Szellemi tulajdon elleni bűncselekmények
Az emberi kapcsolatokban ősidőktől fogva megtalálható a csalás.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) önálló fejezetben szabályozza a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket, amelyek sajátos jogi tárggyal rendelkeznek a büntetőjog rendszerében.
Ezek a bűncselekmények nemcsak a vagyoni viszonyokat érintik, hanem a szellemi teljesítmények védelméhez és elismeréséhez kapcsolódó társadalmi érdekeket is sértik.
Az ilyen jogsértések hatással vannak a gazdasági életre, az innovációs környezetre és az alkotói közösségekre, ezért a jogalkotó külön fejezetben biztosít számukra büntetőjogi védelmet.
A szellemi tulajdonjogok gazdasági és társadalmi szerepe
A szellemi tulajdonjog védelme kiemelt jelentőségű a modern gazdaságban, hiszen az alkotások, találmányok és védjegyek fontos szerepet töltenek be a vállalkozások versenyképességében és a kreatív iparágak fejlődésében.
E jogsértések elkövetése esetén nem pusztán vagyoni károkozás történik, hanem a társadalom szélesebb értelemben vett érdekei is sérülnek.
A szellemi teljesítmények védelmének célja, hogy ösztönözze az alkotókat, biztosítsa munkájuk elismerését, és fenntartsa a gazdaságban a tisztességes versenyt.
A digitalizáció új kihívásai
A technológiai fejlődés és a digitalizáció következtében a szellemi tulajdonjogok megsértése egyre összetettebb problémává válik.
Az internetes platformokon elkövetett jogsértések - például az illegális film- és zeneletöltések, szoftverkalózkodás, hamis márkatermékek online értékesítése - új kihívások elé állítják a jogalkalmazókat.
Emiatt a jogalkotónak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a változó technológiai környezetet, és ennek megfelelően kell módosítania a jogszabályokat, hogy azok hatékony védelmet nyújtsanak a szellemi tulajdon számára.
A technikai fejlődésre a jogalkotásnak is válaszokat kell adnia.
A jogalkotói „reakciók” valamennyi jogágban meg kell, hogy jelenjenek, ugyanis a digitalizáció mindennapi életünk legkülönbözőbb szféráit hatja át, melynek következtében a jogi szabályozásnak is ki kell terjednie az életviszonyok minden olyan területére, melyet a technikai fejlődés meghatároz.
Az alábbiakban a tágabb értelemben vett szerzői jog és a büntető jog kapcsolatát vizsgáljuk a hatályos magyar szabályozás alapján, bemutatva a jelenlegi Büntető Törvénykönyv tényállások megalkotásának közvetlen előzményeit, elemezve a tényállásokra épülő bírói gyakorlatot.
Kétségtelen tény, hogy bár az ember alkotó tevékenységének produktumai valamennyi történelmi korban ki voltak téve annak, hogy azokat illetéktelen, arra nem jogosult személyek lemásolják, engedély nélkül felhasználják, az ilyen jellegű jogellenes tevékenységek lehetősége napjainkban megsokszorozódott, noha a digitális kor előtt sem lehetett az állampolgárok nagyfokú jogkövető magatartásáról beszélni.
A büntetőjogi védelem bemutatása során ezért a hagyományos szerzői jogi jogsértések mellett a „cyber” világban elkövetett jogsértéseket is számba kell venni.
Az információs társadalom polgárainak a száma folyamatosan növekszik, melynek következtében az Internet sem működhet biztonságosan büntetőjogi szabályozottság nélkül.
Nem kívánunk - terjedelmi korlátok okán - a szellemi alkotások teljes spektrumának büntetőjogi szabályozásával foglalkozni, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos és a számítógép útján elkövetett jogsértések büntetőjogi szankcióiról átfogó képet adjunk.
Ennek során nem lehet eltekinteni attól, hogy a büntetőjogi következményeket jelentős mértékben meghatározzák a szerzői jogi alapok, illetve figyelembe kell venni azt is, hogy a szerzői művek, valamint szomszédos jogi és kapcsolódó jogi teljesítmények védelme csak komplex jogi szabályozással érheti el a kitűzött célt, a hatékony jogvédelmet, mely komplex szabályozásban a büntetőjog mellett a szabálysértési, vámjogi, illetve polgári jogi jogkövetkezményeknek is jelentős szerepe van.
Annak érdekében, hogy büntetőjogi értelemben meg tudjuk határozni a szerzői jogi jogsértések csoportjait, a szerzői jog tartalma, terjedelme polgári jogi értelemben történő definiálására is szükség van.
Alapvetően a polgári jogi, szerzői jogi szabályozás határozza meg ugyanis azt, hogy mely magatartás, jogcselekmény végezhető a szerző engedélyével, mi minősül szabad felhasználásnak, s ennek következtében melyek azok a magatartások, amelyek a szerző engedélye hiányában jogsértést valósítanak meg.
Írásunk fókuszában annak vizsgálata áll, hogy az általános értelemben vett azon meghatározás, mely szerint szerzői jogsértés körébe minden olyan magatartás - legyen az akár cselekvés vagy mulasztás - beletartozik, amely a szerző jogát sérti, hogyan értelmezhető a büntetőjog területén, vagyis mit értünk büntetőjogi értelemben vett szerzői jogsértés alatt.
A szellemi tulajdonjog megsértésének sajátosságai
A szellemi tulajdonjogok megsértése és a klasszikus vagyon elleni bűncselekmények között van egy alapvető közös pont: mindkettő a vagyoni jogokat sérti.
Ugyanakkor a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények sajátos jellege miatt eltérnek a klasszikus vagyon elleni bűncselekményektől.
Míg például a lopás vagy a csalás közvetlen anyagi kárt okoz, a szellemi tulajdonjog megsértése inkább a jogszerűtlen felhasználásból fakadó vagyoni hátrányt, illetve piaci veszteséget eredményezhet.
A szellemi alkotások megsértése esetén alkalmazható büntetőjogi tényállások a vagyon elleni bűncselekmények körében, a Btk. XVIII. fejezetében kerültek rögzítésre.
A hagyományos értelemben vett vagyon elleni bűncselekményektől (lopás, sikkasztás, stb.) elkülönülnek ezek a cselekmények, ugyanis az elkövetési tárgy ezen bűncselekményeknél nem valamely dolog, hanem tipikusan vagyoni értékkel bíró szellemi alkotás.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosításai és a szellemi tulajdonjog
Szakmai és társadalmi egyeztetést követően 2012. június 25-én fogadta el a parlament az új Büntető törvénykönyvet, amely 2013. július 1-jén lépett hatályba.
Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár elmondta, hogy az új kódexet tettarányos szemlélet jellemzi, azaz elsősorban az elkövetett cselekményből kiindulva szabályozza a társadalom igazságérzetének megfelelő büntetéseket.
Az e tényállásokat érintő legfontosabb változások, hogy a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése valamint az iparjogvédelmi jogok megsértése csak akkor számít bűncselekménynek, ha az elkövetés százezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoz.
Lényeges dekriminalizációs hatású módosítás az is, hogy az új Btk. egy új büntethetőséget kizáró okot iktat be: ez azokat a felhasználói magatartásokat veszi ki a büntetőjogi felelősségre vonás alól, amelyek során a jogsértés mértéke nem jelentős és a cselekmény közvetett módon sem irányul jövedelemszerzésre.
Ilyen esetek tipikusan az illegális forrásból való letöltések és a különböző fájlmegosztó rendszerek használata, amelyek a társadalom nagy részében - különösen a fiatalok körében - elterjedt formái a szerzői jogot sértő módon közzétett tartalmakhoz való hozzáférésnek.
A módosítás nem jelenti a fájlcserélő rendszerek működésének legalizálását, csupán a „mindennapos” felhasználói cselekmények büntetőjogi üldözésének megszüntetését valósítja meg.
Ha azonban egy felhasználó már nagyobb vagyoni hátrányt (több mint ötszázezer forint) okozva jogellenesen oszt meg védelem alatt álló tartalmakat (azaz például nagy mennyiségben tesz elérhetővé például filmeket, zenéket a szerzői jogi jogosultak engedélye nélkül), vagy ha ebből a tevékenységéből - akár reklámbevételekből vagy módon - jövedelme származik, akkor már alkalmazhatók a büntetőjogi szankciók.
A módosítás jól tükrözi azt a jogalkotói szándékot, amelynek nem célja az egyszerű felhasználók, fájlcserélő természetes személyek tömeges kriminalizálása, viszont szigorú fellépést követel meg az üzletszerűen elkövetett szerzői jogi jogsértésekkel szemben.
A szellemi tulajdonjogokat érintő bűncselekményekhez kapcsolódóan fontos változás még, hogy az eddig áru hamis megjelölése címen ismert tényállás címe versenytárs utánzására módosul és kiegészítő jellegűvé válik: a bűncselekmény elkövetése akkor lesz megállapítható, ha az elkövetési magatartásra az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállás elemei nem olvashatók rá.
