Miért és hogyan adózik saját nyaralóba történő szállásadási juttatások és üdülések Magyarországon
A munkáltatók egy része valamilyen formában hozzájárul a munkavállalók és családtagjaik nyári üdüléséhez. A jövedelem meghatározása a juttatás piaci értéke alapján történik. A szokásos piaci érték az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon. Amikor a munkáltató nem saját tulajdonában biztosítja az üdülési lehetőséget, akkor az általa fizetett bérleti díj összegét kell figyelembe venni a juttatás alapjaként, feltéve, hogy a bérlés független féltől történik. Ezzel kapcsolatban az Szja törvény lehetőséget ad arra, hogy a magánszemély alacsonyabb áron jusson az értékhez, mivel a munkáltató mennyiségi kedvezményben részesül. Ekkor a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a kifizető által kedvezményesen juttatott szolgáltatás szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azon részt, amely nem haladja meg a szolgáltatás független féltől történő megszerzésekor a kifizető által elért árengedmény összegét. Abban az esetben viszont, ha a munkáltató ennek a piaci árnak csak egy részét térítteti meg a munkavállalóval, akkor a különbözet jövedelemnek minősül.
Szja tv. 7. Tulajdonképpen az Szja törvény vonatkozásában nincs akkora jelentősége, hogy bérjövedelemként vagy egyéb jövedelemként adózik egy jövedelem. Bár egyes adóalap-kedvezményeknél lehet különbség, például a fiatalok kedvezménye vagy a négygyerekes anyák kedvezménye nem érvényesíthető az egyéb jogcímen megszerzett jövedelmekre. Azonban más törvények értelmezésében már lehet jelentősége, hogy kinek a neve alatt jelenik meg a juttatás. Gondoljunk például a táppénzre vagy a nyugdíjszolgáltatásra, mely a munkával szerzett jövedelmekhez kapcsolódik, de megemlíthetném a társasági adóban való elszámolást is, mely esetben a Tao tv. 3. Ennek következtében, ha a munkavállaló és társa nem tekinthetők közeli hozzátartozóknak, akkor a költségként történő elszámolás megkifogásolható lenne. Ha azonban a juttatást a jogviszonyban álló személy jövedelmeként kell számfejteni, akkor ez a probléma nem merül fel.
Az Szja tv. 24. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint (2) bekezdése alapján a munkaviszonyban folytatott tevékenység nem önálló tevékenységnek minősül, és az ebből származó jövedelmet az e tevékenységből származó bevételből kell kiszámítani. Az Szja tv. 46. §-ának (1) és (3) bekezdése szerint az szja-előleget a kifizető állapítja meg. Amennyiben az adóelőleg levonására egyéb pénzben kifizetett jövedelem hiányában nincs lehetősége (például a nyugdíjas magánszemély természetben megszerzett üdülési jogosultsága épp ilyen), akkor az adót a magánszemélynek kell megfizetnie a negyedévet követő hó 12-én. A kifizetőnek ekkor is fel kell tüntetni a bevételről kiállított igazoláson a le nem vont adóelőleg összegét is, és fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg-fizetés a magánszemély kötelezettsége. Erről az adóhatóság is tudomást szerez, mivel a kifizető az adóelőleg le nem vont részéről adatot szolgáltat a ’08-as bevallásban az Szja törvény 46.
Az egyéb jövedelem után járulékfizetés nem merül fel, és egyébként nyugdíjas személy esetében ez fel sem merülne, hiszen nem biztosított, de az említett juttatás után a kifizetőnek a 13 százalékos mértékű szocho-t meg kell fizetnie. Szocho törvény 1. § (1) bekezdése és az 5.
Ingatlan-bérbeadás és szálláshely-szolgáltatás adózása
Összegyűjtöttük az ingatlan-bérbeadás utáni adózás szabályait. Az ingatlan kiadásával szerzett bevétel adóköteles jövedelemnek számít. De kötelező számlát adnunk? Mindenképp rendelkeznünk kell adószámmal lakáskiadáskor? Hogyan számoljuk ki az adó mértékét? Kell fizetnünk adóelőleget? Létezik mentesség az adófizetési kötelezettség alól?
