Szent Gellért Fürdő fedett uszoda tribün alaprajza: történeti és esztétikai áttekintés
A Gellért gyógyfürdő Budapest egyik nevezetes gyógyfürdője, épülete a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.
Budapest XI. kerületében található, a Szent Gellért tér 1.
Az uszodát és a kórházi funkciókat ötvöző komplexum a korai szecesszió és későbbi belsőépítészeti hagyományok összefonódását mutatja.
Az épület kupolái barokkos jegyeket hordoznak, és a főbejárat felől Róna József szoborcsoportja jelképezi a gyógyulást.
A színes mozaikokkal burkolt előcsarnokból a karzatos, 74 méter hosszú és 11 méter széles központi csarnokba juthatunk.
A csarnok tíz díszablaka Hende Vince festőművész kartonjai alapján Róth Miksa üvegfestőműhelyében készült el, alkalmasint Róth Manó munkája.
Az üvegablakokon Arany János Buda halála című művének jeleneteit láthatjuk.
A csarnok végében Huszár Adolf Vénusz-szobra kapott helyet.
Merőlegesen a fogadócsarnokra helyezkedik el a fürdő uszodája, melynek tetőszerkezete mozgatható.
Az úszómedence fölött karzat található, többek között innen közelíthető meg a büfé és a szabadtéri medencék.
Az úszómedence oldalán kis hajóablakokon keresztül alulról látható a medence vize, és a medence mélyebb részén létrán közelíthető meg.
A lépcsős oldalon található a „Kacsás lány” szobor, amely Ligeti Miklós 1894-ben alkotott, és a Zsolnay porcelán-díszkút tetején található.
Hasonlóan a Széchenyi gyógyfürdőhöz, a Gellért fürdő tükrös szerkezetű, a bal és a jobb szárny hasonló kiképzésű.
A női és férfi termál részleg rendkívül gazdagon díszített, a falakat színes Zsolnay-porcelán díszíti.
A férfi termál fürdő bejáratának két oldalán Ligeti Miklós Csókolózó gyermekek című szobra látható, amely 1918-as alkotás.
A fedett úszómedence vonalában helyezkedik el a kültéri hullámfürdő-medence, egy szinttel magasabban található egy kültéri melegvizes medence pezsegtetőkkel, valamint egy kültéri szauna.
A kabinos és szekrényes öltözők az épületet lezáró félkörívben találhatók.
A Gellért fürdő kertje és szobrai az első világháború után készültek el; 1927-ben helyezték el Pásztor János Primavera (Tavasz) alkotását.
A kertben Telcs Ede „Gyermekfigurák” és Gárdos Aladár „Küzdelem a hüdrákkal” szoborcsoportjai is láthatók, mindkettő 1927-ből.
Utóbbi a kertben félköríves díszes tartófalon áll, középen kagylót mintázó tálak sorakoznak.
A Gellért fürdő a második világháborúban súlyosan megsérült, így számos műtárgyat pótolni kellett.
A női részleg ólombetétes ovális felülvilágítóit Gonzales Gábor tervezte és kivitelezte, 1998-ban.
A Gellért fürdő átfogó felújítása 2007. január és 2008 áprilisa között zajlott.
A fürdőben 2014-ben összesen 12 medence üzemelt; kettő kivételével mindegyiket termálvízzel töltik meg.
A központi csarnokban egy úszómedence található, vízhőmérséklete 26 °C.
Az úszómedencében körbe szoktak úszni, a fürdősapka kötelező, ahogyan minden budapesti gyógyfürdőben.
A medence sekélyebb részén vízpezsegtetők működnek.
Az úszómedence vonalában félkörívben elhelyezkedő 36 °C fokos termálvizes medence a másik oldalon található.
A fürdő jobb és bal szárnyában a Gellért szállodában az egykori női és férfi részleg két-két gyógyvizes medencét tartalmaz 36 °C és 40 °C fokos gyógyvízzel.
Mindkét termálrészlegen külön gőzfürdő található, hozzájuk egy-egy hideg vizes merülőmedence tartozik.
A fürdőben eredetileg külön női és férfi termál részleg üzemelt, az ezredforduló után hétköznapokon megtartották ezt a rendszert, hétvégén pedig mindkét nem számára egyszerre üzemelt az egykori női és férfi részleg.
2013. Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, fluoridion-tartalma jelentős.
A víz összetételére vonatkozó adatok 1954-ből származnak.
A proxy-karórás beléptető rendszer működik a fürdőben, és egy chip tárol információkat.
A ruhafogas piktogrammal ellátott berendezések segítik a látogatókat a szekrények és kabinok felkutatásában.
A 1990-es évek végén Katarzyna Kozyra rejtett kamerákat helyezett el a fürdőben, saját magát férfivá maszkírozta, majd a velencei biennálén mutatta be a Férfifürdő című installációt.
Pusztai Sándor, a fürdő úszómestere 1930-1939 között fényképezte a Gellért prominens vendégeit; a képeket Miniszterek gatyában címmel mutatták be 2012-ben.
2024-ben a második legnyereségesebb fővárosi gyógyfürdő volt, 420 ezer látogatóval és 4,1 milliárd forintos bevétellel.
A Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyílt meg Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján.
A szálloda 1926-27-ben két új emelettel bővült, ekkor épült a hullámmedence és később a pezsgőfürdő az ivócsarnok helyén.
A felújítás fő indoka a százéves technológia és az épületszerkezetek kora volt; a víztározó gépháza, a hullámmedence és az udvari támfalak állapota romlott.
A 1970-es évek beavatkozásai között is maradtak kiemelkedő restaurálások, 2009-ben pedig több javítás történt a férfi termál szárnyban.
A háborúban sérült női termál szárny sem kapta vissza teljes fényét.
A koncepció a történeti rétegek funkcionális kapcsolatait vizsgálja, és az építéssel egy időben létrejövő férfi- és női termálszárnyak egy télikertet és ivócsarnokot fogtak közre.
A strand 1928-as átadásával az ivócsarnok megszűnt, helyén öltöző készült.
A 1934-es átalakítás során készült úszócsarnok az öltözőt a medencék zárványába helyezte, megtörve a hagyományos gyógyfürdő-logikát.
A pezsgőmedencék megjelenését a háború utáni felújítások során oldották meg üveghangulatú megoldásokkal, például alagsori folyosókkal.
A nappali kórház megszűnt funkciói helyett private spa fejlesztéseket is megvalósítottak a BGYH tervei szerint.
A felújítás során a koedukált térhasználat bevezetésre került, a galériás öltözők átalakítása belátásgátló módon történt.
A Kelenhegyi út melletti szárny és a fürdőépület közé ékelődő területen új, minőségi részleg épült, ahonnan a belső terek közvetlenül elérhetők.
A Gellért Fürdő felújítása egyszerre tiszteletadás és újrateremtés: múlt és jelen harmonikus párbeszéde.

tags: #szent #gellert #furdo #fedett #uszoda #tribun
