Szerzői joggal védett zene használata: jogi szabályok, jogosítás és gyakorlati tudnivalók
A szerzői jog a tulajdonosnak korlátozott ideig kizárólagos jogot biztosít egy adott műre. Ahhoz, hogy egy mű "szerzői joggal védhető" legyen, eredetinek kell lennie, és tárgyi formában kell rögzítve lennie, például egy CD-n rögzített (rögzített) hangfelvételnek vagy egy papírra nyomtatott (rögzített) irodalmi műnek.
Milyen művek védettek és mit nem véd a szerzői jog?
Számos szerzői jogi védelem alá eső mű létezik; néhány ezek közül eredeti irodalmi művek, drámai művek, koreográfiák, zeneművek, audiovizuális művek és egyéb grafikai művészeti alkotások. Ezek közé tartoznak például a versek, regények, filmek, dalok, számítógépes szoftverek, tánckoreográfiák, képzőművészeti alkotások, képregények, szobrászati alkotások és építészeti alkotások. Ez azt jelenti, hogy egy zenekar logója, az albumborítók, a fotósok és a zenei videók mind potenciálisan védettek lehetnek.
A szerzői jog nem védi a tényeket, ötleteket, rendszereket vagy működési módszereket. A szerzői jog nem védi a dalcímeket, zenekarneveket vagy szlogeneket sem. Ez azt jelenti, hogy egy művész nem védheti szerzői joggal a zenekar nevét vagy a dalcímeit. Ehelyett az egyén védjegyoltalmat kérhet egy adott előadó, zenekar vagy dal nevére.
Mely jogok illetik meg a szerzőt a zenében?
A zene egyedülálló abban a tekintetben, hogy minden zeneszámnak két szerzői joga van. Az egyik a dal, azaz a zenei kompozíció szerzői joga, amely a dalszövegből és az alapjául szolgáló zenéből (beat, instrumentális) áll. A másik szerzői jog magára a hangfelvételre vagy "master felvételre" vonatkozik. Például: "All Along The Watchtower" eredetileg Bob Dylan írta és komponálta. Ezt követően több előadó, köztük Jimi Hendrix is előadta és "feldolgozta". Ebben a helyzetben az alapul szolgáló zenei kompozíció (a dalszöveg és a zenei feldolgozás) szerzői joga Bob Dylan (vagy kiadója) tulajdonát képezi; míg egy adott hangfelvétel, például e szám Jimi Hendrix-féle verziójának szerzői joga Jimi Hendrix (vagy lemezkiadója) tulajdonát képezi.
A szerzői jogtulajdonos öt kizárólagos joggal rendelkezik az általa létrehozott művön. A tulajdonosnak, valamint az arra jogosult harmadik személyeknek joguk van a következőkhöz: (1) a mű többszörözése (azaz a zene mechanikus sokszorosítása CD-k, letöltések és bakelitlemezek esetében); (2) a mű terjesztése (azaz a zene streamelése vagy más módon történő nyilvános hozzáférhetővé tétele); (3) származtatott művek készítése; (4) a mű nyilvános előadása (azaz koncerten vagy rádióban); és (5) a mű nyilvános megjelenítése.
Mechanikai jogok, kötelező licenc és cover-jogosultság
Ezenkívül a lemezek, letöltések, kazetták és CD-k készítéséhez a félnek mechanikai engedélyre van szüksége attól a féltől, aki az alapul szolgáló zenei kompozíció szerzői jogát birtokolja. A zenei kompozíció első nyilvános megjelenéséig a dalszerző és a kiadó teljes ellenőrzést gyakorol az engedélyek kiadása felett. Ezt az első kiadást követően azonban bárki más elkészítheti a dal saját verzióját ("cover" szám) a törvényben előírt díjak megfizetésével és a kötelező mechanikai engedély megszerzésével.
A "kötelező licenc" olyan licenc, amelyet a dalszerző (vagy a kiadó) nem utasíthat vissza, azaz nem szükséges a dalszerző engedélye ahhoz, hogy Ön felvegye a dalát.
Regisztráció, bizonyítás és jogérvényesítés
Bár a Berni Egyezmény, amelyet az Egyesült Államok is aláírt, "egyetemes szerzői jogot" hoz létre a mű létrehozásakor és közzétételekor, a művet nem "regisztrálják", amíg azt az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala be nem jegyzi. Ez azt jelenti, hogy a szerzői jogtulajdonból származó valamennyi előny nem vehető igénybe Amerikában mindaddig, amíg a szerzői jogot be nem jegyezték.