Magyarországon a magánszemély ingatlan bérbeadása önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, és az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó 15 százalék. Egyszerűbben fogalmazva: ingatlan bérbeadása esetén kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetnünk. Önálló tevékenységből származó bevételként tekintünk minden olyan bevételre, amelyet a magánszemély adott tevékenységével összefüggésben megszerez, megállapítására az 1995. évi CXVII. törvény 2. és 4. tevékenysége kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény - a továbbiakban Áfa tv.
A rendszeres bevételszerző tevékenység miatt a természetes személy adóalanyként történő bejelentkezés és adószám hiányában is alanya az általános forgalmi adónak, ezért az Áfa tv-ben meghatározott bizonylatot kell kibocsátanunk. Adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett a számvitelről szóló törvény - a továbbiakban Sztv. - szerinti számviteli bizonylatot is elegendő kiállítanunk. Ezen a számviteli bizonylaton a nevünk mellett az adóazonosító jel szerepeltethető.
Az ingatlan bérbeadása tárgyi adómentes az áfatörvény 86. § alapján. A szálláshely-szolgáltatás jellemzően rövid idejű bérleti viszonyra vonatkozik, csak adószám birtokában üzemeltethető, valamint be kell hozzá szerezni a szükséges szálláshely-üzemeltetési engedélyt is. A bérbeadó kétféle adózási mód közül választhat szálláshely-szolgáltatóként: tételes átalányadózás vagy tételes költségelszámolás, illetve 10%-os költséghányad alkalmazása. A jövedelem után negyedévente kell adóelőleget fizetni.
Az idegenforgalmi adó (IFA) vendégéjszakák után helyi adó, amelyet a vendég fizet meg, a szállásadó csak adóbehajtó. A beszedett adót havonta be kell fizetni a helyi önkormányzat számlájára.
Tájékoztató néhány fontos szempont
- Az Áfa-körös vagy adózási mód kiválasztása befolyásolja a bevallási kötelezettségeket.
- Ha a bérbeadás időtartama meghaladja a 90 napot, a költségek elszámolása részletes számlákkal történik.
- A bérbeadó igazolhatja a más településen történt kivételeket igazoltan megfizetett bérleti díjként.
- A szállásadásból származó bevétel után negyedévente adóelőleget kell fizetni.
- Az idegenforgalmi adó mértéke önkormányzati döntés, és országszerte változik.
További példák és helyzetek
A szálláshely-szolgáltatóként történő adózásnál a választott mód befolyásolja, hogy a kiadások milyen módon kerülhetnek elszámolásra. A 10%-os költséghányad esetén a bevétel 90%-a után kell adót fizetni, és ezt számlák nélkül lehet levonni. A tételes költséglépszámolás viszont lehetővé teszi a tényleges kiadások igazolását.
A kiküldetés és külföldi út esetében a szállásköltségek és jegyek térítésének szükségessége és adózási hatása külön szabályozott: a hivatali út esetén a szállásköltség adómentes lehet a magánszemélynél. A tanulmányi költségek elszámolhatóságáról a juttatóra a társaságiadó-törvény, a tanulmányokban részesülő magánszemélyre pedig a személyijövedelemadó-törvény rendelkezik.
A jogszabályi összefüggéseket figyelembe véve a magánszemélyek és a vállalkozások közti üdülési juttatások adókötelezettsége igen összetett lehet, és a pontos elszámolás sok tényezőtől függ, például attól, hogy a juttatás adómentes-e, melyik jogcímen adózik, és hogy milyen jövedelmi forrásból származik.
Gyakorlati összefoglaló
- Üdülési juttatás: lehet adómentes vagy adóköteles természetbeni juttatás a munkáltató részéről.
- Ingatlan-bérbeadás: a bevétel szja alapján adózik, a költségek elszámolhatók, és adóelőleg fizetési kötelezettség merül fel.
- Szálláshely-szolgáltatóként való adózás: három fő módszer - tételes átalányadózás, tételes költséglépszámolás és 10%-os költséghányad.
- Idegenforgalmi adó: helyi adó, a vendég fizeti; a bevallást és befizetést a helyi önkormányzat felé kell teljesíteni.
- Külföldi jövedelmek: az illetőség és a forrásország közös megállapodásai határozzák meg, melyik államban adózik a jövedelem.
tags: #sajat #nyaraloban #adot #fizetni