Széchenyi gyógyfürdő alaprajz és történeti áttekintés: építés, felújítások és belső architektúra

A Széchenyi gyógyfürdő, a pesti szlengben “Szecska”, Budapest legnagyobb fürdőkomplexuma, a Városligetben található. Építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján, és a fürdő 1913. június 16-án nyílt meg Széchenyi gyógyfürdő néven. A komplexum három kültéri és 15 beltéri medencével rendelkezik, a termálvízellátást az 1938-ban átadott II. számú „Szent István” kút biztosítja, a hidegvízellátást pedig hat kisebb mélyfúrású kút szolgáltatja.

Az épület elrendezése két szárnyra oszlik: a Francsek-szárny (Állatkert felőli oldal) és a Czigler-szárny (beltéri medencés társas-termál oldala). A neoreneszánsz és eklektikus stílus keveredik a klasszicista elemekkel; a belső és külső díszítésben a vízhez kapcsolódó motívumok dominálnak: stilizált vízi szörnyek, kagylók, halak, sellők, valamint a kupolában és a káprázatos mozaikokban megelevenedő szimbólumok. A központi kupola Tritón-kompozíciói, a Tritonhalász kentaur szökőkútja, Vajda Zsigmond mozaikképei és Héliosz napisten allegóriái kiemelten gazdagítják a belső enteriőrt.

Alaprajz és tervezési összefüggések

Az épület keleti szárnyának két termál medencéje máig a nappali kórházhoz tartozik, így a fürdő szimmetriája részben elveszik a látogatók számára. A kupola mozaikképeit a korszak legkiválóbb művészei alkották, a belső terek díszítésében pedig a víz motívumai dominálnak. A két szárny ugyanazokat a medencéket tartalmazta eredetileg, amelyeket a nemek szétválasztása miatt külön helyeztek el.

1926-tól épült meg Ifj. Francsek Imre tervei alapján a fürdő uszodarésze, három medencéjét félkör alakban öleli körül egy friss reneszánsz stílusban elkészült épület. A kültéri medencék körüli teret szobrok és szökőkutak díszítik. A fürdő komplexumban 1930-as évekig terjedő, több évtizedes építészeti egység jellemző: eklektikus, historizáló stílus, amit egyes források neobarokk, mások neoreneszánsz címkével látnak el.

Az építés és a megújulások időrendi összefoglalása

A fürdőgondolat 1884-re nyúlik vissza, ekkor kezdődött meg a részletes tervezés. A tényleges kivitelezés 1909. május 7-én kezdődött, a Fürdőt addig Artézi fürdő néven emlegették. A 1913-as megnyitás után a Struktúra felosztása szerint magánfürdőkre, férfi és női gőz- és népfürdőkre oszlott. A 20. század elején rohamosan nőtt a látogatottság: 1913-ban több mint 200 000 fő, 1919-ben pedig 890 507 fő látogatta a fürdőt.

1927-ben megnyílt a strandfürdő, amely a gazdasági egyensúly megoldatlansága miatt később továbbfejlesztést igényelt: 1936-37-ben megkezdték a második artézi kút fúrását, amely 1256 méter mélyen 77 °C-os termálvizet adott. A II. világháborúig a fürdő forgalma növekedett, de a háború 20%-os károsodást okozott az épületben; a második kút nem sérült. 1949-ben új társas iszaposztály létesült, majd 1950-től nőgyógyászati iszapszolgáltatások is bevezetésre kerültek. 1963-tól a férfi néposztály működése megszűnt, helyén társas, fürdőruhás gyógyfürdő osztályt létesítettek.

Külső és belső terek részletes leírása

Az épület Városligetre néző délkeleti szárnya klasszicista, a legtöbb elem azonban neoreneszánsz vagy eklektikus. A víz motívumai kiemelt szerepet kapnak a díszítésben: stilizált halak, kagylók és sellők jelennek meg a kandelábereken és a külső díszítéseken. A kupola csúcsaiképnél a Tritón-kompozíciók láthatók az ifj. Vastagh György, Bezerédy Gyula, Lányi Dezső és Szentgyörgyi István alkotta csoport által. A központi kupola belsejében a Tritonhalász kentaur szökőkútja fogad, míg a kupola mozaikképei Vajda Zsigmond alkotásai. A kupola tetején Héliosz napisten látható, négyes lovasfogatával. A kupolán belül látható görög, római, keleti és egyiptomi fürdőjeleneteket zodiákus csillagképek övezik.

Az 1997-es felújítás az épület Francsek-szárnyának emlékrekonstrukciójával kezdődött, majd ezt követte a Czigler-szárny és az ivócsarnok felújítása 2003-tól. A renoválás során szobrok restaurálása, a díszítőelemek helyreállítása és az elektromos/gépészeti hálózat korszerűsítése zajlott. A 2004-es év a Czigler-szárny főhomlokzatának felújítását, valamint a kapcsolódó gépészeti hálózat fejlesztését hozta magával. A kupolacsarnok rekonstrukciója 2005 végén, a 2007-es évig folytatta munkáit, amelyek révén a fürdő belső fény- és mozaikvilága részben visszanyerte eredeti fényét.

Medencék és vízhasználat az alaprajzban

Bejárat felől haladva a kabinos öltözőkön keresztül az épület tengelyében két medencét találunk: egy hosszúkás 38 °C-os és egy félkör alakú 34 °C-os termál medencét. E medencetér mögött található a 40-50 °C-os nedves gőzkabin, amely előtt zuhanyzó rész van. A központi csarnokból balra egy 28 °C-os medence és egy oktogon medence következik 36 °C-os gyógyvízzel. Az oktogon medencét körülvevő térben található két szauna (fény- és aromaszauna) és egy 50 °C-os gőzkamra, amelyhez egy 18 °C-os merülőmedence tartozik.

Az oktogon medencétől kiindulva a szabadtéri medencékhez jutunk: egy hosszúkás, 35 °C-os termálmedence és egy 38 °C-os félkör alakú medence található, illetve a medencetér végében két kisebb medence (40 °C-os és 20 °C-os merülőmedencék) és kamillás gőzkabin. A külső részről három nagy medence áll: középen a 26-28 °C-os úszómedence (ez a helyi szokások szerint körben úszásra szolgál, és itt kötelező a fürdősapka használata), az east (keleti) oldalon 38 °C-os gyógyvíz, a nyugati oldalon pedig 32-34 °C-os vízű élménymedence.

A Széchenyi első artézi kútja Zsigmondy Vilmos nevéhez fűződik, amely 1868 és 1878 között készülhetett; a 970 méter mély kút 74,5 °C-os vizet tört fel. A víz nátriumtartalommal és kalcium-magnézium-hidrogéng-karbonátos, szulfátos összetétellel dús, fluoridot és metabórsav-tartalmat is tartalmazó gyógyvíz. Az ivókút vize kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos összetételű, alkáliákat és fluoridot is jelentős mennyiségben tartalmaz.

Szolgáltatások és beléptetési rendszer

• A fürdőben különböző szolgáltatások vehetők igénybe szakorvosi beutalóval, például termál gyógymedence, gyógyvizes kádfürdő, iszapkezelés, súlyfürdő, szénsavas kádfürdő, orvosi gyógymasszázs, víz alatti masszázs és víz alatti csoportos gyógytorna.
• A Széchenyi gyógyfürdő proxy-karórás beléptető rendszert használ: a chipet tartalmazó karóra lehetővé teszi a szekrény- és kabinfoglalást a piktogramok alapján.
• A szekrényes belépőknél a számozott gomb vagy a kabin ajtó érintésével nyitni a lefoglalt helyet lehet, és ezt a belépőt a saját karóval lehet használni
• A budapesti metróvonalak közül a Széchenyi gyógyfürdő közvetlen megközelítése a BKV 1-es vonalán, a Kisföldalatti megállóval adott.

Hálózati környezeti tényezők és hírek

Az 2010 elején az amerikai Life magazin internetes változata a világ legkoszosabb helyei közé sorolta a Széchenyi gyógyfürdőt; a lista közlése után a bejegyzést eltávolították a cikkből. A vádakat a fürdő üzemeltetője, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. és hazai szabványok szigorúsága indokolta. Az üzemeltetők szerint az elmúlt tíz évben a vízzel kapcsolatos megbetegedést nem regisztráltak, és a hazai szabványok néha szigorúbbak az EU-snál. Ezzel párhuzamosan a cikk megjelenése előtt a Magyar Turizmus Zrt. a fürdőben éjszakai rendezvények keretében is folytatott fürdőzést említette.

Jelentősábrázolások és vizuális anyagok

Az alábbiakban narratív összefüggéseket képekkel és vizuális elemekkel egészítjük ki a helyrajzi és történeti leírásban:

Az alaprajz megértéséhez hasznos lehet a két szárny közötti kapcsolatok vizuális ábrázolása és a kupola belső motívumainak részletezése.

Az ivócsarnok rekonstrukciós törekvéseinek vizuális összefoglalója: az eredeti elemek részbeni visszaállítása, néhány díszítőelem pedig teljes mértékben újra kell készíteni.

A strandfürdő megnyitásának dátuma és a további fejlesztések kronológiája a képeken és térképeken jobban érthetővé válik.

Rövid leírás a jelenlegi állapotról

A forgalom és a szolgáltatások ma is kiterjedtek: kiemelt jelentőségű a belső medencék sokasága és a kültéri fürdőkomplexum, amely a városi pihenés és gyógyítás funkcióit ötvözi. A belső terek gazdag díszítése, a történelmi motívumok és a korszerűsített gépészeti megoldások együttesen adnak egyedi fürdőélményt a látogatóknak. A gyógyvíz összetétele továbbra is fontos szerepet játszik a gyógyászati kezelésekben, a vizet érintő terápiák tekintetében pedig a modern szabványokhoz igazodó környezetet biztosítják.

Alapvető adatok a helyszínről

1. Telegram: Budapest XIV. kerülete, Állatkerti körút 9-11, 1146 Budapest
2. Megnyitás: 1913, a főszerkesztés szerint 1909-1909-ben kezdték meg az építést
3. Koordináták: 47.518333° N, 19.082222° E
4. Vízellátás: II. számú „Szent István” kút (1938), hidegvízellátás: hat kisebb mélyfúrású kút
5. Fürdőszárnyak: Francsek-szárny és Czigler-szárny

tags: #szechenyi #furdo #alaprajz

Népszerű bejegyzések:

• 56 m2-es felújított otthon Szabolcska Mihály utcában
• Részletes áttekintés az OTP Bank lakáshitel egyeztetéssel kapcsolatos lehetőségeiről és kedvezményeiről
• Magánszemélytől vásárolható ingatlanok: mit érdemes tudni?
• Reálérték és az ingatlanárak kapcsolata
• Alapterület, energiahatékonyság és projekt részletek a legnagyobb passzív házról