Hollandiában a szántóföldek ára és a hazai összefüggések tükrében
Élelmiszeriparunk egyik alapvető és meghatározó része a mezőgazdasági termőföld. Globálisan, a Föld teljes felszínének hozzávetőlegesen 29%-a, tehát kevesebb, mint egyharmada szárazföld, de még ennél is kevesebb, csupán 8% hasznosítható az agráriumban. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárási körülmények hatására ez a szám folyamatosan csökkenést mutat, az elsivatagodás veszélye miatt nem csak a Föld távoli, de akár magyarországi részein is találkozhatunk ezekkel a problémákkal.
Az elmúlt bő egy évtized során mégis egyre többen döntöttek a vidéki újrakezdés, a mezőgazdasági munka és termelés mellett. Összefoglalónkban a hazai mezőgazdasági termőföldek aktuális helyzetét tekinthetjük át, kitérve azokra a változásokra, amelyek a magyar gazdákat is érintik.
Magyarországi háttér és jelenlegi trendek
Magyarország földterülete 9 303,4 ezer hektár, amelyből 5 110,8 ezer hektárt (közel 55%) tesznek ki a mezőgazdasági területek. A KSH adatgyűjtése szerint 2023. június 1-jén Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar vármegyékben volt a legmagasabb a mezőgazdasági földterületek mértéke. Az ország keleti, észak-keleti részén ugyancsak számottevő ez az érték, főként a Kunság és Hajdúság adta területek által.
A különböző gabonafélék betakarításánál is ezek a vármegyék a mérvadóak. Ha valaki ma mezőgazdasági termőföldet szeretne vásárolni, ugyancsak a pénztárcájába kell nyúlnia. Az elmúlt években folyamatosan növekedett a földforgalmi átlagár, 2022-ben átlépte a hektáronkénti 2 millió forintot is. A területi szintű adatoknál látható, hogy a legdrágább földterületeket Tolna, Hajdú-Bihar, Békés, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Bács-Kiskun, valamint Csongrád-Csanád vármegyékben vásárolhattuk meg 2022-ben. Ezekben a vármegyékben egy hektár földért átlagosan 2,4 millió forintért kértek az eladók, ami jóval az országos átlag, 2,05 millió forint fölött áll.
A bérleti díjak ugyancsak az országos átlag fölött vannak a jelzett vármegyékben, főként Tolna (100 600 forint/hektár) és Hajdú-Bihar (105 600 forint/hektár) egyes részein kerül jelentősen többe a földbérlés, mint az ország más részein. Az országos átlag 2022-ben 81 600 forint volt hektáronként, várhatóan azonban mind ez, mind a földforgalmi átlagár a 2023-as és az idei évben is tovább emelkedik majd. A túlárazottság, valamint a spekulációs földfelvásárlásnak igyekezett gátat szabni egy 2023-as törvénymódosítást, amely célja, hogy 10%-ban maximalizálja a földek árának évről évre történő emelkedését.
Minél magasabb az aranykorona minősítés, annál jobb minőségű az adott föld. Az aranykorona minősítés négy feltételt vizsgál: termelési értékszám, éghajlat, domborzat, vízviszonyok. Összességében elmondható, hogy a földterületek továbbra is olyan befektetési formát képviselnek, amelyek megtérülési ideje hosszabb, de értékálló eszköznek minősülnek. A ráfordítások az elmúlt években nagyobb anyagi terhet jelentettek a gazdák számára, emellett pedig számolni szükséges az időjárás okozta nehézségekkel, terméskiesésekkel is.
Jövőkép a magyar gazdálkodásban
A vidékre költözők elsősorban a nyugat- és közép-dunántúli területeket, valamint a közép-magyarországi vármegyéket részesítik előnyben. Azok, akik ténylegesen mezőgazdasággal terveznek, tehát tanyasihoz hasonló életet élnének, ezekre az országrészekre koncentrálnak. A legjellemzőbb szervezeti forma a családi gazdaság, amelyben a család az önfenntartásra törekszik, de a fel nem használt, fölös termést értékesítik is. 2010 és 2020 között a magyarországi családi gazdaságok száma 351 ezerről 241 ezerre csökkent, és a családi munkaerő aránya 70%-ról 56%-ra esett.
A trend hátterében több tényező áll: a korszerű technológia és gépek, illetve a fiatalabb generációk kisebb aránya a mezőgazdaságban. Az idősödés problémát jelent mind a társadalomban, mind a mezőgazdasági vállalkozások körében. A gazdaságok bezárása és átalakítása, az aszályos vagy fagykárokkal sújtott évek miatti költségnövekedés szintén hat a döntésekre. Ugyanakkor egyre többen szereznek mezőgazdasági végzettséget, és 2010-ben még a gazdaság irányítója szinte semmilyen képesítéssel nem rendelkezett; később ez javuló tendencia volt.
Hosszú távú nézet: külföldi földpiac és holland példák
Hollandiában az idei év második negyedévében átlagosan 8%-kal, 84 900 euró/ha-ra (32,4 millió Ft/ha) csökkent a termőföld ára, ami még mindig magasabb a 2022-es átlagárnál (84 500 euró/ha, 32,2 millió Ft/ha). Az idei negyedévben összesen 6 800 hektár mezőgazdasági földterület cserélt gazdát, ami 2%-kal kevesebb a 2022 azonos időszakánál; az utolsó négy negyedévben ez 29 100 hektár változást jelentett, ami 4%-os visszaesés az előző egy éves időszakhoz képest. A legolcsóbb területek Friesland tartományban kerültek értékesítésre 60 700 euró/ha átlagáron, míg a déli tartományok és Észak-Hollandia 81 000-85 000 euró/ha között mozogtak; a többi hat tartományban pedig 70 000 euró/ha volt az átlag.
A holland átlagár így is kiugróan magas az EU-s viszonylatban: egy hektár szántóföld átlagára 2022-ben az EU-átlag körülbelül 10 578 euró volt, ami a magyar átlaghoz képest jelentős különbség. Az adatok alapján Hollandiában a legdrágább földterületekért 90 000 euró/ha körüli árat kérnek a gazdák, míg a legnehezebben értékesíthető területek is közel 60 000 euró/ha körüli árszinten mozognak. A bérleti díjak terén is kiemelkedő a holland piac: átlagosan 941 euró/év/hektár a bérleti díj, amely több mint 13-szorosa a szlovákiai szintnek, bár a holland árak mégis kisebbek, mint a földek teljes értékének egy ezreléke.
Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az EU földpiaca egyaránt drágult és szétnyílt: egy hektár szántó átlagára 15 224 euróra emelkedett, 6,1%-os éves növekedéssel. A szántók és gyepterületek átlagos bérleti díja pedig 295 euró/hektár/év volt, 6,4%-kal nőtt 2023-hoz képest. Máltán átlagosan 201 263 euróba került egy hektár szántó, ami felhívja a figyelmet arra is, hogy a szabadon versenyző piacokon erős a külföldi tőke jelenléte.
A friss Eurostat-közlés szerint a legdrágább országok között Hollandiát és Portugáliát találjuk, a legolcsóbbak között Lettország után Litvánia és Szlovákia szerepel. A friss adatokból kiderül, hogy a földhasználati verseny - amely során ugyanarra a területre több, egymással versengő hasznosítási igény jelenik meg (mezőgazdaság, ipari beruházás, lakóingatlan-fejlesztés, energetika, természetvédelem) - komoly hatással van az árakra és bérleti díjakra.
Agrárágazat tudástár: földhasználati verseny
Minél nagyobb a nem agrár célú kereslet vagy a földszűkösség, annál erősebb az ár- és bérletidíj-nyomás. A földhasználati verseny értelmezése segíthet a döntéshozóknak abban, hogy regionálisan és nemzetgazdasági szinten is átláthatóbb legyen a piac dinamikája.
Összegző gondolatok a magyar és holland példák alapján
- A magyar földterületek ára hosszú távon stabil, de erősen függ a földforgalomtól és a bérleti díjaktól, a termelési költségek és az időjárás hatásától.
- A Hollandiában tapasztalható árak és bérleti díjak kivételesen magasak lehetnek, ugyanakkor a piac rendkívül érzékeny a népsűrűségre és a rendelkezésre álló föld korlátozott mennyiségére.
- Az EU-s adatok rámutatnak: a földárak és bérleti díjak változékonysága nemzetenként és regionálisan erősen polarizált, ezért a nemzeti és regionális szintek az értelmezési keret legfontosabb elemei.

tags: #szantofold #ara #hollandia
