Sorházak alaprajzai: történet, típusok és hazai megoldások

Már a két világháború között kialakult hazánkban a mentalitás, amely szerint „házam különbözzék az összes többiektől és legalább egy szobával több legyen benne, mint az előzőleg felépültekben". A nem igazán kedvelt sorházépítést dr. Kotsis Iván 1942-es 'Sorházak alaprajzi megoldásai' című művével és benne szellemes alaprajzi megoldásokkal igyekezett népszerűsíteni.

A városi település legősibb és legtermészetesebb formája a sorház, azaz a szorosan egymás mellé épített családi házak sora. Míg a falusi népesség tudatosan különálló, elszórt házakat létesít, addig a városi lakosság egymáshoz csatlakozva sorakoztatta fel házait, mögöttük keskeny, hosszú kertek és udvarok húzódtak meg. Németország területén például a 18. század második felében és a 19. század elején a porosz királyok több ilyen lakóterületet hoztak létre. Magyarországon a zártsorúan épített városi házakat elnyúltabb arányaik miatt nem érezzük annyira a sorházak előképeinek, mint magasabb és keskenyebb angol, holland vagy német társaikat.

Az építészet mögött társadalmi különbségek is húzódnak: itthon kevésbé volt meg az erős, nagy létszámú polgári réteg, amely racionálisan, luxus nélkül élt és épített, a városi területeket maximálisan kihasználva. A hazai városi építkezésekben inkább a nagypolgárság és az arisztokrácia dominált. A külső területek kispolgári építkezéseire pedig más okból, de szintén a lazább területhasználat volt jellemző. Nálunk a telepszerűen létrehozott sorházas építkezéseknek sem volt hagyománya, kivéve a mezőgazdasági munkáslakásokat.

Az 1920-as évek második feléig a sorházak hiányoztak a lakásépítés palettájáról. Az első ilyen épületegyüttes 1926-27-ben épült fel a mai XII. kerületben, de külső megjelenésben még nem mutatott sorházszerű képet. A kor nagyon számottevő változást jelentett 1933-ban, amikor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa bevezette a sorházas beépítési módot: legfeljebb egyemeletes sorházaknál 8 méteres telekszélességet engedélyeztek, s egységes terv szerint, több sorház egyidejű megépítésével akár 6 méteres szélességre is lehetett menni. Így akár 50 négyszögöles telkek is létrejöhettek.

Erre a változásra reagálva írta Münnich Aladár saját részére is egy olyan ikerházat, amelyet sorházas építkezések prototípusául szánt. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kiállítása 1932-ben a „Hogyan építsünk?" témával foglalkozott a sorházakkal, bemutattak terveket, és a kiállítás négy prospektusa közül is ezzel foglalkozott: Miért építsünk sorházat? A külföldi példákból hazai viszonyokra történő átültetésére a magyar sajátosságokat figyelembe véve lehetett esély.

A külföldi példákkal szemben nálunk a sorházak jellemzően egyéni építésben jelentek meg, bár voltak olyan projektek, amelyekben sorházegységek egy épülettömbbe kerültek beépítésre. A közönség idegenkedését a „sorház” és a munkáslakótelep összekapcsolása okozta, ezért fontos volt a szemléletformálás és a fogalmi tisztázás. Dr. Kotsis Iván a Sorházak alaprajzi megoldásai című művében felvillantotta a sorházak előnyeit: kisebb telek, olcsóbb építés, egységes összkép, és kiemelte a tájolás fontosságát is, például az észak-déli utcák és kelet-nyugati lakások elrendezésében.

A szerző példákat is bemutatott: Hamburg Klein Borstel kertvárosa példaként szolgált a változatos és festői elrendezés megvalósításához. A hazai viszonyokra adaptálva megfogalmazta az igényt, hogy a sorházfogalom ne legyen összetéveszthető a munkáslakótelep fogalmával, és kiemelte, hogy a magyar szabályozási és gazdasági körülmények között is létrehozhatók egészen nagy és kényelmes lakások is a sorház formájában.

A hazai sorházak beépítésének fejlődése és a tervezési elvek

A sorházas építkezések 1930-as évek elejéig nem voltak általánosak a hazai telepítésekben, a telkek minimális mérete és a költségek miatt sokszor ellehetetlenült a megvalósítás. A beépítés módján azonban megjelent a kiépített rendszer, amely lehetővé tette akár 50 négyszögöles telkek kialakítását is. A beépítés legfontosabb elve a megfelelő tájolás volt: az utcák legyenek észak-déli irányúak, a lakások pedig kelet-nyugati tájolásúak. A tervezés során a külföldi példák ellenére gyakran az utcára merőleges mélységek helyett az utcán végigfutó arányokat alkalmazták.

Kotsis Iván a beépítés során kiemelte a különbséget az egyszerű sorház és a magasabb rendű, polgári típusú házak között. A helyiségek minimizálásánál fontos volt, hogy a bútorozás is a terv része legyen, és a belső tér változtathatóságát is figyelembe vették. A hazai igények szerint a lakóhelyiségek közti átjárás megoldása az utca felé nyíló közlekedési útvonalak nélkül történt, ami a magyar valóságba illeszkedett.

A tervező pedig az otthoni környezetet a helyi szokásokhoz és lehetőségekhez igazította: a szobák számának és elrendezésének skálája a szélességhez és a mélységhez igazodott. A külföldi példákkal szemben a hazai sorházegységek gyakran nyújtott, az utcán végigfutó arányokat mutattak. A jövőre vonatkozóan Kotsis abban is látott perspektívát, hogy a házépítés költségeit a háború utáni időkre felkészülve takarékos építési gyakorlatra és a szellemi értékekbe fektetésre kell összpontosítani.

A sorházak különböző alaprajzi megoldásokat kínáltak a mezőgazdasági munkáslakásoktól a négyszobás polgári lakásokig. Fontos volt az utcai bejárat és a kert közti kapcsolat megteremtése úgy, hogy az átjárás a lakóhelyiségeken belül maradjon. A hazai példák többségében a sorházegységek a helyiségek funkcionális igényeit és a magyar vérmérsékletet figyelembe véve kerültek tervezésre.

Gyakorlati gondolatok az építésről a mai korban

A korabeli tanulmányokból és példákból következik, hogy a jövőbe látni nehéz volt, de a tervezők feladata az volt, hogy az épületekbe gondolatokat és szellemet fektessenek, nem csak költséges anyagokat használjanak. A későbbi időkre előrevetítve a sorházak korszerűsítése és energiatakarékos kialakításokra törekedés is megjelenik a szövegekben. A modern típusházak pedig olyan megoldásokat kínálnak, amelyeket energetikai megfontolásokkal és korszerű kivitelezéssel lehet megvalósítani.

Típusházaink családi házként és nyaralóként egyaránt megépíthetők. Az előre kidolgozott tervekkel a tervezési folyamat egyszerűbbé és gyorsabbá válik, így jelentős idő- és költségmegtakarítás érhető el. Minden típusházunk ETA minősítéssel rendelkező építési rendszerre épül, ami igazolja a szerkezet műszaki megfelelőségét és teljesítményét. A házakat alapértelmezetten emelt szerkezetkész állapotban adjuk át, amely megfelelő alapot biztosít a belső terek egyedi kialakításához.

Helyzetkép a típusház-kínálatból

A.

  • A tágas nappalihoz két külön szoba tartozik, ideális párnak vagy kis családnak.

B. Kényelmes és jól használható otthon egy pár vagy kisebb család számára. A tágas nappali mellé két hálószoba és tároló is tartozik.

B2. Barátságos, jól használható otthon egy kisebb család vagy pár számára. A tágas nappalihoz két hálószoba és egy praktikus tárolóhelyiség tartozik.

C. Azoknak készült, akik szívesen töltik az időt a szabadban és fontos számukra a természet. A fedett terasz már az első pillanattól otthonos hangulatot teremt.

D. Tágas, harmonikus és jól szervezett otthon, amely minden családtag számára kényelmes életteret ad. A tágas nappali - konyha - mellett további 3 külön szoba kapott helyet a házban.

E. Jól átgondolt alaprajzával tágas, kényelmes és harmonikus életteret kínál minden olyan család számára, akik szeretnének valódi otthonélményt teremteni.

J. Modern, harmonikus enteriőr kialakítással ad lakóinak új életteret - a Komáromban épült lakóparkunk sikeres mintájára. Négyévszakos prémium modulházaink alumínium terasszal kiegészítve egész évben kényelmes használatot biztosítanak.

Infografika: Sorházak alaprajzai és kapcsolódó beépítési módok

Ügyfeleink körében kedvelt megoldásként nyaralóként, home officeként, vendég- vagy melléképületként is megállják a helyüket. Korszerű szigetelésük energiatakarékos működést tesz lehetővé, a modern homlokzat pedig időtálló, elegáns megjelenést kölcsönöz. Standard modulházaink költséghatékony, energiatakarékos megoldást kínálnak, akár állandó használatra is.

Gondozásmentes trapézlemez burkolatuk többféle színben elérhető, így könnyedén illeszkedik a környezethez vagy vállalkozása arculatához. Az engedélyeztetési folyamatot saját tervezőcsapatunk koordinálja, így a szükséges tervdokumentáció és ügyintézés egy kézben történik. A házakat alapértelmezetten emelt szerkezetkész állapotban adjuk át, amely megfelelő kiindulópontot biztosít a belső terek egyedi kialakításához.

Nehézség és kompromisszumok a valóságban: a garázs elhelyezése, a konyha-étkező-nappali átjárhatósága és az északi vagy déli fekvés közötti döntések mind a tervező és a megrendelő közötti dinamikáról szólnak. A legtöbb tanulságot a személyes igények és a költségvetés egyensúlya adja: rövid távon a garázs növelheti a költségeket, de a nagyobb hálószobák és az épület tömege hosszú távon kényelmesebbé teheti a használatot.

Tehát a sorházalaprajzok választása éppúgy a személyes életstílus harmóniájáról szól, mint a költséghatékonyságról és a technikai megoldásokról. A hazai példák azt mutatják, hogy a tervezés személyre szabható, és a külföldi minták magyar realitásokhoz igazíthatók.

tags: #sor #hazak #alaprajzai

Népszerű bejegyzések: