Szalmabála ház építése útmutató: költségek, technikák és gyakorlati tanácsok

Manapság egyre többen keresik azt az építkezési módot, amely egyensúlyt teremt a modern életstílus és a fenntarthatóság között. Ahogy a fenti információkból is látszik, a szalmaházak nemcsak környezetbarátok, hanem hosszú távon pénzt is spórolhatunk velük.

Miért érdemes szalmabála házat építeni?

A szalma rendkívül jó szigetelési tulajdonságokkal bír, ezáltal jelentősen csökkentve az energiaszükségletet. A szalmabála-építészet válaszokat ad napjaink problémáira: környezetkímélő, emberfókuszú, harmóniára törekszik a természettel, és szépen belesimul a hagyományos magyar építészetbe is.

A szalma jó szigetelőanyag, magas a fajhője: ez határozza meg azt, hogy az adott anyag mennyi hőenergia tárolására képes. A szalma ehhez képest már amikor növekszik, akkor is széndioxidot köt meg. A szalmaház él, lélegzik, van egy természetes szellőzése, nem egy műanyagba csomagolt élettér.

Alapvető szerkezeti megoldások

A szalmabálaháznak többféle verziója van. A háznak egy hagyományos sávalapot készítenek, megfelelő vízszigeteléssel, aljzatszigeteléssel. Ezt követően oszlopokból, illetve gerendákból egy vázat építenek, ez adja meg magának a háznak az alakját, szerkezetét.

Az egyik esetben csak szalmabálákból készülnek el a falak, amikre aztán tapasztás, vályogvakolat, mészvakolat, színezés kerül. A másik esetben a szalmabálafal belső oldalára vályogtéglából falat emelnek. Ez azért jó, mert tömeget ad az épületnek, segíti a megfelelő hőgazdálkodást.

A váz-szerkezetes építés másik előnye, hogy előbb épülhet tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, majd építhető a rossz időjárásra nagyon érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat is.

Anyagok és kivitelezési lépések

Az első és egyik legfontosabb lépés a szalmaház építése során a szalma kiválasztása. Mielőtt a szalmábálákat elhelyeznénk, szükségünk van egy erős alapra és keretre. A legtöbb szalmaház beton alapzaton áll, mivel ez biztosítja a szükséges stabilitást. Amint az alap és a keret kész, következik a szalmabálák elhelyezése. Fontos, hogy a bálákat szorosan egymáshoz és a kerethez illesszük.

A szalma stabilizálásához és bevonásához általában természetes kötőanyagokat, mint az agyag vagy mész használnak. Utolsó lépésként a szalmaházat be kell vonni egy védőréteggel, hogy megóvjuk az időjárás hatásaitól és a kártevőktől. A leggyakoribb választás az agyag vagy a mész vakolat.

A szalmabálából való építkezés nem új találmány. Idestova 150 éve építették meg európai telepesek az első szalmabála-házakat, akkor még ideiglenes jelleggel, az Egyesült Államokban Nebraska Homok-hegyei közt. Az 1980-as évek végén karolták fel újra a szalmaépítészetet és tették mára már világhírűvé.

Költségek: miből áll az összköltéség?

Amikor szalmaház építésén gondolkodunk, az egyik leggyakoribb kérdés a költségekkel kapcsolatos. Mennyibe kerül a teljes kivitelezés? Láthattuk, hogy a szalmaház építésének kivitelezési költségei sok tényezőtől függnek. A szalmaház építése során a szalma bála árán kívül számolni kell az alapozás, a természetes kötőanyagok és burkolatok, valamint a munkaerő költségeivel.

Sokat nem ígérhetek, mivel egy átlagos családi ház beruházási költségének max 10-15%-a a falszerkezet ára. Egy átlagos négyzetméterárral számolva a teljes költségvetést nagymértékben nem módosítja, viszont amit nyerhetünk, egy teljesen egészséges, környezetbarát, organikus formákra is szabadon alakítható, kiemelkedő hőszigetelésű épület.

Munkaerő és szakértelem

Bár sokan választják az önszorgalom módszerét, az építkezés sok esetben szakértelmet igényel. Egy munkás napidíja 15.000-20.000 Ft között mozog. A szakmunkák, mint például az elektromos vagy vízvezeték-szerelés, további költségeket rónak a beruházóra.

Az építés során felmerülő kérdésekkel és kihívásokkal kapcsolatosan pedig támaszkodjunk a tapasztalt szakemberekre és a megbízható forrásokra, mint például a Qjob.hu-ra. Van, aki előre gyártott technológiákat alkalmaz: a szalmabála elemeket fa keretek közé szerelik be gyárilag, a helyszínen összerakva pedig agyag vagy mészvakolattal látják el kívülről.

Költségcsökkentési lehetőségek

De van-e mód arra, hogy tovább csökkentsük a költségeket? A szalmaház építésének egyik legnagyobb költsége az alapanyagok beszerzése. Ha több ember együtt rendel, nagyobb mennyiséget vásárolva, a szállítási és egyéb költségek többfelé oszlanak. A munkaerőköltség jelentős részét kiteszi ki a szalmaház építésének összköltségéből. De mi lenne, ha magad végeznéd el a munka egy részét?

Összefoglalva, a szalmaház építése során rengeteg lehetőség kínálkozik a költségek csökkentésére. Kicsit többet spórolhatunk, ha a tető- és födémszigetelést is kiváltjuk.

Tűzvédelem, kártevők és tartósság

Az első és talán legfontosabb kérdés a tűzvédelem. Vajon egy szalmaház nem túlságosan tűzveszélyes? Egy szalmaház nem tűzveszélyesebb, mint más épület. „A bálákat jól összetömörítik, szorosan egymás mellé rakják, a téglafal mögött pedig van még egy réteg vályogvakolat, ez biztosítja, hogy ne legyen elég oxigén az égéshez” - mondja Révész Gabriella.

A szalmafal két fő ellensége a víz és a tűz. A vályogtapasztás megvédi és szárazon tartja a szalmát, így tartós, és ami a legfontosabb, környezetre/egészségre teljesen ártalmatlan szigetelő anyagot kaphatunk. Megfelelő alsó vízszigeteléssel, vízelvezetéssel, illetve erősen kiugró eresszel, jobb esetben tornác alkalmazásával a víz nem okozhat gondot a szerkezetnek.

Azt gondolnánk, hogy a rágcsálók és rovarok szívesen költöznek be a szalmafalba. „A szalmabálaház semmilyen rágcsálóellenes anyaggal nincs kezelve, de ha igény van rá, akkor az alsó egy méterre, a lábazat fölé lehet rakni olyan fémhálót, amibe nem tudja magát berágni az egér. Ennél magasabbra nem kell.

„Az összes természetes anyagnak az a jó tulajdonsága, hogy amíg nem éri nedvesség, addig nem indul el a rothadás. Sőt, inkább szilikátosodik, tehát megkövesedik. Vagyis, ha sikerül nedvességtől távol tartanunk ezeket az anyagokat, akkor több generációt kiszolgálhatnak ezek az épületek.

Tervezési szempontok és funkciók

Az egyik esetben csak szalmabálákból készülnek el a falak, amikre aztán tapasztás, vályogvakolat, mészvakolat, színezés kerül. A külső mészvakolat azért fontos, hogy az épület ellenálljon az esőnek. Ezért nincs szükség nagyobb kiállású ereszre ezeknél az épületeknél.

Egy ilyen családi ház, pontos tervezés eredményeként a passzívház követelményeknek is könnyen megfelel, így a fűtésköltségre nem kell túlzott gondot fordítani. Tervezés során elsődleges, hogy egészségre ártalmatlan anyagokból készűl, a falak jól lélegeznek, azonban a panelek légtömörek, és ellenállóak.

Közösségi és kulturális vonatkozások

A kalákázás során hasonló gondolkodású emberek ismerkedhetnek meg. A munkában akár még a gyerekek is részt vehetnek. A szalmaház közösséget teremt. Akik a szalmaház mellett döntenek, azok egyfajta életmód és határozott világszemlélet mellett döntenek.

Révész Gabriella a tevékenységére egyfajta misszióként tekint, igyekszik minél szélesebb körben elhinteni a magokat, és persze ő maga is próbál minél fenntarthatóbb módon élni. 2009-ben alapították meg a Magyar Szalmaépítők Egyesületét, aminek több mint tíz éve a vezetője is. A cél, hogy népszerűsítsék ezt a technológiát, és segítsék a megfelelő szabályozás kialakítását.

Gyakorlati tippek a kezdőknek

• Tájékozódjunk alaposan, mielőtt elkötelezzük magunkat egy ilyen projekt mellett.
• Számoljunk az aratási és bálázási idővel, valamint az időjárással, hiszen a vályognak száradnia is kell.
• Keressünk tapasztalt szakembert, mert szakember hiányában nem jó döntés nekiállni.
• Ne építsünk vizes gépészeti vezetéket közvetlenül a szalmafalba; használjunk előtétfalat vagy szerelést falon kívül.
• Gondoskodjunk megfelelő lábazati szigetelésről, eresszel és vízelvezetéssel.

Ha a fenntarthatóság és a természetesség híve vagy, jó eséllyel téged is érdekel, miként lehet itthon szalmabálából készült házad. Az indulás mégsem volt zökkenőmentes: az újfajta, szokatlan technológia eleinte értetlenkedést váltott ki, a hatóságok nem engedélyezték a szalmaházak építését. A világ azonban megváltozott. Felnőtt egy olyan generáció, amelynek már alapvetés a környezettudatosság, egyre több képzés indult, megjelentek a fenntartható építészetet képviselő és a szalmához értő szakemberek.

tags: #szalmabala #haz #epitese

Népszerű bejegyzések:

• Hegedus Gyula utcai csúsztatott zsalu korszakai és felújítási megfontolások
• Budapesti büfékonténerek és faházak rövid kivitelezéshez
• Orosháza környéki eladó ingatlanok – családi házak, telek és mezőgazdasági területek
• Városliget közelében található kis lakás pénzügyi lehetőséggel
• Hogyan telepítsünk és kezeljünk tanúsítványokat Windows Serveren