Soponya kastély alaprajza és története
Több Zichy-kastélyhoz hasonlóan ez is üresen árválkodik Soponya településen belül.
A kastély egy téglalap alakú területet ölel körbe, ezen belülre nem lehet lépni (ottjártamkor kutyával őrzött volt a terület).
A mai épület elődjét 1751 és 1757 között építette Zichy János barokk stílusban, mely akkor egy földszintes L-alakú kúria volt.
A következő építkezés 1772-1773 között történt, az eredeti épületet a jobb oldali szárnyba beépítették, ekkor nyerte el U alakú alaprajzát.
Ekkor építették az emeletet a főszárnyra, és ekkor készült el az udvar lépcsőháza.
Zichy István a kor egyik legtehetségesebb építészetével, Pollack Mihállyal készíttette el a kastély klasszicista átépítésének, kibővítésének terveit.
Az építkezés valamikor 1807-ben fejeződött be, ezt az évszámot megörökítő címert a főhomlokzat oromzatáról 1945-ben leverték.
A 2. világháború alatt a kastélyt kifosztották, ezek után sokáig üresen állt.
1958-tól iskola és gyermekotthon céljára alakították át az épületet Ádám Zsigmond vezetésével, ezután az épületben 1998-ig a Soponyai Gyermekváros működött.
1984 és 1989 között felújították.
Az épület jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában van, hasznosítására jelentkezőket várnak.
A 19. század eleji átépítéskor feltehetően Pollack Mihály útmutatása szerint egy 47 hektáros angolparkot létesítettek.
A betorkolás fölött szép kőhidat építenek 1822-ben. Ezen átvezet az út a kastélyba.
A Hattyús tó melletti mesterséges dombokon tiszafa és virginiai borókaliget volt, a dombtetőn filagóriával.
A sóstó közepén jelentős méretű dombként emelkedett ki a sziget.
A kastély belső udvarának díszkútjára a klasszicista ízlés szerinti felépítmény került vörösmárványból 1829-ben.
Az 1836-os leírás szerint a park már „látvány”.
Az angol-kert divatos növényei, a szomorúfűz, a jegenyenyár, japán akácok, vadgesztenyék, fekete- és erdei fenyők nagy része ma is megvan.
Különös érdekessége és értéke a kertnek a védett értékként számon tartott téltemető tavaszi virágzása.
1894-ben artézi kutakat fúrtak a víznyerés érdekében.
Ezek, mint források működtek, vörösmárvány foglalatban.
A gróf lányai után Ludovika és Viktória forrásnak nevezték el.
Itt kezdte pályáját a várpalotai születésű Fuchs Emil, aki 1865-tól jeles fővárosi főkertész volt.
A tulajdonos Gróf Zichy Ödön a kertészetnek élt, tudományosan művelte.
A Zichy család egy ősi magyar főnemesi család.
2023-08-02 - Szeged 2023. A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. meg az új vártopográfiai könyv a 4. kötete.
Soponyát első ízben 1192-ben említik egy oklevélben.
Volt a település királyi, királynéi és nemesi birtok is, mikor 2 különálló település létezett: Soponya és Nagyláng.
A török hódoltság idején a túlélés gyakran a Sárvíz mocsarai biztosították, ide menekült a lakosság vész esetén.
A törökök kivonulása után Nagyláng lakói inkább Soponyán építkeztek.
A Zichy kastély az 1740-es években épült.
A kastélyt egy 47 hektáros angolpark veszi körül, ami sajnos eléggé elhanyagolt állapotban van.
A XIX. század elején gróf Zichy István, Pollack Mihállyal készíttette el a kastély átépítésének terveit.
A II. világháború alatt a kastélyt kifosztották, majd hosszú ideig üresen állt.
Az épületben 1959-1999. között gyermekotthon működött.
Tekintse meg képgalériánkat, és a légifotóink segítségével készült látványtérképeinket!
A mai épület elődjét 1751 és 1757 között Zichy János építette barokk stílusban, amely akkor egy földszintes, L alakú kúria volt - áll a históriában.
A II. világháború után többször is felújították, és a nyolcvanas években előkerültek a kert egykori ékei is: „A művészettörténeti kutatómunka során előkerült két felmérési terv 1829-ből, mely egy szép klasszicista kutat ábrázolt.
Majd a parkban a szemetek között megtaláltuk a medencét, annak talapzatát és a tagozott fedlap legdíszesebb darabját, így lehetőség adódott a helyreállítására.
A kútfalazó idomok között egy 1826-os vésettel ellátott íves kútfalazó idom is előkerült, ami egyben kutunkat datálta is.
Terveink alapján Tóth Kálmán rekonstruálta a kutat, felhasználva a meglevő köveket, a kiegészítéseket vörös műkőből készítve.
A Gyermekotthon ráadásul egy új színt vitt az akkori soponyai életbe, méghozzá a szakma, a mezőgazdaság és kertművelés ereje által.
Az otthon alapításakor ugyanis célul tűzték ki, hogy az itt felnövő gyerekek jártasak legyenek a földművelésben, és aktív szerepet vállaljanak a termelésben.
„Lakatos, motorszerelő, asztalos, kosárfonó, női- és férfiszabó, bőrfeldolgozó és bőrdíszműves szakmát tanulhatnak majd növendékeink. A gyermekek ezenkívül segédkezni fognak a gyermekváros 309 katasztrális hold nagyságú földterületének megmunkálásában.”
XIII Barokk Kastélynapok_2016
tags: #soponya #kastely #alaprajz