Bacsik Veronika építészeti koncepciói és a vidéki közösségek fejlesztése

A Falufejlesztési Népjóléti Program Egyesület (FNPE) célja, hogy a földdel rendelkező, de elszegényedett, munkanélküli vidéki lakosságot segítse új lehetőségekkel, oktatással és tanácsadással. Ennek első állomása az Uszkán üzemeltetett mintagazdaság, ahol gyógyteákat, zöldséget, gyümölcsöt termesztenek és kistesű állatokat tartanak. A sokrétű tevékenységet, számtalan funkciót foglalja keretbe Mészáros Zsuzsanna diplomaterve.

Diplomára készülődve olyan programot kerestem, amiért hosszabb távon is lelkesedni tudok. Abban biztos voltam, hogy vidéki témát választok, így vidékfejlesztésről kezdtem el írni előzetes kutatási anyagomat. Dolgozatírás közben találtam rá a Falufejlesztési Népjóléti Program Egyesületre, az ő programjukra készült a diplomatervem. Puskás Ferenc agrármérnökkel, ENSZ-szakértővel a budapesti biopiacon találkoztam, ahol az FNPE kertjében termett gyógyteákat árulta. Elmesélte, hogy az Egyesület célja az, hogy a földdel rendelkező, de elszegényedett, munkanélküli vidéki lakosságot segítse új lehetőségekkel, oktatással és tanácsadással. Ehhez mintául a Gandhi-tanítvány Swaminatan professzor által életre hívott indiai képességfejlesztő centrumok szolgálnak. Feri bácsi jelenleg az uszkai, saját telkén dolgozik a környékbeliekkel, de szeretné kiterjeszteni tevékenységét más településekre is.

Uszka 360 lelkes falu az ukrán határ mellett, lakosságának 80%-a cigány származású. A programról bővebben olvashatnak az építészfórumon korábban megjelent cikkben. Számomra a leginspirálóbb a tervezési feladat összetettsége: a falu főutcájára néző, két, egymás mellett álló nadrágszíjtelek és a rajta álló házak viszonya, és a funkciók sokasága és képlékenysége. Hiszen a mintagazdaság agrár- és oktató feladatokat egyaránt ellát, az ide dolgozni érkező emberek munkájukért cserébe vetőmagokat, tanácsokat és hosszú távú segítséget kapnak ahhoz, hogy későbbiekben a saját telkükön megtermelt javakból megéljenek. A birtokon lakik egy gondnok a családjával, aki az Egyesület megbízásából szervezi a mindennapi tevékenységet. Elképzeltünk egy kisebb feldolgozóüzemet is, ahol gyógynövényszárításra, lekvárfőzésre, savanyításra is lehetőség van. A birtokon gyógynövényeket, zöldséget, gyümölcsöt termesztenek, kistestű négylábúakat és baromfit tartanak - a mintagazdasági jelleg miatt mindenből van egy kevés. Nyaranta fogadhatnak diákcsoportokat, messzebbről érkező érdeklődőket is. Rengeteg fedett-nyitott térre van szükség ahhoz, hogy a szerszámokat, gépeket, terményeket elhelyezzék. A termelésen túl közösségteremtés és tudáscsere egyaránt célja a létesítménynek.

Tervezési koncepciók

Kezdetben a tervezési program egyre nőtt, a kerti funkciókkal együtt már-már átláthatatlan szövevénnyé vált.

1. A telepítésről

A két telek fél-fél hektár nagyságú, egymás mellett húzódnak, a rajtuk lévő házak a falu főutcájára néznek. A környékbeli telkek is nagyjából fél hektárra rúgnak - a gazdaságban dolgozók jó, ha látják, hogy mire elég a fél hektár. A telkeket így összeolvasztottam ugyan, de a határvonal egyértelmű, és végül két hosszúházat terveztem.

2. A funkciók elrendezéséről

Igyekeztem létrehozni egy olyan alaprajzi állapotot, ami a gazdaság teljes körű működését mutatja. Ebben egyrészt minden elképzelt funkció jelen van, másrészt az erős szezonalitás miatt egy nyári állapotot terveztem meg.

3. A formálásról

A környéket járva a hozzáépítéseket kezdtem el figyelni: milyen irányban, hogyan és mit toldanak hozzá a parasztházakhoz, ebből következtettem a tervezendő szükségletekre és helyigényre. Figyelmes lettem arra a szokásra, hogy a toldalékokat és gazdasági épületeket fehérre meszelik, ez szépen összefogja a legkülönfélébb anyagokból készült épületegyüttest.

4. A szerkesztésről

A tervezés előrehaladtával rájöttem, hogy nem érdemes „befagyasztani" a funkciókat, kész ház helyett egy olyan struktúrát kell terveznem, amely befogadja a spontán építést, helyet hagy a bővítéseknek, változtatásoknak. Így a hierarchikus elrendezést elvetettem, mind a szerkesztés, mind a felhasznált anyagok tekintetében homogenitásra törekedtem. Az eredmény két olyan hosszúház lett, ahol „egy tető alá" hozhatóak a szükséges funkciók. Fehérre meszelt, fa oszloperdő tart egy puha nádfedelet, az oszlopok közeibe, az üresen hagyott helyekre épülhetnek be a helyiségek. Ez a rendszer választ ad felépülés és működés körülményeire: az üres, befogadó házakat pályázati pénzből, profi segítséggel lehet megvalósítani, majd helyet adni a spontán építésre: az időről-időre érkező csekélyebb pénzösszegekből újabb helyiségeket lehet beépíteni a felmerülő szükségletek alapján. Ez megfelel annak a furcsa ellentmondásnak is, miszerint egy ilyen vidéki, hagyományosan építészek nélküli építészeti helyzetbe tervezek. Támogatom a közösségi tervezést, az alulról induló kezdeményezéseket, de itt szükség van egy kezdő lökésre, felülről érkező segítségre ahhoz, hogy beindulhasson a szerveződés.

A két ház a telek felé nyit, a köztük levő udvar közösségi térként szolgálhat. A jelenleg itt álló házak közül a düledező cselédházat feláldoztam a szellősebb udvarért, a jobb állapotú másik két házat bekebelezi a hosszúház. A kucsmaszerű nádtetőt tartó oszloperdő merevségét a megmaradó és további merevítő falak adják. A tetőgerinc játéka és a ház szélességének változása a kezdeti stádiumban alakult ki, az ideális alaprajz nyomán, de úgy döntöttem, hogy ezt a befogadó struktúra tervezésénél is megtartom, mivel gazdagabb téri modulációs lehetőségeket eredményez. A nyersbeton alap, a tartóoszlopok és a tetőszerkezet képes fogadni a szükséges szigeteléseket, a kiállások kiosztása a szabad elrendezés miatt lehetőleg egyenletes. Spontán építéshez az anyagok széles skálája felmerülhet: az oszlopok közeibe húzott, fehérre meszelt téglafaltól a helyben szokásos meszelt, szőrös deszkán át a kifeszített vászonig.

Díjazott belsőépítészek és építészek

A belsőépítészet és építészet területén számos elismert szakember tevékenykedik. Többek között:

Kiss P. Görgényi Judit (belsőépítész, bútortervező; Év Belsőépítésze Díj 2005)
Somogyi Pál (építész, belsőépítész, bútortervező, designer; Év Belsőépítésze Díj 2003, 2014)
B. Szenes István (építész-belsőépítész, Ybl Díj; Év Belsőépítésze Díj 1999)
Herrer-y M. Bálint Ágnes (okl. O. Magyari Éva, belsőépítész; Év Belsőépítésze Díj 2013)
Gothárd Erzsébet (belsőépítész, építész, designer; Év belsőépítésze Díj 2013)
Simon Gy. E. Dragonits Márta (belsőépítész, építész, műemlékvédelmi szakértő; Év Belsőépítésze Díj 2004)
Vörös F. Csavarga Róza (belsőépítész, tervezőművész; Év Belsőépítésze Díj 2002, 2011)
Horváth Zoltán (okl. Ruttkay M. Takács S.)
Jakab Csaba (DLA, belsőépítész, építész, bútortervező, egyetemi tanár; Hét-fő Bt.)
Szilágyi Balázs (okl. Adravecz Henrietta, belsőépítész, okl.)

A megnyitó 2022. február 22-én volt, és 2022. február 23-ig tekinthető meg az Andrássy út 69. szám alatt. Ez az épület, amely 145 éves, a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthona. Az egyetem 150. évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat harmadik tárlata az épületet helyezi középpontba, bemutatva annak történetét, korábbi funkcióit (kiállítótér, múzeum, hivatal, kabaré, színház, műterem) és az építészeti terveket. Az 1877-ben elkészült épületet Adolf Lang tervezte, itáliai reneszánsz mintát követve. A Műcsarnoknak nevezett épületet a Magyar Képzőművészeti Társulat emeltette, hogy éves képzőművészeti tárlatokat rendezzenek benne. Később, az új Műcsarnok megnyitása után Régi Műcsarnokként vált ismertté. A kiállítás apropója a mennyezetet díszítő Lotz Károly falfestményeinek restaurálása, amelyek az építészet különböző ágait és az akadémikus művészet alapfogalmait jelenítik meg. Az épület történetét régi dokumentumok, fotók és műtárgyak idézik meg, kiegészítve modern és kortárs alkotásokkal. A kiállítás designját az egyetem látványtervező hallgatói valósították meg.

A palota kezdetben a magas művészet otthona volt, ahol az évi nagy szalon tárlatokat rendezték. 1882-ben itt mutatta be Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt című festményét, és itt tartotta első kiállítását az Iparművészeti Múzeum. 1896-tól a népszórakoztatás kapott teret, Plasticon néven viaszmúzeum nyílt, majd 1907-ben Nagy Endre Modern Színház Kabaréja. 1945 után a Képzőművészeti Főiskola műtermei költöztek az épületbe, és kialakították a Bábszínházat. A kiállítás archív hang- és képanyaggal idézi meg a 19. századi eseményeket.

Építészeti mérföldkövek:

1874 - A Társulat a telek egy részét eladja a Kultuszminisztériumnak a Mintarajziskola felépítésére. Határoznak a Műcsarnok megosztásáról az Iparművészeti Múzeummal, építését és díszítését adományokból fedezik.
1876 - Elkészül a Mintarajziskola Rauscher Lajos által tervezett, neoreneszánsz épülete.
1877 - November 3-án ünnepélyesen felavatják a Műcsarnok palotáját.
1896 - Megnyílik az új Műcsarnok a Városligetben és az Iparművészeti Múzeum az Üllői úton, az Iparművészeti Múzeum és a Képzőművészeti Társulat kiköltöznek az épületből.
1907 - Az alagsorban megnyílik Nagy Endre Modern Színház Cabaret-ja.
1918 - A Társulat eladja az épületet az Állat- és Takarmányforgalmi Rt.-nek.
1949-től a Képzőművészeti Főiskola kiállítóhelye lesz.

tags: #bacsik #veronika #epites