A Szegedi ELI-ALPS szuperlézer alaprajza és építési mérlegei
Hazánk legnagyobb K+F beruházásáról, a „szuperlézerként” emlegetett szegedi ELI-ALPS-ról (Extreme Light Infrastructure - Attosecond Light Pulse Source) lapunk 2012 óta minden évben részletesen beszámol. A mostani tavaszi látogatás aktualitását az adja, hogy napra pontosan két éve kezdődtek meg a mélyépítési munkálatok. Az Üdvözöljük városunkban! felirat után Szeged felé haladva észak felől könnyen megtalálható a komplexum, amely az állapot szerint még fejlesztés alatt áll, de már megkezdődtek az épületszerkezetek és a 10 hektáros környezet előkészítése is.
Az épületszerkezetek és a terület felépítése
Az épületek és az őket körülvevő 10 hektáros terület megvalósítása a tervek szerint 2016 végéig fejeződik be, de az átadási időpont 2018. május 31. környékére lett kalkulálva. Az A épület - amely a „ház a házban” elv szerint a központ szíve - 6200 négyzetméteres főtömegű, 20 méteres belmagasságú doboz, amelyhez szervesen kapcsolódik a B épület. A C épület a tudásközpontként szolgáló irodai és kutatói funkciókat foglalja magában, míg a D épület a karbantartó műhelyeket és a szerelőtereket rejti. A teljes nettó szintterület meghaladja a 24 462 négyzetmétert. A B épület a rezgésmentességet szolgálja, hiszen az A épületben nem lehet közvetlen gépészeti elhelyezés, minden szükséges berendezést a B épületbe telepítettek át.
Az A épület köré tervezett technológiák megkövetelik a rezgésmentes aljzatot és a környezeti feltételek szigorú kontrollját, mivel a lézerrendszerek és a kísérleti berendezések rendkívüli pontosságot igényelnek. A különböző technológiai terek önálló „dobozokban” kerültek elhelyezésre, és a gépészeti ellátás szekciók szerint, a földszint és az első emelet között oszlik meg. A B épületben található a gépészet és a vizesblokkok nagy része, míg a C épület a központi fogadó és kutatóterületeket szolgálja. A kezdeti terveztetés során kiemelt szempont volt a moduláris és flexibilis alaprajz, amely lehetővé teszi a jövőbeni programváltozásokat és bővítéseket is.
A tervezés mögötti koncepciók és a kivitelezés kihívásai
A magyar szakemberek sikeres megoldásai között szerepel a rezgésvédelmi alapozás, a mikrométeres torzulásmentes épület, a tisztaszobák és a termikus stabilitás megteremtése. A talajviszonyok - erősen agyagos és iszapos rétegek - miatt 823 betoncölöp lefúrására volt szükség, melyek hossza összesen 14,4 kilométert tesz ki. A mélyalapozás megvalósításához 45 méter mélyre fúrnak le egyes cölöpöket, és speciális bentonitos paplan technológiát alkalmaznak a beton és az agresszív talaj különválasztására. A vak pince, a rezgésmentes alap és a parafa elemek lerakása mind hozzájárul a létesítmény stabilitásához. Ebben a szakaszban több száz munkaerő dolgozik, és a kivitelezés az EU-s szabályoknak megfelelően szigorúan dokumentált. A 2014-es alapkőletétel után a földmunkák és a résfal építése 2014-2015-ben fejeződött be, és a tető szigetelése, valamint a homlokzati elemek kerültek a helyükre. A későbbi fázisokban a parafa elemek és a 5500 négyzetméteres, 1,3 méter vastag betonlemez kerül a lézerek számára. A teljes komplexum energiaigénye 50 megawatt, és a megújuló energiaforrások részesedése kiemelt szerepű, például termálvíz és napenergia formájában.
Az épületek közötti kapcsolatok és a „B-C-A” tengelyek meghatározzák a belső közlekedést és a technológiai kapcsolódásokat. A belső terekben a világító üvegfalak, az irodai folyosók és a konferenciatermek kiemelkedő teret adnak a tudományos park számára. A C épület előcsarnoka a teljes tudáspark főbejárata, míg a D épület a karbantartó tevékenységek központja. Az átadások és a belsőépítészeti megoldások finomításai a későbbi ütemezés szerint haladnak, és a látogatók fogadása érdekében közlekedési és parkolási megoldások is kialakításra kerültek.