Ebből következően, ha a versenytárs érdekeit sértő módon kerül sor a versenytárs árujára jellemző külsővel, csomagolással, elnevezéssel egy termék előállítására vagy forgalmazására, és ez a versenytárs iparjogvédelmi jogába (jellemzően védjegyoltalmába) ütköző módon, az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével valósul meg, az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény lesz megállapítható.
A bitorlás bűncselekménye
A bitorlást a Btk. 329. §-a szabályozza.
A bűncselekmény elkövetési tárgya - a 329. § (2) bekezdésében rögzített iparjogvédelmi alkotásokon túlmenően - az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, mint szerzői mű.
A szerzői mű fogalmát az Szjt. 1. § (2) bekezdése határozza meg exemplifikatív jelleggel.
A tizenhat elemből álló felsoroláson túlmenően a felsorolásban nem szereplő, de az irodalom, a tudomány és a művészet körébe eső minden egyéni, eredeti jellegű alkotás szerzői jogvédelem alá tartozik, ha az rendszerint valamilyen formában rögzített.
A bírói gyakorlat külön kiemeli, hogy bitorlás bűntette csak abban az esetben valósul meg, ha a terhelt olyan terméket állít elő és hoz forgalomba, amely a szerzői jogról szóló törvény értelmében szellemi alkotásnak tekintendő.
A tényállással, illetőleg az elkövetési tárggyal kapcsolatosan kritikaként fogalmazható meg az, hogy nem minősülnek a bitorlás elkövetési tárgyának az egyes szomszédos jogi teljesítmények, így az előadóművészi teljesítmény, a hangfelvétel előállító, a film és rádió-televízió szervezetek tevékenysége során előállított teljesítmények, melyekre mindenképpen indokolt lenne kiterjeszteni a védelmet.
Amint ugyanis azt lentebb látni fogjuk, a tényállásszerű elkövetési magatartások ezen teljesítmények vonatkozásában is megvalósíthatók, a szerzői művekkel azonos védelem ezen teljesítményeket is megillethetné.
A védelem kiterjesztése azért is indokolt lehet, mert az Szjt.
A bitorlás elkövetési magatartása kétféle lehet.
Az egyik elkövetési magatartás szerint az elkövető az elkövetési tárgyat sajátjaként tűnteti fel, míg a másik elkövetési magatartás az elkövetési tárgy hasznosításának attól történő függővé tétele, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből az elkövetőt részesítsék.
Az elsőnek említett elkövetési magatartás a megtévesztő jelleg miatt a csalással mutat rokon vonásokat, míg a második elkövetési magatartás a vesztegetéshez közelálló magatartás.
A második típusú elkövetési magatartáshoz egy elkövetési mód is párosul, nevezetesen a munkakörrel, a tisztséggel, illetőleg tagsággal való visszaélés.
Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy a fenyegetést bele lehet-e érteni a törvényi tényállásba, hiszen ha a követelés nem teljesül, az elkövető megakadályozhatja az alkotás hasznosítását, illetőleg érvényesítését.
Abban az esetben, ha a fenyegetés a fenyegetettben komoly félelmet vált ki, illetőleg a súlyos hátrány kilátásba helyezése alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen, úgy a Btk. 323.
Az elkövetési magatartás első változatánál eredmény-bűncselekményről beszélhetünk, ugyanis a vagyoni hátrány bekövetkezésével válik a bűncselekmény befejezetté.
Ezt a típusú szabályozást nem tartjuk indokoltnak, mert az egyes bitorlási magatartások között aszerint is különbséget kellene tenni, hogy mekkora vagyoni hátrányt okoznak, hiszen nagyobb vagyoni hátrány nagyobb társadalomra veszélyességet jelent.
Emiatt indokolt lehet az alapeset mellett minősített esetek szabályozása is a vagyoni hátrány nagyságához mérten.
A minősített esetek törvénybe iktatása azért is fontos lehet, mert a bitorlásnak nincs szabálysértési változata.
A bitorlás első elkövetési magatartása kapcsán a tettes bárki lehet, kivéve magát a szerzőt.
Minden olyan esetben, amikor többszerzős műről van szó, ugyancsak megvalósulhat a bűncselekmény, hiszen tettese lehet a bitorlásnak mindaz, aki saját magát úgy tünteti fel a művön, mintha annak megalkotásában nemcsak közreműködött, hanem az egész művet maga alkotta meg.
Így a többszerzős művek közül a gyűjteményes művek esetében - ahol az egyes szerzők egymásra tekintet nélkül alkotják meg a művüket és ezeket egy alkotó szerkesztő válogatja össze - a bitorlás tettese lehet maga a szerkesztő is, ha magát nem szerkesztőként, hanem a gyűjteményes műben szereplő egyes művek szerzőjeként tünteti fel.
A bitorlás második fordulata esetén a tettes csak olyan személy lehet, akinek a gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörénél fogva kötelezettségei közé tartozik a szerzői művekkel kapcsolatos érdemi tevékenység.
Ilyenek lehetnek tipikusan valamely kiadónál tevékenykedő azon személyek - nem feltétlenül vezető beosztásban lévők - akik feladatkörébe tartozik annak elbírálása, hogy egy adott művet az adott kiadó megjelentet-e, arra vonatkozóan köt-e kiadói szerződést.
Az első fordulat esetén a cselekmény befejezetté válik a vagyoni hátrány bekövetkezésével, míg tényállásszerű magatartás tanúsítás esetén, de a vagyoni hátrány elmaradása esetén a kísérlet valósul csak meg.
A bitorlás annyi rendbeli lesz, ahány sértett ellen követik el a cselekményt.
Összefoglalva és értékelve a tényállást megállapítható, hogy a differenciálatlanul, három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett tényállásszerű bitorló magatartások között a jogalkotó nem teszi lehetővé - a társadalomra veszélyessége alapján - történő különbségtételt, amely növeli a jogalkalmazónak a büntetés kiszabása során a felelősségét.
A gyakorlati előfordulását tekintve legjelentősebb és legfontosabb tényállás a szerzői és ahhoz kapcsolódó jogok megsértése, melynek lényege a szerzői művek, illetőleg szomszédos jogi teljesítmények és adatbázis előállítók jogainak elvileg mindenfajta megsértése.
Az alapesetben vétségnek minősülő és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő cselekmény elkövetési tárgya lehet minden szerzői mű.
Elkövetési magatartás lehet az elkövetési tárgyakhoz köthető jogok bármilyen megsértése, azzal, hogy az vagyoni hátrányt keletkeztet; ekkor válik ugyanis a bűncselekmény befejezetté.
Az elkövetési magatartások tekintetében segítségül hívhatjuk az Szjt. rendelkezéseit és azt mondhatjuk, hogy a szerző bármilyen személyhez fűződő, illetve vagyoni jogának megsértése - amennyiben az vagyoni hátrányt eredményez - tényállásszerű elkövetési magatartást valósít meg.
Akár a mű nyilvánosságra hozatala, a névfeltüntetés joga, a mű egységének (integritásának) védelméhez fűződő személyhez fűződő jogok megsértése esetén, illetőleg akár a mű felhasználásával, illetve felhasználása engedélyezésével kapcsolatos bármilyen jogsértő magatartás - amely vagyoni hátrányt okoz - megvalósítja a bűncselekményt.
E körben különösen fontos lehet az Szjt. által lehetővé tett szabad felhasználások kereteinek túllépése.
A regény mint önálló irodalmi műnek a szerző jogutódjával kötött kiadói szerződés hiányában történő megjelentetése nem tartozik a szabad felhasználás körébe, hanem önálló kiadásnak minősül, ezért szerzői jogsértést valósít meg.
Ugyancsak rámutatott arra a bírói gyakorlat, hogy a számítógépi programoknak a szabad felhasználás jo...
Ellentüntetők várták Orbánt Hódmezővásárhelyen | egyetem tv | Helyszíni Tudósítás
Csalás bűncselekménye
Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(Btk. 373. § (1) bek)
A csalás olyan vagyon elleni bűncselekmény, amelynek célja a jogtalan haszonszerzés, míg eredménye a sértettnek okozott kár.
Tévedésbe ejtés
A tévedésbe ejtés a csalás egyik elkövetési magatartása, ahol a tévedés egy valóságtól eltérő képzettartalom.
Tévedésbe ejteni többféleképpen lehet a sértettet, például valótlanság való tényként történő feltüntetésével, hétköznapi szóval hazugsággal.
Esetleg való tény másként beállításával, például az elkövető elferdíti, elhomályosítja a tényeket.
Tévedést előidézni nem csak egy jól kitalált “mesével” lehet, hanem akár egyszerűen felismerhető magatartással is.
Érdekes fejlődést, változást vehetünk észre a régi törvényekben (Csemegi-kódex, I. Büntetőnovella), illetve a mostani hatályos Büntető Törvénykönyv szóhasználatában.
Korábban ugyanis a tévedésbe ejtéshez, tehát a csalás bűncselekményének megállapításához az elkövetőnek ravasz fondorlatot kellett alkalmaznia.
Ma már erre semmi szükség.
A hatályos Btk. a tényállási elemei között nem jelöli meg a tévedésbe ejtés egyszerű vagy bonyolult formáját.
Tévedésben tartás
A bűncselekmény akkor valósul meg tévedésben tartással, ha a sértett már eleve tévedésben van az adott dologgal kapcsolatban, de az elkövető megerősíti benne, vagy csupán nem oszlatja el a tévedést.
Csalás és károkozás
A csalás Btk. materiális bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy eredmény kapcsolódik hozzá.
Ez jelen esetben a kár, ami a sértett vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést jelenti.
Kárnak nevezhető a vagyoni értékű jogok sérelme is, ha értéküket pénzben ki lehet fejezni.
A kár mértékének meghatározásánál - amennyiben az nem pénzben következett be - minden esetben a dolog forgalmi értékét veszik figyelembe.
A sértett vagyoni rendelkezése (amelyből a kár származik) a tévedésbe ejtéssel vagy tévedésben tartással okozati összefüggésben kell, hogy álljon.
Ez a vagyoni rendelkezés megvalósulhat úgy, hogy például a sértett átutal bizonyos összeget az elkövető számlájára, vagy eláll valamely vagyoni igényének az érvényesítésétől.
Csalás esetén tehát a sértett vagyonában bekövetkező kár és az elkövető magatartása (tévedésbe ejtés, tévedésben tartás) között okozati összefüggés áll fenn.
A Btk. kiemeli a (7) bekezdésben, hogy kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.
Ez azt jelenti, hogy csalásnak minősül, ha a sértett például igénybe vesz egy szállodai szoba szolgáltatást, és fizetés nélkül távozik (amennyiben a szolgáltatás igénybevétele idején sem volt szándékában a teljesítés).
A csalás bizonyítása: miből lehet következtetni a csalás elkövetésére?
A csalás Btk. megítélése szempontjából nélkülözhetetlen vizsgálni az elkövető teljesítési készségét, szándékát (akarati tényező), amire vonatkozó következtetést levonni sok esetben a teljesítési képességének (tud-e fizetni a lejárat időpontjában) vizsgálatával lehet.
Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást.
Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét.
Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka.
Általában erre enged következtetni, ha az elkövetőt számos nagy összegű - a kölcsönadó elől elhallgatott - tartozás terheli, s jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása [BH 1999.104., 2000.6., 2011.58.].
Nem valósít meg csalást, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a visszafizetés és annak reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti, amely e megtévesztésből eredően folyósítja az igényelt kölcsönt [3/2009. BJE].
A csalást ugyanis csak egyenes szándékkal lehet elkövetni, ami azt jelenti, hogy az elkövető kívánja cselekménye következményeit, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja.
Tökéletesen tisztában van a sértett megtévesztett állapotával és a károkozás létrejöttével.
Az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés, ami azt jelenti, hogy a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás nélkül semmilyen jogcímen nem tudna szert tenni a haszonra.
Magánindítvány
A Büntető Törvénykönyv 382.§ felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek kizárólag magánindítványra büntetendőek, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.
A megjelölt szakaszban a csalás bűncselekménye is megtalálható, ami azt jelenti, hogy csak akkor indítható büntetőeljárás, ha a hozzátartozó sértett feljelentést tesz.
Magánindítványnak kell tekinteni a feljelentésen kívül bármely olyan nyilatkozatot is, amely szerint a sértett az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.
Azért van nagy jelentősége ennek az információnak, mert ha a törvény által megadott határidőn belül a sértett nem terjeszti elő magánindítványát, a bűncselekmény nem büntethető.
A Büntetőeljárási törvény szerint a magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.
Hozzátartozónak minősül:
- a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
- b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
- c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
- d) a házastárs, az élettárs,
- e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
Értelmező rendelkezések
A bűncselekménnyel kapcsolatban a Büntető Törvénykönyv rögzít néhány rendelkezést, amelyek egyértelművé tesznek és tisztáznak bizonyos fogalmakat.
