Rendezési terv György Tarlo: részletes elemzés a helyi építésügyi rendeletről és övezeti kategóriákról

A hegyifalvakban és községekben kiemelten fontos a településrendezés és az épített környezet védelme. A Hegyhátszentjakab község Önkormányzata által elfogadott rendelet a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv együttműködését írja elő az általános érvényű előírások mellett. A rendelet hatálya a tervezési terület beépítésre nem szánt és beépítésre szánt részeit különbözteti meg, meghatározza az övezeteket és a használati módokat, valamint a környezetvédelmi és tájképi szempontokat is, figyelembe véve a védett természeti területeket és a műemléki környezetet.

A rendelet hatálya és alapelvei

A rendelet hatálya alá tartozó területet úgy kell alakítani, hogy a telepítés és az engedélyezés az általános előírások mellett csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával történhet. A védett területeket és külterületeket a 253/1997. (3) KöM rendelet, a 4/2002. (II.27.) KöM rendelet és a Természetvédelmi törvény rendelkezései szerint kell kezelni. Emellett a falusias lakóterületen az építés és felújítás során a környezetbe illeszkedő tömegalakítást és építészeti megoldásokat kell alkalmazni.

A tervezési terület felosztása és övezetei

A tervezési terület beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területekből áll, melyeket az általános jellegek és a konkrét használati módok szerint jelölnek. A főbb övezetek a következők: Falusias lakóterület (Lf),Településközpont vegyes övezet (Vt), Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz), Ipari gazdasági terület (Gip), Üdülő- és hétvégi házas övezetek (Üü, Üh), valamint különleges (K) terület. A beépítésre szánt területeket ezeknek az övezeteknek a szabályai szerint lehet hasznosítani, míg a beépítésre nem szánt területeket közlekedési, zöld, erdő és mezőgazdasági jelleg alapján osztályozzák.

Az egyes övezetekre vonatkozó általános szabályok a következők:

  • A falusias lakóterületen elhelyezhető: Lf-1-től Lf-4-ig legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület; az Lf-5 övezetben egy épületben legfeljebb két lakás, vagy két épületben egy-egy lakás.
  • Mező- és erdőgazdasági építmények, beleértve a védelmi erdő és gyógyászati, turisztikai erdő használatát támogató létesítményeket; állattartást szolgáló építmények méretének és elrendezésének szabályozását külön rendeletek határozzák meg.
  • Helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épületek, valamint legfeljebb 8 személyes szálláshely-szolgáltató épületek és legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmények.
  • Helyi igazgatási, egészségügyi és szociális épületek.

A település központi övezeteiben a kereskedelmi, szolgáltató és vegyes területeket a szabályozási terv szerint, az adott övezetek területén jelölt építési területeken kell elhelyezni. A közlekedési területeken a közlekedést szolgáló létesítmények, telepített növények és közművek számára helyet kell biztosítani; a tömegközlekedés főként autóbuszokkal történik, állomásokat pedig a lakott területeken belül 500 m-en belül kell megközelíthetővé tenni.

Építészeti és tájképi megfontolások

A tájszerkezetbe illesztés és a hagyományos építészeti jelleg megőrzése érdekében a falusias lakóterületen az új épületnek környezetbe illeszkedő tömeggel kell rendelkeznie. Az oldalhatáron álló beépítésnél az épület hosszúságban párhuzamos lehet, keresztszárnnyal L- vagy T-alakzatban egészülhet ki. A tető legyen magastető, a hajlásszög Lf1-4 övezetekben 40-45°, Lf-5-ben 35-45°. A tetőhéjalás anyaga lehet kis elemes, piros színű beton vagy agyagcserép. Homlokzatokon a tégla és faburkolat, illetve pasztell színek használata ajánlott; a csarnokszerű, fémlemez burkolatú épületek nem megengedettek a tájjelleg megőrzése érdekében.

Turizmushoz kapcsolódó nagyobb tömegű szolgáltató épületeknél az anyaghasználat és a vizuális dominancia csökkentése érdekében az épületet a domboldalon párhuzamosan a szintvonalakkal kell elhelyezni. Lakó- és üdülőépületek esetében az épület tömegét meg kell bontani az egységes környezettel összhangban. Csarnoképületek esetében az épületek hossz-tengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal és a környezethez igazodva kell elhelyezni.

Külterület és természetvédelem

A település külterületén új külszíni bányatelek nem létesíthető, a meglévő bányatelek pedig nem bővíthető. A védett természeti területet tartalmazó övezetekben a környezetvédelmi és természetvédelmi előírások elsődlegesek, ugyanis a község a WWF- vagy Natura-stílusú védelmi területek közé tartozik a 4/2002. (II.27.) KöM rendelet alapján.

A védőterületeken belül nem helyezhetők el új építmények a vízfolyások és víztározók hullámterébe, kivéve a törvényben meghatározott kivételeket. A vízgazdálkodási építmények elhelyezése a Vízmű területén engedélyezett, a csapadékvizek elvezetése pedig a kijelölt útvonalakon keresztül történik. A községi templom környezete országosan műemléki védelem alatt áll, ezért a krnyezetében végzett építési tevékenységek kizárólag a környezet és az építészet megőrzése érdekében engedélyezhetők, a műemléki környezetet érintő beavatkozásokhoz környezetépítészeti jóváhagyások szükségesek.

Országos és regionális keretek

Az Országos Területrendezési Terv kiemelt térségi övezeteit és a helyi településképi arculatot meghatározó dokumentumok között az országos strukturális terveket értelmezve a helyi rendeletek, a vármegyei területrendezési tervek és a településképi kézikönyv találhatóak. A településképi rendeletnek be kell illeszkednie a helyi építési szabályzatba, és figyelembe kell venni a Balatonparti és külterületi övezetekre vonatkozó regionális előírásokat is. A megőrzés és a fejlesztés közötti balanszot a látványtervek és a településképhez igazodó anyaghasználati előírások szolgálják.

Megvalósítás és engedélyezés menete

  1. Az engedélyezéshez szükséges dokumentáció: építészeti tervek, környezeti megjelenést igazoló dokumentáció és látványterv.
  2. A tervezett beépítés környezetbe illesztésének igazolása a környezeti hatástanulmányhoz hasonló értékeléssel.
  3. A telek elérhetőségének és a közlekedés feltételeinek biztosítása a közútkezelő hozzájárulásával és a szabályozási tervben jelölt paraméterek alapján.
  4. Az OTÉK 42. §-ában meghatározott gépjármű elhelyezést a telken belül biztosítani kell.
  5. A védett területeken végzett fejlesztésekre külön engedélyezési eljárás vonatkozik a jogszabályi előírások alapján.
Infografika: Övezeti rendszer és főbb korlátok

Rövid összegzés a főbb követelményekről

A falusias lakóterületen a beépítés és a társasházi létesítmények elhelyezése elsősorban a környezeti összhangra és a helyi identitás megőrzésére törekszik. A településközpontban és a gazdasági övezetekben a rendező elv a funkciók szerinti elosztás és a közlekedés összefüggéseinek megőrzése. A külterületi és védett területeken a táj hosszú távú megőrzésére törekednek a tervezési és engedélyezési eljárások során. A templom és a műemléki környezet környezetének megóvása szintén kulcsfontosságú a fejlesztések során.

tags: #rendezesi #terv #gyorgytarlo

Népszerű bejegyzések: