Vizpartok novenyei rete: életközösségek és változások
Hazánkban nagy kiterjedésű rétek találhatók, főleg a sík vidékeken.
A rétek élővilága több fényhez jut, mint az erdőké, de a szél erősebben fúj, a növények nem nőnek olyan magasra, mint az erdők fái.
A rét lakói és rétei
A réten élő növények A réteknek is vannak szintjei.
Itt azonban nem a fáké a főszerep, hanem a fűféléké.
Néhány növény egészen magasra nő, néha embermagasságúra. Ezek a szálfüvek.
A többi inkább a talaj közelében marad. Itt élnek az aljfüvek.
Emellett még a talajszint is megtalálható, ahonnan ezek a növények táplálkoznak.
A rét fő típusai
Kétféle rétet különböztetünk meg egymástól, attól függően, hogy milyen környezetben találhatók.
A vízpartok közelében a nedves rétek vannak, a szárazabb területeken a száraz rétek. Minkét réttípusnak megvannak a maguk növényei.
Száraz rét
A száraz rét Ott, ahol az évi csapadékmennyiség nem éri el az 500 mm-t, vagy magasabban fekszik a terület, esetleg a víz gyorsan elszivárog, száraz rétek alakulnak ki.
A nedves rétek is azzá alakulnak, ha az ember lecsapolja, elvezeti a vizet róluk.
A kevés csapadékú, szárazabb területeken kialakult rét.
Száraz rét lakója: a mezei zsálya.
A mezei zsálya a száraz rétek tipikus növénye.
Főgyökérzete egészen mélyre nyúlik, onnan szívja fel a tápanyagot és a vizet.
Leveleit, szárát apró szőrök borítják, levelei csipkés szélűek.
Alsó levelei szétterülnek a talaj felett, így lassabban párolog el a nedvesség a földből.
Virágzata csészelevelekre és sziromlevelekre tagolódik.
Virága lila színű.
Rovarok porozzák be a termőt.
Nedves rét
A folyók árterületein, holtágak környékén, a kiszáradó tavak, lápok helyén ott, ahol magas a talajvíz, vagy sok eső esik, nedves rétek jöttek létre.
Ahol sok a csapadék, vagy vizenyős a talaj, ott alakultak ki a nedves rétek.
Nedves rétek lakója: a réti boglárka.
A nedves rétek egyik gyakori lakója a réti boglárka.
Leveleiben méreg van. Virága sárga. Sziromlevélre és csészelevélre osztható a virágzata.
Ha megszárítják, elveszíti méregtartalmát, jó minőségű széna lesz belőle.
Környezeti tényezők miatt a napi hőmérséklet egyenletesebb, mint a mezőkön, réteken.
lassabban melegszik fel, mint a talaj, de lassabban is hűl le.
miatt a levegő páratartalma megnő magasabb.
A vizekben és a vízpartokon sokféle növény és állat él.
Az állatok nagy része elvonul és téli nyugalomba merül.
Rövid pihenő után erőt gyűjtve repülnek dél felé.
Az álló- és folyóvizekben óriási számban élnek baktériumok (1. ábra).
Ezek sejtjei igen aprók, méretük csak a milliméter ezredrészét éri el.
Sejtjeiket a sejthártyán kívül szilárd sejtfal is határolja, sejtplazmájukban nincs sejtmag.
Ezek a baktériumok legtöbbje lebontó szervezet, amely az elhalt élőlények szerves maradványait hasznosítja.
A tavak, folyók vizében számtalan apró, úszó, lebegő élőlény él. Ezek összessége alkotja a planktont.
A plankton élőlényei között vannak olyanok, amelyek fotoszintetizálnak, ezzel növelik a vízben oldott oxigén mennyiségét.
A plankton tagjai közé tartozó papucsállatka olyan kicsi, hogy szabad szemmel nem is látható.
Mikroszkópban azonban nemcsak jellegzetes alakját, hanem belső szerkezetét is megfigyelhetjük (2. ábra).
Testét egyetlen sejt építi fel. A sejtet kívülről sejthártya határolja, belsejét a sejtplazma tölti ki.
A sejtplazmában található a sejtmag. A sejthártya védi, elhatárolja a sejtet a környezetétől.
Ezen túl szerepe van az anyagok felvételében és leadásában.
A sejtmag irányítja a sejt anyagcseréjét és működését.
A papucsállatka testét sűrűn egymás mellett sorakozó, vékony csillók borítják. A csillók a sejt mozgásszervecskéi, csapkodásukkal halad előre az állat a vízben.
A papucsállatka kisebb egysejtűekkel, baktériumokkal táplálkozik.
A sejt az élőlények testének legkisebb szerkezeti és működési egysége.
Az állati egysejtűek közé tartoznak az amőbák. A sejt nyúlványaival, állábakkal mozog.
Az állábak lassan mozgathatók, kinyújthatók és visszahúzhatók, így számuk és alakjuk állandóan változik.
Az amőbák kisebb egysejtűekkel, baktériumokkal táplálkoznak.
Az egysejtű zöldmoszatok szintén a plankton tagjai. Sejtjüket a sejthártya mellett kívülről még egy vastag, szilárdabb burok, a sejtfal is határolja.
Sejtplazmájukban jól láthatók a zöld színtestek is.
A zöld szemesostoros sejtje hasonlít a zöldmoszatokéhoz, de nincs sejtfala és az ostorával csapkodva úszni is tud (3. ábra).
Az úszás irányának kiválasztásában fontos szerepet játszik az ostor közelében levő kicsiny fényérzékelő sejtszervecske, a piros szemfolt, amely lehetővé teszi, hogy a moszat a fény felé mozogjon.
Az egysejtű zöldmoszatok és a zöld szemesostorosok sokkal kisebbek a papucsállatkánál. Méretük mintegy tizedrésze a papucsállatkáénak.
A vizek apró, lebegő élőlényei alkotják a planktont.
A plankton tagjai között egysejtű élőlények is vannak.
A sejt az élőlények testének legkisebb szerkezeti és működési egysége.
Az egysejtű zöldmoszatok a plankton termelő szervezetei közé tartoznak.
Fotoszintézissel szerves anyagokat és oxigént állítanak elő.
A zöld szemesostoros megvilágított helyeken fotoszintetizál, sötétben pedig szerves anyagokkal táplálkozik.
Vizeink mentén élő növény- és állatvilág dinamikája gyakran változik a szelek, csapadék és magasabb hőmérséklet hatására.
Az állatok nyáron bőségesen találnak itt eleséget a vizek mentén, majd télen nyugalomba vonulnak.
Infografika és adatok
- A nedves rétek ökológiai kapcsolatai
- A plankton felépítése és szerepe a víz oxigénterhelésében
- A száraz rét növényeinek adaptációi a száraz környezethez
| Tipikus növények | Éghajlati feltételek | Vízviszonyok | |
|---|---|---|---|
| Száraz rét | Mezei zsálya | alacsony csapadék | gyors vízszivárgás |
| Nedves rét | Réti boglárka | magas csapadék | magas talajvíz |
tags: #vizpartok #novenyei #rete