Szántóföld kiadó 73 hektár pályázati lehetőségekkel és a földpiaci trendek hatása

Az állami szántók közel felét adta el az Orbán-kormány, miközben ellenzékben még kritizálta a földeladásokat. „Legalább kétezer olyan családi vállalkozás van Magyarországon, amelynek a nettó vagyona egymilliárd forint fölött van. Többségüknek ez a vagyon az elmúlt két évtizedben keletkezett. A termőföldek alatt a település külterületén fekvő, szántót, szőlőt, gyümölcsöst, rét és legelőt értjük. Ezek közül a szántó a legértékesebb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy hektár szántó 2019-ben 1,5 millió forintba került átlagosan. „Hektáronként 70 ezer forintos uniós támogatás érkezik minden évben terület alapú támogatásként. Emellett gabona, vagy olajos magvak esetében éves szinten hektáronként 100-130 ezer forintos jövedelemre is szert lehet tenni. Mindezt adómentesen” - mondta Raskó György. Évi 170 ezer forintos nettó jövedelemmel számolva a másfél millió forintba kerülő szántó tíz éven belül visszahozza az árát, mialatt az értéke is sokat nő. A Fidesz gazdaszervezete a Magosz 2010 előtt hangosan kritizálta a szocialista kormányokat, amikor az állami földeket adott hosszú távon bérbe, illetve értékesített. Az Orbán-kormány azonban ugyanezt tette 2015 és 2018 között amikor az állami tulajdonban lévő szántók közel felét privatizálta - derült ki a Szabad Európa közérdekű adatigényléséből. A Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint 2015-ben még 354 ezer hektár szántó volt állami tulajdonban, 2018-ra ez 186 ezer hektárra csökkent. A földekre árverésen lehetett licitálni, sokan úgy jutottak nagyobb mennyiségű földterülethez, hogy csak papíron voltak helyben lakók. Érdekesség, hogy Torgyán József, az első Orbán-kormány, 1998-2001-ig hivatalban lévő mezőgazdasági minisztere is kritizálta 2015-ben a kormány termőföld-eladási programját. „Licitálni a nagy pénzekkel rendelkezők tudnak, nem a kisparasztok. A Fidesz agrárpolitikájára jellemző, hogy a külföldi vevők távol-tartása miatt módosította a földforgalmi törvényt. E szerint csak gazda vásárolhat földet, viszont gyorsan megteremtették annak a lehetősét is, hogy valaki 2 hónap alatt elvégezze az aranykalászos gazda tanfolyamot, így akár magyar ügyvéd, bankár vagy politikus, lényegében bárki vásárolhat termőföldet. „Folyamatos kereslet van az eladó földek iránt, ez nem csoda, hiszen a mezőgazdasági termelés alapja a termőföld” - mondta Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője. A cég termőföld értékeléssel foglalkozik. Sáhó szerint azért van érdeklődés az eladó földek iránt, mert az egy olyan természeti erőforrás, amely korlátozott mennyiségben van jelen. Nehéz meghatározni egy terület árát, mert „nincs olyan hogy átlagos termőföld, mint ahogy átlagos autó sincsen”, minden parcellának meg van az egyedi tulajdonsága. Sáhó szerint a termőföld árát két tényező határozza meg: a termőföld minősége és a helyre jellemző piaci viszonyok. Az első egy minőségi mutató, ez az adott terület jövedelemtermelő képességét jelenti, vagyis azt, hogy milyen a föld termőképessége, mennyi profitot termel meg a művelőjének. A második mutató a potenciális vásárlókat jellemzi. „Ha a településen csak egy nagyobb gazdálkodó van, akkor a termőföld ára alacsonyabb, mint ott, ahol több, egymással versengő mezőgazdasági vállalkozó tevékenykedik” - mondta Sáhó. A földforgalmi törvény a helyben lakó gazdálkodókat előnyben részesíti, ezzel próbálta az állam a spekulatív jellegű felvásárlásokat megakadályozni. Hiába közöl a KSH egy átlagárat, óriási különbség van a földárak között. A legolcsóbb termőföldek 600-700 ezer forintos hektáronkénti áron kaphatóak, míg a legdrágábbakért 4-5 millió forintot is elkérnek. A bérleti díjak esetében akár tízszeres különbségek is lehetnek a parcellák között. A kilencvenes években a kárpótlási jegyrendszer idején, tízezer forintot (statisztikai országos átlagár szerint) ért egy hektár termőterület, ma ez az Agrotax indexe szerint 1,7 millió forintot ér. A cég négy év alatt mintegy 300 ezer adásvételi és bérbeadási szerződés földre vonatkozó adatait gyűjtötte be. A jogszabályok szerint a piaci ügyletek szerződéseit kötelező kifüggeszteni az állami elektronikus felületen. Ez teszi lehetővé azt, hogy például a digitális modellű termőföld-értékeléshez szükséges országos adatbázisát naprakészen építse az Agrotax. „Az algoritmusokkal begyűjtött adatokat egyetemi oktatók segítségével tisztítjük és így kapjuk meg a saját adatsorunkat, amelyet alapvetően az értékbecslésekhez használunk emiatt némileg különbözhet a más módszert alkalmazó KSH-étól” - mondta Sáhó Ákos. Erre a szaktudásra idén még nagyobb szükség lehet, hiszen januárban elindult az osztatlan közös tulajdonban lévő területek felosztása. Ez 2,4 millió hektárnyi területet és 3-3,5 millió embert érint. Az osztatlan közös tulajdonban lévő földeket a kimérést követően könnyebb lesz értékesíteni. A legdrágább Málta, a legolcsóbb Lettország, a magyar mezőgazdasági szántó is a legolcsóbbak közé tartozott az EU országaiban. 2024-ben az uniós földpiac egyszerre drágult és „szétnyílt” az Európai Unióban. Egy hektár szántó átlagára 15 224 euróra emelkedett, ami 6,1%-os éves plusz (2023: 14 343 euró), vagyis egy év alatt átlagosan 881 euróval lett magasabb a hektárár. Ugyanebben az évben a szántók és az állandó gyepterületek átlagos bérleti díja 295 euró/hektár/év volt, 6,4%-kal több a 2023-as 277 eurónál (+18 euró). Az Európai Unió országadatai alapján Máltán 201 263 euróba került átlagosan egy hektár szántó, ami nagyjából 42-szerese a lettországi 4 825 eurós átlagnak; a „felső ligában” Hollandia (96 608 euró/ha) és Portugália (76 556 euró/ha) következik, míg a legolcsóbbak között Lettország után Litvánia (5 590 euró/ha) és Szlovákia (5 823 euró/ha) szerepel. A bérleti piac közben más mintázatot mutat: egy hektár szántó bérlése Hollandiában a legdrágább, átlagosan 941 euró/év, ami több mint 13-szorosa a szlovákiai 69 eurós szintnek; magas még Dániában (580 euró) és Görögországban (509 euró), miközben a legolcsóbbak között Szlovákia mellett Horvátország (76 euró) és Málta (92 euró) áll. A friss Eurostat-közlés üzenete szakmai szemmel egyértelmű: az átlagos drágulás mögött extrém helyi földszűkösség, eltérő jövedelemtermelő képesség, valamint a földhasználati verseny (például alternatív területhasználatok nyomása) is állhat, ezért a „csak egy EU-átlag” önmagában keveset mond - a döntéseknél a nemzeti és régiós ár- és bérleti szintek, illetve azok dinamizmusa a valódi iránytű.

A piacok és a pályázati lehetőségek összefüggései

Az osztatlan közös tulajdon felosztása és a bérleti piaci viszonyok megváltoztatása jelentős szerepet játszik a földbérleti és -értékesítési tendenciákban. A 2024-es adatok szerint a termőföldpiac élénkülése és a területértékesítés növekedése összhangban áll a dráguló árakkal, miközben a bérelhetőség és a jogi környezet is formálja a vásárlási szándékokat. 2024-ben a termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél. Az összes értékesített terület 71%-át a szántó tette ki, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az erdő 15, a gyep 10, a szőlő és gyümölcsös 3,6%-os arányt képviselt a forgalomból. 2024-ben a vármegyék több mint felében lassult a szántó átlagárának emelkedése, a drágulás mértéke csak Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemlén vármegyékben érte el a 10%-ot. A szántó átlagára 2,4 millió forint volt hektáronként, és egy hektár szántó bérleti díja 86 900 forint volt nemzeti szinten. A legdrágább járások Pest vármegyében voltak: Szentendrei járásban 5,6 millió forint/ha, Szigetszentmiklósi járásban 5,2 millió forint/ha. 2024-ben Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyékben volt a legnagyobb növekedés, de a forgalom összességében kedvezőbb trendet mutatott.

Vitaminokat és adatok

  • A szántó átlagárának emelkedése a 17,1-20,0 és 20,1-23,0 aranykorona/hektár közötti mikrokörzetekben volt a legnagyobb, 8,2-8,0%-os értékkel.
  • A 2024-es adatok szerint az országos átlagár 2,4 millió forint/ha, a legdrágább területeket pedig jelentősen meghaladták a közép- és kelet-európai régiók.
  • A földbérleti díjak 2024-ben újra emelkedtek, átlagosan 5,1%-kal nőtt az előző évhez mérten. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86 900 forint volt.
  • A magyar földárak és a bérleti díjak alakulását befolyásolja a helyi piac alakulása, a minőség és a helyi adottságok közötti különbség.

Piaci kihívások és kockázatok

Az agrárágazatban a földforgalom kiemelten érzékeny a helyi adottságokra, a spekulációs kereslet és a jövedelemtermelő képesség különbségeire. A klímaváltozás és az időjárási szélsőségek továbbra is hatnak a termelésre és a beruházási döntésekre. Ugyanakkor a fiatalabb generációk érdeklődése a vidéki élet iránt nő, ami hosszú távon befolyásolhatja a családi gazdaságok számát és a munkaerő-állomány összetételét. A 2023-as és 2024-es adatok azt mutatják, hogy a földhasználat és a termőföld-birtoklás jogi és gazdasági keretei folyamatosan változnak, és a piac dinamikája továbbra is erőteljesen a nemzeti és regionális ár- és bérleti szintekhez igazodik.

Infografika: Földárak és bérleti díjak Európában 2024-ben

🔴 PROSPICE - Playtest - Paranormális fuvarozás!

tags: #szantofold #kiado #73 #hektar #palyazati

Népszerű bejegyzések: