Szabalyozasi terv korrekcio: hatasok, folyamok es digitalisitzalas az Étv módositasainak időszakaban
A cikk a településrendezésre vonatkozó jogszabálymódosításokról szóló 2021. évi XXXIX. törvény és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (Étv.) változásainak településrendezési eszközökre, tervekre és a kapcsolódó eljárásokra gyakorolt hatásait összegzi. A cél, hogy a fejlesztési és rendezési típusú településterv, az úgynevezett településterv rendszere egységes és Express módon valósuljon meg a digitalizált felületekben, például az E-TÉR jóváhagyott rendszerében.
A változás alapja és célja
A módosítások elsődleges indoka az építésügyi szabályozás ésszerűsítése: egyszerűsített rend és tartalmi elemek, valamint a helyi építési szabályzatok (HÉSZ) és településrendezési eszközök (TRE) egységes digitális környezetbe történő átültetése. Az új jogszabályi keret alapján a településeken egy fejlesztési és egy rendezési típusú terv készül - közös nevük: településterv. A törvénymódosítások végrehajtásához pedig kormányrendeletek fognak részletes tartalmi követelményeket, véleményezési és elfogadási rendet meghatározni.
Új településfejlesztési és településrendezési keretek
Az új jogi keretben a településfejlesztési terv lefekteti a rövid, közép és hosszú távú fejlesztési szándékokat, meghatározza a település jövőképét, integrált fejlesztési célokat és fejlesztési akcióterületeket. Ezt a dokumentumot a képviselő-testület normatív határozattal hagyja jóvá. Egyúttal a településrendezési terveket a települések képviselő-testületei rendelettel fogadják el, amelynek része a térképi munkarész is.
Fővárosi sajátosságok
A fővárosban a településrendezési rendszer kétszintű marad: a Fővárosi Önkormányzat készíti el a fővárosi településrendezési tervet (FRSZ), a kerületek pedig kerületi településfejlesztési terveket és kerületi építési szabályzatokat (KÉSZ). Ezek összhangban állnak az FRSZ-szel, amely keretjelleggel hat a kerületi tervekre.
Új fogalmak és tartalmi elemek
Az Étv. 2021. évi XXXIX. törvényével számos új fogalom lép be, illetve a meglévők pontosításra kerülnek: például a helyi építési szabályzatban megjeleníthető tények és adatok körének meghatározása; a fejlesztési terület fogalma a beavatkozások céljait és időhorizontját jelöli ki; a Településrendezési illeszkedés követelménye és a Települési zöldinfrastruktúra fogalmai is beépülnek.
E-TÉR és elektronikus ügyintézés
Az elektronikus ügyintézés céljából bevezetik az E-TÉR felületet, amely a Településfejlesztési és Településrendezési eszközök készítését és módosítását is segíti. A tervek elfogadását követően minden dokumentumot feltöltenek ebbe a digitális nyilvántartásba, a vírushelyzetekhez hasonló modernizációs igényekhez igazodva. 2022-től kötelező az E-TÉR használata az adatszolgáltatás és egyeztetés folyamatában.
Szabályozási terv és beépítési tervek részletszabályai
A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet fokozatosan váltja fel, és részletezi a településfejlesztési terv és településrendezési terv tartalmi elemeit, bevonva az alátámasztó vizsgálatokat az új rendszerbe. A tartalmi elemek meghatározása mellett a szabályozási tervhez kapcsolódó jelmagyarázatok és a 3D ábrázolások beépítése is lehetséges. A megvilágított módosítások egységes jogi keretet kapnak.
Digitális átmenet és határidők
A digitalizáció és a térinformatikai rendszerek bevezetése komoly hatással van az infrastruktúrára és a tervezők munkafolyamatára. Az átmeneti rendelkezések alapján június 30-ig a régi OTÉK szerinti szabályozási terveket és alátámasztó vizsgálatokat összevetik az új követelményekkel, majd 2022. január 1-jétől a térinformatikai rendszerben készülnek és tölthetők fel a térképi munkarészek az E-TÉR-be. A határidők rövidek és fokozatosan épülnek be a gyakorlatba, ami kihívásokat és felkészülést igényel a tervezőktől.
Gyakorlati hatások a településekre
A településeknek fel kell készülniük az új kétdöntéses tervezésre: fejlesztési és rendezési tervek egyetlen településtervben, a városok és megyeszékhelyek pedig a meglévő struktúrákhoz igazodva moduláris, de egységes tartalommal dolgoznak majd. A már meglévő településtervek és HÉSZ-ek áttekintése, a hidrogeológiai és vízbázisvédelmi szempontok figyelembe vétele elengedhetetlen lesz. A közlekedés és az útügyi követelmények egészítik ki a tervet, így a beépítési helyek egyeztetése a közútkezelőkkel és hatóságokkal folyamatosan történik.
Infografika és vizualizációs elemek

Adatok, táblázatok és részletek
- A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat tartalmi elemeit a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet részletezi, és az OTÉK-hoz igazítja.
- A fővárosi kerületek és a fővárosi önkormányzat közötti két szintű rendszer továbbra is él, a kerületek saját településfejlesztési terveket és kerületi építési szabályzatokat dolgoznak ki.
- Az elektronikus tér és az E-TÉR használata a tervek benyújtásakor és egyeztetéseinél kötelezővé válik 2022-től.
- A településfejlesztési koncepciót és a stratégiát 2023-ig vagy 2027-ig kell teljes körűen harmonizálni a megoldásokkal, figyelembe véve a hidrogeológiai és környezetvédelmi előírásokat is.
Összefoglaló a folyamatokról
A településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök megalkotása az új rendszerben szoros együttműködést igényel a képviselő-testület, az állami főépítészi hatóság és a térbeli adatszolgáltatást kezelő szervezetek között. Az átmeneti időszakban a régi jogszabályoknak megfelelő eszközöket beépítik és fokozatosan helyettesítik az új, digitális és egységes keretekké. A teljes digitalizáció célja a gyorsabb tervmódosítások és a bürokratikus terhek csökkentése, a nyilvános és átlátható egyeztetések támogatásával.
Budapest, 2021.
tags: #szabalyozasi #terv #korrekcio
Népszerű bejegyzések:
- A postai szolgáltatások pénzügyi vonatkozásai
- Fanni története és gyakorlati útmutató a gördülékeny adás-vételhez Lentiben
- Hogyan befolyásolja az Otthon Start a bérleti piac dinamikáját?
- Pál Dániel Levente írása a Centenáriumi lakótelepről
- Zsemlye utcai ikerházak és az integrált hajléktalanellátó központ szerepe
