Komárom rendezési terv: tartalmi keretek, övezetek és megyei kerettörvények összhangja
A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény előírásainak megfelelően kezeli a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, azok illeszkedését, kidolgozását, egyeztetését, elfogadását és közzétételét. A rendelet a 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet alapján határozza meg az autonóm infrastruktúra, beépítetlen fejlesztési terület és más övezetek megyei szintű tartalmi és területi kereteit.
Az alapfogalmak és övezeti rendszerek áttekintése
Autonóm infrastruktúra: olyan infrastruktúra, mely lehetővé teszi az adott településrész, építmények közüzemi rendszerektől független, egyedi módon történő ellátását. Beépítetlen fejlesztési terület: a településrendezési eszközökben távlatban fejlesztésre kijelölt, beépítésre szánt területbe sorolt területek összessége, ahol a helyi építési szabályzat szerinti beépítés, közlekedési és közmű infrastruktúra kiépítése együttesen nem történt meg. Majorsági táj övezete: a megye területrendezési tervében egyedileg meghatározott övezet, melybe azon települések közigazgatási területe tartozik, ahol a mezőgazdasági táj és termelés jellegzetes szervező elemei a majorok és azokra épülő különféle mezőgazdasági üzemek aránya magas, és területén esetenként tradicionálisan lakófunkció is található. Kertes vegyes használatú területek övezetei: a megye területrendezési tervében egyedileg meghatározott övezet, melybe azon települések közigazgatási területe tartozik, ahol a tájszerkezet meghatározó alkotóelemei a kertes területek (egykori szőlőhegyek, zártkertek). Mikrotérségi központ: Komárom-Esztergom megye területrendezési tervében egyedileg meghatározott övezetén belül az a település, melynek elsősorban a szűkebb környezetében érvényesül a vonzó hatása a térszervezés egy-egy alrendszerében (ellátás, kereskedelem, munkaerőpiac stb.). Napelempark: háztartási méretű energiaforrásokkal kapcsolatos, helyi jellegű megoldások övezetei esetében kerülhet beépítésre.
A területrendezési terv szerkezete és funkcionális elemei
- 3.1-3.15 mellékletek körvonalazzák a megye övezeteit: ökológiai hálózatok magterületei, ökológiai folyosóinak övezetei és pufferterületei, jó és kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetei, erdőtelepítésre javasolt területek övezetei, valamint a világörökségi és világörökségi-várrom területek övezetei.
- 3.11. melléklet a településhálózat egyedi övezeteit határozza meg, a 3.12. melléklet a komplex turizmusfejlesztési térségek egyedi övezeteit, a 3.13. melléklet a natúrpark - szelíd turizmusfejlesztés egyedi övezeteit. A 3.14. melléklet a majorsági táj övezeteit, a 3.15.1-3.15.2. alfejezetek pedig a kertes vegyes használatú területek övezeteit részletezik.
- 4. pontban összefoglalják a településrendezési eszközök érintett térségi övezeteivel kapcsolatos kötelezettségeket és együttműködési elveket a regionális szinten.
Övezetek részletes tartalmi meghatározása és kapcsolódó feladatok
A Majorsági táj övezetei, a Kertes vegyes használatú területek övezetei, valamint a Mikrotérségi központokra vonatkozó előírások a települési fejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök készítése során kerülnek meghatározásra. A majorok fejlesztési irányait a majorok és az azokra épülő mezőgazdasági üzemek jellemzőinek figyelembevételével kell kidolgozni és érvényesíteni a területfelhasználási kijelölések során is. A kertes vegyes használatú területek övezetei érintett településeinél kiemelt szerepe van a bortermőhelyi kataszteri területek és a kapcsolódó jogszabályi előírások betartásának.
- Az ökológiai hálózatok magterületei és ökológiai folyosói a természeti sokféleség megőrzését szolgálják, miközben a településhálózat tervezését integrálják.
- A világörökségi és világörökségi-várrom területek övezetei különös védelmet és speciális fejlesztési korlátokat írnak elő.
- A települések 4. § alatti kötelezettségei összhangban vannak a regionális és térségi együttműködési elvekkel, amelyek célja az ésszerű ráfordításokkal végzett fejlesztések és a túlzott kínálat elkerülése.
Beépítési és infrastrukturális irányelvek
A települési területfelhasználási egységek kiosztása a Trtv. és a megyei övezetek szerint történik, ahol a regionális és térségi szerepű térszervező városok, valamint mikrotérségi központok települési területét olyan módon kell besorolni, hogy erősítsék az adott város településhálózatban betöltött szerepét, növeljék a területfelhasználás hatékonyságát és elősegítsék a minőségi városiasodást.
Megvalósítás és egyeztetés
A területrendezési eszközök kidolgozása és módosítása során biztosítani kell a köz- és magánszféra közötti hatékony egyeztetést, az érintett államigazgatási szervek bevonását és a helyi partnerségek létrehozását. Az elvégzett egyeztetések eredményei a közgyűlés elé kerülnek jóváhitelre és nyilvános közzétételre.
Táblázatok és adatok
| Övezet típusa | Jellegzetes területek | Fő fejlesztési irányok |
|---|---|---|
| Ökológiai hálózat magterülete | Természeti állapot megőrzése | Védett területek integrálása |
| Ökológiai hálózat folyosó | Keresztirányú kapcsolatok | Ökológiai korridorok kiépítése |
| Majorsági táj övezete | Majorok és mezőgazdasági üzemek | Mezőgazdasági fejlesztési irányok |
tags: #rendezesi #terv #komarom