Soproni barokk lakóházak története és építészete

Sopron büszke az országban szinte egyedülálló, a középkori (és barokk) városszerkezetet megőrző építészeti örökségére.

Az utóbbi években számos elhanyagolt, rossz állapotú, egykor pompás épületet újítanak fel városszerte, amely nemcsak falaiban, szerkezetében jelent megújulást, hanem a házak (régi)-új funkciója is az örökség, az értékek megóvását szolgálja.

Átalakítások Sopron középkori örökségének jegyében

Ez történt a Templom utca 17. szám alatt is, amikor a középkori falakra épült, ám végső formáját a 18.

A újjászületést megtervező és felügyelő Józsa Dávid építész, korábban a középkori városrészben végzett példás munkáihoz hasonlóan szigorúan ügyel az építészeti örökség értékeinek megőrzésére.

A ház nemcsak építészeti értelemben született újjá, hanem a benne elhelyezésre került Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium mintegy kétszáz évre visszatekintő nagyszerű, számos értékes ritkaságot tartalmazó könyvtára is otthonra lelt.

A 15. századtól vannak feljegyzések a telken álló épületről, amely 1770 körül nyerte el mai formáját, összefüggésben azzal, hogy ekkor került az Oertl-család tulajdonába.

A számos soproni evangélikus lelkészt adó familia által megrendelt átalakítások és freskók maradványai tanúskodnak az igényes otthon kialakításáról.

A 20. század első évtizedeiben több felmérés és leírás is fennmaradt az ekkor már az evangélikus közösség tulajdonában levő épületről.

A 2000-es évek elején az Evangélikus Lelkészi Hivatal nagyszabású felújításba kezdett, három lakást alakítottak ki az épület utcai részében, statikailag megerősítették a falakat, gáz-, víz-, villanyvezetékeit korszerűsítették.

Architekti munka és történeti rétegek megőrzése

Ezt a húsz évvel ezelőtti renoválást gondolta teljesen újra szakszerűen és mintaértékűen Józsa Dávid és csapata, az Archi.doc.

Tudva, hogy az épület új funkciója könyvtár és közösségi tér lesz, ennek megfelelően változtattak az U-alakú ház hosszanti tömbjében elhelyezkedő teremfűzéses szobák alaprajzi elrendezésén.

Több fontos, statikai és látványbeli következményekkel járó változtatást hajtottak végre az épületen.

A felújítás során a ház közlekedési rendszerét, azon belül a lépcsőszerkezeteket korszerűsítették, amely beavatkozások funkcionálisan és esztétikailag is szorosan kapcsolódnak a történeti értékekhez.

A különböző szintek között új vasbeton-szerkezetű lépcsők épültek a meglévő, elhasználódott vagy nem megfelelő kialakítású lépcsők helyére, miközben a tervezők gondosan ügyeltek arra, hogy ezek az új elemek ne bontsák meg az épület történeti rétegeit és térbeli hierarchiáját.

A kőlap-borítást kapott lépcsőkarok formai megoldása egyszerre idézi a barokk építészet határozott anyaghasználatát, ugyanakkor diszkréten simul a kortárs építészeti kiegészítések világába.

A műemléki értékleltár is alátámasztja, hogy a ház közlekedőrendszere már a 18. században összetett, térkapcsolatokat meghatározó szerepet töltött be.

A felújítás során nemcsak a térbeli rendet állították helyre, hanem a közlekedőelemek újraértelmezésével lehetővé tették, hogy a ház - történeti karaktere mellett - a mai kor követelményeinek is megfeleljen.

A lépcsők nemcsak közlekedési funkciókat töltenek be, hanem a térszervezés kulcselemeiként jelennek meg - mintegy vertikális tengelyei a múlt és jelen, funkció és forma közötti párbeszédnek.

Korrigált részletek és történeti megidézés

A kísérő kovácsoltvas korlátok egyedi tervezés alapján készültek, utalva az egykor volt barokk ornamentikára, anélkül, hogy azok történeti hűséget imitálnának.

A tetőtér/padlástér rendszeres, közösségi használatához (könyvtári raktár, valamint korszerű gépészet elhelyezése) a tetőszerkezet megerősítése, átalakítása vált szükségessé: a beépített helyiségekhez kapcsolódóan padlásfödémként vasbeton vendégfödém készült a meglévő boltozat felett, külön szigeteléssel és szellőztetett légréteggel elválasztva.

A tetőszerkezet átalakítása során az épület történeti karakteréhez illeszkedve, ugyanakkor a korszerű épületfizikai és energetikai követelményeknek megfelelően történt meg a fedélszék teljes helyreállítása.

A tetősíkba helyezett ablakok és búvótér-nyílások gondosan integrálva lettek a réteg rendbe, hőhídmentes kialakítással.

A részletek kidolgozásánál külön figyelmet kaptak a történeti karakterhez illeszkedő eresz- és oromkialakítások, a párkányok visszafogott megformálása, valamint a lefolyórendszerek diszkrét illesztése.

Az így kialakított tetőtérbe többek között ide is befértek a Líceum könyvtárának egykori szekrényei.

Az árkádok megújítása

A másik látványos átalakítás a nyitott és üvegezett árkádok megcserélése volt.

Míg korábban, még a 19. század második felében az emeleti árkádsort üvegezték be logikusan a lakófunkcióhoz igazodva, s a földszinti árkádok voltak nyitottak tároló funkcióval, addig a mostani felújítás során a földszinti rész került beüvegezésre, hogy kényelmes és védett eljutást biztosítson az árkádsor képezte folyosóról nyíló kutatószobákba, közösségi terekbe.

A felújítás tulajdonképpen visszaállította az épület egykori hierarchiáját: az utcai front földszintjét és emeletét a nagyvonalú lelkészi lakás helyiségei birtokolják, amelyek kiemelt helyét a feltárt és részben láthatóvá tett pompás freskó-díszítés is mutatja.

Építészeti örökség a városképben

A finom, de szükséges beavatkozásokkal elkészült felújítással a Templom utcai ház visszanyerte városképi, építészeti örökségi szerepét úgy, hogy közben a 21.

A barokk építészet gyakori elemei: manzárdtető, gazdag díszítés, ívelt ablakok

A Bányászati Múzeum, a Bezerédj-palota és az Evangélikus templom is említésre kerültek a város kulturális örökségének példájaként a Templom utcában.

A Sopronban megfigyelhető barokk polgárházak stílusát a 18. század közepéig megfigyelhető részletes díszítés és gazdag lakóterek jellemzik, ahol a középkori alapokra épült, de a barokk elemekkel gazdagított tömegű épületek adják a város jellegzetes karakterét.

A soproni poncichter-házak jellegzetes sarokerkélyei

A stílus megértéséhez hozzátartozik a soproni történelmi események és a település klímája is, amely a barokk belvárosi építészet megvalósulását erősen befolyásolta.

Információk a város barokk építészetéről

A barokk építészet Magyarországon a 17. század elejétől a 18. század végéig terjedt, templomok, kastélyok és lakóépületek formájában maradt fenn.

A barokk épületek fő jellemzői között megtalálhatók a díszes kapuk, gazdagon faragott kődíszek, oszlopok, főpárkányok és ortogonális, illetve íves formák.

A felhasznált anyagok közé tartozik a kő és a falanszter pezsgő színeiben pompázó homlokzatok.

Építészeti inspirációk és példák

A soproni példák a barokk polgári építészet sokszínűségét mutatják: az Eggenberg-ház, Erdődi-palota, Esterházy-palota és Schillsohn-ház a Templom utca környékén mind hozzájárulnak Sopron korabeli eleganciájához.

Az 18. században Sopron sokszínű külső - belső arculatát a középkori városfalak, az árkádsorok és a rokokó díszítésű homlokzatok adják.

Sopron belvárosának barokk házai és árkádjai

Az 1676-os tűzvész után a belváros újjáépítésre szorult, s ekkor emelték fel a polgárházak barokk elemeit, amelyek Sopron városképének meghatározó részévé váltak.

Gyakorlati tanulságok

A helyreállítások során a történeti karakter megőrzése mellett kiemelt figyelmet kaptak a modern funkciók integrálása és a fenntarthatóság elvei is.

A történeti értékek védelmének jegyében a felújítás során a tetőtér és a közlekedőelemek újraszervezése lehetővé tette a könyvtár és közösségi terek korszerű használatát.

tags: #soproni #barokk #lakohaz

Népszerű bejegyzések: