a szigetelt fal páraáteresztése sem lesz jobb a szigetelés után. Hőszigetelés nélkül viszont már nagyon drága a lakás fűtése és nyári hűtése, mert a nyílászárók résein a pára, valamint a falakon és a rosszul záródó nyílászárók résein a lakás levegője is megszökik a lakásból. A homlokzati nyílászárók lecserélése és a hőszigetelés nemcsak a télen kiszökő, nyáron pedig beszökő melegnek állja útját, hanem a szellőzésnek, a beltérben keletkezett pára eltávozásának is.
A legkézenfekvőbb az, hogy naponta 3-5 alkalommal nyitott ablakokon keresztül szellőzteti a lakását. Ezt a legjobb kereszthuzattal 5-10 perc alatt megoldani. Azért, mert a kereszthuzattal gyors a szellőztetés. A nyitott ablakokon át gyorsan kicserélődik a lakás páradús levegője a kinti friss levegővel, és utána bezárhatja az ablakokat. Egy ilyen gyors szellőztetésnél csak a levegő cserélődik ki. Másik lehetőség a szellőzőnyílással felszerelt korszerű ablakok beépítése. Harmadik lehetőség a lakásban keletkezett pára valamilyen mesterséges elszívása. Ezzel a mesterséges páraelszívással, a levegő cserélésével a pára 95-96%-a is eltávolítható, kivezethető a lakásból.
tags: #valaszfalat #ha #kibontom #atmegy #rajta #a