Az épület funkcionális szerkezete és költségvetése
A létesítmény összes nettó alapterülete 24 462 négyzetméter. A A épület a 6200 négyzetméteres fő épületként funkcionál, amely a legfontosabb kísérleti eszközöket és a célterületeket tartalmazza. A B épület a gépészeti ellátást és a vizes blokkokat biztosítja, amelyeket a központi A épülethez nyaktagokon keresztül kapcsolódó kötő elemek tartanak össze. A C épület a fogadó és irodai területeket foglalja magában, a D épület pedig a karbantartást és a szolgáltató tevékenységeket látja el. A telek a Budapesti út felől érkező közlekedési tengely mentén helyezkedik el, és a nyugati részén a látogatói parkolók találhatók, míg a teherforgalom az A épület északnyugati oldalán vezető úton zajlik. A tervezés során a moduláris felépítés lehetővé teszi a későbbi bővítéseket, de az épületek toldalékos bővítését nem tervezték.
Az infrastruktúra kiépítését követően 2015-2016 között a közbeszerzési projektek lezárultak, és a lézerberendezések közbeszerzése már nyár végén elindulhat. A kilenc hónapos előkészítő szakasz végére a rezgésvédelmi rendszerek és a központi területek anyagleolása eddig sikert aratott. A tervezők és kivitelezők folyamatosan dolgoznak a belső terek végső finomításán, a festésen, burkolatokon és a könyvtár előkészítésén. A D épület a 99%-os készültségen áll, míg az A és B épületek közel 90%-on, és a C épület is 90% feletti állapotban van. A tisztaterek és a laborok részleges üzembe helyezése 2017-ben kezdődhet, az átadás feltételei között pedig a külső üzembiztonsági és környezeti hatások teljesítése szerepel.
Kutatási programok és gazdasági hatások
Az ELI-ALPS nem csupán egy szuperlézer, hanem egy tudásparkot is magában foglaló ökoszisztéma, amely a fizika, kémia, orvostudomány és anyagtudomány területén áttörést hozhat. A kutatási program középpontjában az attoszekundumos fényimpulzusok előállítása áll, amelyhez több nagy lézerberendezés érkezik a zónában. A 2018-as első felhasználói belépés után a nemzetközi kutatók széles köre vehet részt ezekben a programokban. A beruházás összköltsége és finanszírozása központi kérdés volt: az EB 111 millió euróval támogatta az első fázist, amelynek költségvetése a teljes projekt mintegy 65,4 milliárd forint. A magyar állam a fennmaradó költségeket finanszírozza, és cél, hogy a kutatási eredményeket itthon hasznosítsák és hazai spin-off vállalkozások induljanak a környezetben. Várhatóan több száz új munkahelyet teremt a lézerközpont és a szegedi tudományos park.
A projekt hosszú távú céljai között szerepel a rákkutatásban is történő felhasználás, a fotonika, a gyógyszeripar és a mezőgazdaság jelentős előrelépése. A kormány és az Európai Bizottság együttműködése biztosítja a folyamatos finanszírozást a 2018 utáni időszakokra is, hogy a kutatási program a jövőben is fennmaradjon, és a magyar kutatók sikeresen visszatérhessenek hazájukba egy élvonalbeli kutatóközponttal. A beruházás kiemelt jelentőségű a régió és Magyarország számára, mert a tudáspark helyi gazdasági növekedést és innovációt hoz, és a világ szintjén is összekapcsolja a hazai kutatóit a nemzetközi tudományos közösséggel.
Összegzésül
A szegedi ELI-ALPS alaposan megtervezett és kivitelezett építészeti és mérnöki konstrukció, amely a rezgésvédelmet, a tisztaságot és a termikus stabilitást minden részletében szem előtt tartja. A négy főépület és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra logikusan kapcsolódik egymáshoz, így egy moduláris, jövőbiztos tudáspark jön létre, amely a hazai és külföldi kutatók számára is vonzó munkahelyet és kutatási központot biztosít. A program hosszú távú célja, hogy a tudományos eredményeket itthon hasznosítsák és a régió gazdaságát megerősítsék.
tags: #szegedi #szuperlezer #epulet #alaprajz