Az egységes jogértelmezés miatt a törvény meghatározása szerint
- a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja,
- b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
- c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell,
- d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
- da) a vagyon elleni erőszakos,
- db) a vagyon elleni,
- dc) a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény.
A csalásért kiszabható büntetés
Ha valakit csalással vádolnak, első gondolata, hogy milyen súlyos büntetést szabhat ki a bíróság.
A bizonytalanság okozta kétségeket azzal lehet leginkább eloszlatni, ha tisztázzuk, mi alapján mérlegel a bíróság, milyen szempontokat vesz figyelembe a büntetés kiszabásakor.
Csalás esetén a sértettnek okozott kár nagysága, illetve egyéb minősítő körülmények befolyásolják a kiszabható büntetés mértékét.
Mindezt szem előtt tartva a Btk. meghatározza, hogy a csalás büntetése vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a csalás kisebb kárt okoz, vagyb) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
- b) bűnszövetségben,
- bc) közveszély színhelyén,
- bd) üzletszerűen,
- be) jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagyb) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a csalás jelentős kárt okoz,
- b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagyc) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagyb) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagyb) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
Milyen minősített esetei vannak a csalásnak?
A csalás minősített eseteit a bíróság súlyosabban értékeli, ami a büntetési tételekben is megmutatkozik.
A bűncselekménnyel okozott kár jelentősége és bizonyos körülmények fennforgása minősítő tényezőként jelenhet meg.
A bűncselekménnyel okozott kár a Btk. osztályozása szerint lehet kisebb (50.001-500.000 forintig), nagyobb kár (500.001-5.000.000 forintig), jelentős kár (5.000.001-50.000.000 forintig), különösen nagy kár (50.000.001-500.000.000 forintig), illetve különösen jelentős kár (500.000.000 forint felett).
Minősítő körülménynek kell tekinteni a bűnszövetségben, közveszély helyszínén, üzletszerűen való elkövetést, illetve a jótékony célú adománygyűjtést színlelve elkövetett csalást.
A nagyobb kárt okozó csalás minősített esete, ha a bűncselekményt annak felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
A csalások típusai
A csalás bűncselekményét számos módon meg lehet valósítani, bemutatjuk a legváltozatosabb formákat, gyakorlati példákkal szemléltetve.
Sok esetben nincs szükség jól szervezett, fondorlatos részletekre, máskor viszont komplett bűnszövetség építi fel az adott csalást.
Amennyiben hasonló megjelenési formákkal találkozik, legyen résen, nehogy bűncselekmény áldozatává váljon.
Internet csalások
A digitális robbanással egyidőben talán a leggyakrabban előforduló bűncselekmény az interneten keresztül megvalósított csalás.
A bűncselekmény megvalósítható például egy bank nevében küldött üzenettel, amelyben az elkövető a sértett internetbank hozzáférésének jelszavát, a hitelesítéshez szükséges adatokat vagy egyéb személyes adatokat kér el, melyekkel visszaélve kárt okoz.
Hitelezési csalás
A hitelezési csalás megvalósulhat a sértett részéről nyújtott kölcsönösszeg visszafizetésének elmaradásával, ha az elkövetőnek már akkor sem volt szándékában a hitelt szerződésszerűen törleszteni, amikor a hitelt felvette.
Legtöbbször az elkövető a tévedésbe ejtéssel vagy tévedésben tartással titkolja el fizetésképtelenségét.
Biztosítási csalás
Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gazdasági csalás
Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.
Költségvetési csalás
Aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Adathalászat
Az adathalászat a kiberbűnözés népszerű formája, ugyanis a mai digitális világban az adat igazi aranybánya.
Minden mondatnak, elejtett információnak jelentősége lehet az eljárás során, ami akár negatív irányba is befolyásolhatja az ügy kimenetelét.
Az első és legfontosabb lépés, hogy büntetőjogban jártas, tapasztalt ügyvéd segítségét kérje, méghozzá a lehető leghamarabb.
A Vidákovics Ügyvédi Iroda merész és magabiztos ügyvédi csapata a legnehezebb ügyektől sem riad vissza, büszkék vagyunk eddigi sikereinkre, ügyfeleink elégedettségére.
Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!
Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.
Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést?
Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr.
Mivel a szellemi tulajdonjogok elleni bűncselekmények témája rendkívül összetett, és a jogi szabályozás folyamatosan változik, javasolt szakértő jogász segítségét kérni a pontos tájékozódás és a megfelelő jogi lépések megtétele érdekében.
tags: #szellemi #tulajdon #serelmere #elkovetett #buncselekmeny