Repülőtéri illetékek és biztonsági költségek magyarázata, különbségek, mikor és hogyan számítják
A fapados légitársaságok vírusszerű elterjedése óta egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy jó-jó, párezer forint csak a jegy, de mennyi a repülőtéri illeték? És egyáltalán, mire fizetünk ki olyan sok pénzt a repülőtereknek? A repülőjegy alapára és a repülőtéri illeték aránya olyan mértékben változott, hogy az utóbbi elérte az összforgalom mintegy 30 százalékát - nyilatkozta a Világgazdaságnak Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke. A repülőtéri illetékek kapcsán gyakran felmerül a gondolat: vajon mire költi a város-közeli repterek a díjakat, és miért nőnek ennyire a költségek?
A repülőterek által megszabott illeték egyik fele alapvetően a légitársaságoknak szól, másik fele pedig az utasokat érinti. Mindkét költséget végső soron az utas fizeti egy személyszállító járat esetében. A repülőterek által említett biztonsági költségek folyamatos emelése miatt a díjak is nőnek, amit a társaságok is nehezményeznek. Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. vállalati és közkapcsolati igazgatója szerint 2001. szeptember 11. óta jelentősen emelkedtek a biztonsági kiadások, és a parfümösüvegeknél nagyobb mennyiségű folyadék fedélzetre viteléhez is nagyobb kiadásokra lesz szükség a szűrőberendezések és a személyzet kapacitásának bővítése miatt.
Miért nő a repülőtéri illeték?
A harmadik ok a fejlesztési költségek növekedése: a fejlődés üteme olyan gyors, hogy a régóta tervezett beruházások lassan akarnak megvalósulni. Heathrow például a jövőbe mutató fejlesztéseit is úgy ütemezi, hogy a reptér illetékeit emelje, miközben a forgalom csökkenése miatt elveszett bevételeket próbálja pótolni. Jó tudni, hogy tranzitutasként átszállás esetén is kell fizetni külön illetéket, bár kisebb összeget, mint ha ki- vagy megállnánk a terminálon. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) igyekszik gátat szabni az egy utasra terhelhető repülőtéri illeték mértékének növekedésében.
Mit és mennyit számítanak fel a repülőterek?
Az alapdíjon felül általában különböző felárakat alkalmaznak, mint például a biztonsági díj, poggyászkezelési díj, üzemanyag pótdíj, reptérfejlesztési díj, kezelési díj és repülési díj. A repülőtéri illeték teljes mértékben az utast terheli, a légitársaság csupán közvetítő szerepet tölt be bizonyos időszakokban és járattípusoknál. A Budapest Ferihegyi repülőtér esetében a kifutópályák és gurulópályák használatáért is díjat számítanak fel, a súly alapján: 30 000 kg-ig 10,3 euró/tonna, 30 001-200 000 kg között 9,2 euró/tonna, fölötte pedig 7 euró/tonna. A parkolási díj és a utashídhoz kötött parkolás szintén befolyásolja az összeg alakulását, a zajvédelmi díj pedig géptípustól és repülési időtől függően változik. A parkolási díj 22-06 óra között ingyenes lehet, de a zajszennyezéstől függően 1,5-szoros, illetve 10-szeres szorzó érvényes a különböző órákban.
Transzfer és utas kiszolgálási díjak is részei lehetnek a költségcsomagnak. A repülőtéri biztonsági díjak és a zajvédelmi díjak mellett gyakran találkozhatunk a poggyászkezelési díjjal vagy a transzfer díjjal. A megnövekedett költségek miatt a légitársaságok és a repülőterek közötti megállapodások gyakran tartalmaznak kedvezményeket vagy hosszabb távú ösztönözéseket, például öt évre szóló kedvezményeket a desztinációk jellegzetes fejlesztéseihez. Például Budapest Airport öt éven keresztül elengedi vagy csökkenti a leszállási illetéket olyan célállomások felé, amelyekre korábban nem volt precedens.
Hogyan számítják ki az illetéket a különböző repülőtereken?
A repülőtéri illetéket minden repülőtér saját módján állapítja meg. Például a Ferihegyi reptérnél a kifutópályák használati díját súly alapján számítják, és különbség van a terminálhoz kötött utashíd által okozott költségek között. A parkolási és repülőtéri szolgáltatások díjai a terminálhasználattól és a szolgáltatás típusától függően változnak. A transzport és a leszállási díjak jellegzetesen országonként eltérőek lehetnek. A cikkben említett példák alapján Athén, Amszterdam és Koppenhága repülőterei bizonyos esetekben a budapesti illetéknél drágábbak, míg Burgasz és Várna olcsóbb lehet.
Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák az illetékek összegét egy adott út esetében:
- alaprepülőtéri illeték és tetszőleges felárak összesítése
- így például a repülőtéri biztonsági díj, poggyászkezelési díj, üzemanyag pótdíj és repülési díj
- a súly és a parkolási körülmények súlybeli alakulása (utashíddal kapcsolatos díjak)
- a járat típusa (menetrend szerinti vagy charter), az át- vagy közvetlen leszállás helyzete
- a küldő és végcél repülőterének díjai, a helyi sajátosságok
- szezonális és időbeli tényezők, amelyek a díjak módosítását eredményezik
Miért és hogyan lehet tervezni
A repülőtéri illetékek és kapcsolódó költségek áttekintése segít felismerni, hogy miért éri el az utazás végösszegét a jegyár többszöri összegével. A magyar piacon például a diszkont légitársaságok, mint az easyJet, Budapestre érkezve külön díjakat fizettetnek ki, de ahogy a piaci környezet változik, az intézmények és repülőterek együttműködésében is módosításokra kerül sor. A tájékoztatás szerint az easyJet 4000 forintot számít fel minden Budapestről induló utas után, amely tartalmazza a reptéri kezelési költséget is. Ugyanakkor a Budapest Airport nyilvánosságra hozta, hogy április elsejétől csökkenti a légitársaságokat terhelő költségeket. A fogyasztók számára fontos, hogy a végleges ár sokszor a jegyárnál magasabb lehet, és hogy a díjak a kiválasztott időponttól és szolgáltatásoktól függően visszafoghatók-e a díjkedvezmények vagy csökkentések által.
Gyakorlati példák táblázatban
| Célállomás | Reptéri illeték (EUR) |
|---|---|
| Budapest | 12,65 |
| Athén | 26,40 |
| Amszterdam | 24,86 |
| Barcelona | 5,44 |
| Milánó | 11,35 |
| Róma | 11,49 |
| London | 12,45 |
Az adatokból kiderül, hogy Athén, Amszterdam és Koppenhága a legdrágább repülőtéri illetékek közé tartozhatnak, Budapest pedig középszinten van. Az easyJet adataiból pedig világos, hogy a budapesti költségek magasak, de a cég úgy hirdeti, hogy az adott járatok után költségkezelést tartalmazó díjat számol fel. A tájékoztatás szerint az európai repülőterek díjai különböznek, és a budapesti költségek a magasabb kategóriába sorolhatók az Európa-szerte lefedett 68 repteret érintő hálózatban.
Invia és a teljes ár szemléletváltás
Az utazások ára a foglalás visszaigazolásával válik véglegessé, és az árak időben változhatnak a kiválasztott paraméterek, például a szoba típusa vagy a járat típusa függvényében. Ma egyre több utazási iroda és platform hajlandó a teljes áras rendszert alkalmazni, így az utazási ajánlatok esetében nem kell külön kiszámolni a rejtett költségeket. A cikk kommentárjai szerint az Invia teljes áras rendszerre való átállása megkönnyíti a felhasználók számára a döntést, hiszen az adott utazás teljes ára azonnal látható, és könnyebben összehasonlítható a különböző ajánlatokkal.
Összegzés és gyakorlati tanácsok
- Ellenőrizze egy adott út teljes árát, az alapáron felül felmerülő repülőtéri és egyéb díjakat is figyelembe véve. Az utazási szerződés létrejötte után az ár gyakran véglegesedik, de időről időre változhat a kereslet és kínálat függvényében. A repülőtéri illetékek és a kapcsolódó díjak nem csak a jegy árát befolyásolják, hanem a végső költségeket is.
Ha lehetséges, válasszuk a lehető legolcsóbb repteret a küldési földrajzi kereteken belül, és figyeljünk a díjstruktúrára, különösen a parkolási és utashíd díjakra. A szűkített időszakok és a különböző órákban érvényes díjak is jelentős hatással lehetnek a végső költségre. A fejlesztési díjak és a biztonsági és zajvédelmi díjak mértéke folyamatosan változik az iparágban, ezért érdemes a vásárlás előtt alaposan tájékozódni a repülőtér aktuális díjszabásáról.

Öt legfontosabb teendőnk a reptéren
tags: #repuloteri #illetek #es #biztonsagi #illetek #invia
