Superdiszkont kis lakótelep: Derkovits és a városrész-fejlődés története Szombathelyen
A nagy lakótelepek ma már elvesztették tekintélyüket, de az 1960-as évek szorongató lakáshelyzetében lakótelepi lakáshoz jutni szerencsének számított. A háború utáni társadalmi átrendeződés, városba áramlás miatt Szombathely lakóinak száma jelentősen megnőtt. Az új területeken a hatékony módszer a többszintes, tömbtelkes beépítés volt, amit típusépületekkel, elemes építési módokkal még fokozni lehetett.
A Derkovits lakótelep Szombathely észak-nyugati részén helyezkedik el. Részletes rendezési tervét 1960-1961-ben készítette el a VÁTI. Az építkezés 1963-ban kezdődött. Eleinte zömében 5 szintes, téglablokkos lakóépületek készültek. Az 1963-64-ben tervezett, és 1964-65-ben kivitelezett 11 szintes (alagsor, földszint + 9 emelet) épület az elsőként megépült középmagas ház volt. A városrész tervei többször módosultak, így megvalósulása időben viszonylag elhúzódott. Ezek viszont a lakótelep megjelenése, változatossága szempontjából kedvező eredményt hoztak.
A városrész egységei a nem túlságosan nagy városrészen belül egymáshoz ugyan nagyon jól illeszkedő, mégis jellegében más-más részek, egységek alakultak ki. A lakótelep meghatározó adottságai közé tartozik, hogy nem csatlakozik közvetlenül a történelmi városmaghoz, attól egy családiházas terület választja el. A Derkovits lakóteleppel közel egyidőben indult el a Ságvári Endréről elnevezett KISZ lakótelep építése a város déli részén, a Jászai Mari - Népfront - Kőrösi Csoma Sándor - Móra Ferenc utcák által határolt területen.
A KISZ szervezésében 1963-ban megindult nagyarányú építkezés keretében kezdetben alacsonyabb (földszint + I. emelet) kis társasház jellegű épületek épültek, de később a jobb területhasznosítás és termelékenyebb építésmódok miatt itt is áttértek a többszintes tömbtelkes beépítésre. A hagyományos - téglafalas - építési technológiát felváltotta a téglablokkos, később az öntöttfalas (Qutinord), majd a nagypanelos építési technológia.
A lakótelep hosszan elnyúló, egyes részei beékelődnek a családiházas területekbe. A Derkovits lakótelep után a Hunyadi úti lakótelep volt az a terület, amely városépítési szempontok alapján tömeges lakásépítésre előnyösen igénybe vehető volt. Előnyt jelentett a városközpont közelsége, hátrányt viszont a teherpályaudvar szomszédsága. A terület részletes rendezési tervét a VÁTI 1964-ben készítette el, s ennek alapelveit az egymást követő ütemek beépítésének megtervezésekor is szem előtt tartották.
Az építés egymást követő ütemei különböző építéstechnológiával készültek. Az eredeti rendezési terv a 4 szintes épületek közötti területen földszintes "atrium" jellegű beépítést javasolt. 1967-69. között ennek szellemében épült meg a lakótelep déli része. Érdekesség, hogy abban az időben a típustervekből megépített L és U alakú épületek újításnak minősültek. A terület 1980-ra megtelt, és újabb területeken kellett a telepszerű lakásépítést folytatni. A lakótelepet 1973.
Emlékszik még? Ilyen volt házasodni a 60-as, 70-es és 80-as években
- A 1960-1961-es rendezési terv készítése a VÁTI feladata volt.
- A 1963-as kezdés után az első középmagas ház 1964-65-ben épült.
- A KISZ által kezdetben favorizált alacsonyabb magasságú épületek később fölvetették a többszintes megvalósítást.
- A hagyományos építési technológiát felváltó öntöttfalas és nagypaneles megoldások jellemezték az időszakot.
Részletek a területek kapcsolódásáról és fejlődéséről
A Derkovits lakótelep közelében kialakult a tömbös beépítés, mely egyszerre illeszkedik a város történelmi magjához és a környező családiházas területekhez. A területek beépítésének ütemezése során figyelembe vették a közeli közlekedést, a városközpont közelét és a teherpályaudvar szomszédságát.
Az 1960-as évek végére a város teherigényét érzékeltetve a lakótelep megvalósításának időigénye nőtt, ezért a területek 1980-ra megteltek, és újabb területeken folytatódott a telepszerű beépítés.
tags: #superdiszkont #kisz #lakotelep