A szaktanteremre vonatkozó kötelező alapterület és kapcsolódó rendeletek részletes áttekintése
A „hasznos alapterület” fogalmát az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) határozza meg, amely a nettó alapterületre hivatkozik. A hasznos alapterület a falak és más épületszerkezetek beleszámítása nélküli szabad belső méretet jelenti. A belmagasság legalább 1,90 m fölötti részeket vesszük figyelembe; a 1,90 m alatti területeket nem számítjuk bele, például tetőtér-beépítések oldalsó szakaszai vagy a lépcsők alatti tárolók.
Társasházi lakások esetén a hasznos alapterület meghatározása nem mindig egyértelmű; a szerzői értelmezés szerint csak a lakástól jogilag elválaszthatatlanul létező teremgarázsok számíthatók hozzá a lakás hasznos alapterületéhez. Családi házakban a garázs alapterületét egyszerűen hozzáadják a ház hasznos alapterületéhez. A jogszabályi fogalmak alapján tehát a garázs része lehet a hasznos alapterületnek, s ezt a tervezési programban is figyelembe kell venni.
Az építészeti tervezés során a vakolt falsíkoktól mérik a helyiségek belső szabad méretét, tehát a nyílászárók, kémények, s egyéb szerkezetek nem számítanak bele a hasznos alapterületbe. Tetőtér esetén meg kell találni a szobának azt a részét, ahol a belmagasság nagyobb, mint a küszöbérték, és ennek alapterületét számításba venni. A közoktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmények tervezési előírásai között a rájuk vonatkozó rendelkezéseket ezen a módon alkalmazzák.
Az OTÉK mellett a közoktatási intézményekre vonatkozó speciális rendeletek és mellékletek is meghatározzák a területigényeket. A 2002-es OM rendelet részletezi az óvodák, általános iskolák és kollégiumok tervezési előírásait, beleértve az elhelyezésüket és a kialakításukat érintő részleteket. Fontos, hogy az intézményfenntartónak a tervezési programot jóvá kell hagynia, és az az építés egész folyamatában követendő keretet adja meg. A tervezési programnak tartalmaznia kell a szakmai tartalmat és a téri keretet, amely biztosítja a nevelési program megvalósítását.
Az óvodák és iskolák tervezési és telepítési követelményei
A telepítési követelmények között a helyi településrendezési tervek és az építési szabályzat alapján történő elhelyezést írják elő. Nem lehet ártérbe, belvízveszélyes vagy egészségre ártalmas területre óvodát építeni; vízszintre és kockázatokra vonatkozóan a vízügyi hatóságok véleményét figyelembe kell venni. Az óvoda lehet önállóan vagy más intézményekkel közösen elhelyezve is, de a megközelítését és bejáratait elkülönítve kell biztosítani, és az óvoda nem érintkezhet közvetlenül a többi rendeltetésű intézménnyel (például a gyermekrendelővel).
Magas zajterhelésű és forgalmas útvonalhoz közeli helyeken csak zajvédelmi megoldásokkal lehet óvodát létesíteni. Városokban a tömegközlekedésről jó megközelíthetőséget kell biztosítani. Óvoda 50 fő befogadóképességig elhelyezhető más épületben is, ám a belső udvar és kert biztosított legyen. Tömör városias beépítés esetén 50 gyermekig tetőszinten elhelyezhető óvoda is, ha a bejáratok és a tűzvédelem megfelelően biztosítottak. A pedagógiai és egészségügyi követelmények betartása mellett játszótér és udvar is kialakítható tetőteraszon is.
Rövid áttekintés a rendeltetésről és a funkcionális egységekről
Az azonos vagy hasonló rendeltetésű helyiségekből funkcionális egységek szervezésére van szükség. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni, és azok tájolását a rendeltetés szerint kell meghatározni. A napfény beáramlását és a jó közérzetet zavaró fényviszonyokat úgy kell minimalizálni, hogy a helyiségek megvilágítása megfelelő legyen. A belső közlekedőterek többcélú hasznosítását, illetve fedett, de belső szemszögben nyitott közlekedőket ésszerűen el kell helyezni a gazdaságos működés érdekében.
A funkcionális egységekben biztosítani kell a vakolat bevonatait, a padlóburkolatot és a bútorozást úgy, hogy az intézményekben a kis-, közép- és nagycsoportok munkája zökkenőmentesen megvalósítható legyen. Az étterem-konyha egység helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési program határozza meg; a konyhatechnológiai tervek alapján kell megvalósítani.
Épületszerkezet és épületgépészet
Az épületszerkezetek tervezésénél az alapozás és a talajvíz elleni szigetelés talajmechanikai szakvélemény alapján történik. Az anyaghasználat legyen környezetbarát és a későbbi átalakítást lehetővé tevő; a nyílászárók legyenek erősen ellenállóak a balesetveszélyekkel szemben, és biztosítsák a hatékony szellőzést és a természetes megvilágítást. A mélyen üvegezett szerkezeteknél ütésálló üvegezést vagy olyan kivitelezést kell alkalmazni, amely a törést megakadályozza.
Az épületgépészet szempontjából minden funkcionális egységhez biztosítani kell a vizet, fűtést és villamos energiát a tervezési program szerint. Vízellátásnál gyermekenként 35 liter/nap, pedagógusok és kisegítő személyzet 50-70 liter/nap, főzőkonyha 80 liter/adag, zöldterületek öntözése 5 liter/m2/nap. A mosdókban és mosogatóhelyiségekben padlóösszefolyó szükséges, a csatorna méretének legalább 50 mm-re kell bővülnie csatlakozás után. A melegvizet központilag kevert vízzel kell biztosítani, a gázellátást pedig a vonatkozó szabványok szerint kell megtervezni vagy PB-gázzal megoldani.
A fűtésnél a zónás ütemezés alapján kell tervezni (délelőtt/délután/este), és a temp. különbségek figyelembevételével: 22 °C általános helyiségekben, 24 °C mosdókban és orvosi szobában, 18 °C tornaszobában/foglalkoztató tereknél. A fűtőberendezések legyenek balesetmentesek, és a fűtőtestek max. 65 °C felületi hőmérsékletével kerüljenek kialakításra, burkolatuk legyen szellős a hatékony hőátadás érdekében. A szellőzésnél a gyermekek által használt helyiségekben természetes szellőzés legyen, szükség esetén mesterséges szellőzés a tömegtartózkodás célú helyiségekben (aula, tornaszoba stb.).
Rendeletek és alkalmazások a beruházásokban
A beruházások középpontjában kiemelt feladat az infrastruktúra fejlesztése: tantermek, szaktantermek, fejlesztő szobák, könyvtár és közösségi terek kialakítása. A tervezések során figyelembe veszik a részletes tervezési programot, amely tartalmazza az egyes intézményekre vonatkozó specifikus követelményeket, a bejáratok akadálymentesítését, lift kiépítését és a tűzvédelmi előírások teljesítését. A korszerűsítések során külső és belső felületek felújításra, új eszközök beépítésére, riasztórendszer korszerűsítésére és az iskolaudvar felújítására is sor kerül.
Gyakorlati példák és meglévő beruházási projektek összefoglalása
A beruházás keretében 14 intézmény 16 megvalósítási helyszínén összesen 1524 férőhely kerül kialakításra. A projektek között található új tantermek, fejlesztő szobák, szaktantermek és könyvtárak kialakítása, valamint az épületek akadálymentesítése és energiatakarékos megoldások beépítése. Több helyszínen megvalósulnak például természettudományi szertárak, technika szaktantermek, rajz- és művészeti szaktanterem, nyelvi laborok és informatikai termek. Számos beruházás érinti a födémek, tetők és üvegezések felújítását, valamint a fűtési és villanyhálózat korszerűsítését is.
Megvalósult példák tagolt listában
- 3300 Eger, Széchenyi u. - kiterjedt intézményfejlesztés, új tantermek és fejlesztő szobák.
- Miskolc, Nyíregyháza, Szeged, Debrecen - emelt biztonságú gyermekpszichiátriai ágyak és bővítések integrálása.
- Sárdi és Környékbeli helyszínek - infrastrukturális felújítások, könyvtárak, szaktantermek létrehozása.
- Pitvaros, Pitvaros - bővítés, kapcsolódó játszóudvar felújítása, oktatási tér bővítése.
- Kiskunhalas, Nyírfa u. - új tantermek, fejlesztő szobák és ebédlő kiépítése.
tags: #szaktanterem #kotelezo #alapterulet