A szerzői jog bejegyzése olyan egyszerű, mint a kérelem elkészítése és benyújtása az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalához a megfelelő bejelentési díjjal és a szerzői joggal védett anyag másolatával együtt. Amint a művet bejegyezték és a tanúsítványt kiállították, a bejegyzésből származó előnyök azonnal megkezdődnek, és visszamenőleges hatállyal az eredeti bejelentési dátumtól kezdődnek. A kreatív anyagoknak a nyilvánosságra hozatalt követő három hónapon belül az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalánál történő hivatalos bejegyzése további értékes előnyöket biztosít a mű tulajdonosa számára.
A magyar és sok más ország jogrendszerében is létezik az önkéntes műnyilvántartás intézménye, amely segít a szerzőség bizonyításában. Az önkéntes műnyilvántartás bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű a tanúsítvány kiállításának napján már létezett.
Meddig tart a védelem és kik jogosultak rá?
A szerzői jog tulajdonjoga a mű "szerzőjét" illeti meg, aki általában az eredeti alkotó. Az 1978. január 1-jén vagy azt követően létrehozott valamennyi mű esetében a szerzői jogi védelem a szerző életében és a szerző halála után hetven évig tart. Ez lehetővé teszi, hogy a tulajdonos örökösei az eredeti tulajdonoson kívül a műveket pénzzé tegyék.
Közös műnek minősül az a két vagy több személy által létrehozott alkotás, amelynek létrehozásakor a műveket egyesíteni vagy más módon összekapcsolni szándékoznak. A "közös mű" szerzői jogának időtartama az utolsó túlélő szerző halála után 70 év. A bérmunkák, valamint az anonim és álnévtelen művek esetében a szerzői jog időtartama a mű első közzétételétől számított 95 év, illetve a keletkezéstől számított 120 év, attól függően, hogy melyik a rövidebb.
Mikor valósul meg szerzői jogsértés és milyen jogorvoslatok vannak?
Ha egy szerzői jogtulajdonos úgy véli, hogy valamelyik védett művét egy másik fél megsértette, akkor ez a másik fél felelőssé tehető a szerzői jog megsértéséért. A szerzői jog megsértését úgy kell bizonyítani, hogy a tulajdonos bizonyítja az állítólagosan megsértett műre vonatkozó érvényes szerzői jog tulajdonjogát, valamint azt, hogy a jogsértő fél a mű eredeti és lényeges elemeit cselekvő módon lemásolta.
A mű tulajdonjogát általában az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala által kiállított, érvényes szerzői jogi tanúsítvány bemutatásával vagy más olyan dokumentum bemutatásával kell igazolni, amely bizonyítja, hogy a fél a szóban forgó mű tulajdonosa. A másolást általában közvetlen vagy közvetett bizonyítékokkal támasztják alá.
Ha a szerzői jog tulajdonosának művét megsértik, a károsult félnek számos jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésére. Továbbá, ha a jogosult a jogsértést megelőzően vagy a mű eredeti közzétételi időpontját követő három hónapon belül bejelentette a lajstromozást, a szerző jogosult lehet a ténylegesen felmerült károk, a törvényes kártérítés, valamint az ügyvédi költségek megtérítésére. Ezek az ügyvédi díjak akár meg is haladhatják a szerzői jog tulajdonosának ténylegesen felmerült kárát.
Védekezési lehetőségek: tisztességes használat és kivételek
A szerzői jog megsértésével szemben számos védekezési mód létezik. Az egyik védekezés az, hogy a későbbi felhasználás "tisztességes felhasználás", és nem sérti a szerzői jog tulajdonosának kizárólagos jogait. A szerzői jog a szellemi tulajdon egyik formája, amely védi a szerzői művet - elnyeréséhez nem szükséges hatósági bejegyzés.
A szerzői jog megalkotásától kezdve véd minden irodalmi, tudományos és művészeti alkotást, amely egyéni, eredeti jellegű. A szerzői jogi védelem a mű megjelenési formájától és a kifejezésre használt médiumtól függetlenül megilleti az alkotást.
Más európai országokhoz hasonlóan a magyar szerzői jogi szabályozás is meghatároz kivételeket, amelyek esetében a felhasználáshoz nem szükséges a szerző engedélye, és a felhasználás díjtalan. A szabad felhasználás egyik formája az idézés, amely a köznyelvben is használt, a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével, indokolt terjedelemben engedi a mű idézését. Egy másik kivétel a magáncélú másolás, amely alapján természetes személyként a műről másolatot készíthetünk magáncélra, ha az közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját.
Az oktatási színtéren további kivételeket is engedélyez a törvény. Az alkalmazásukhoz viszont nem elegendő az általános oktatási cél. A felhasználás egyrészt a meghatározott oktatási intézmények valamelyikének oktatási tevékenysége keretében valósulhat meg, másrészt a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően kell megvalósítani.
Gyakorlati tippek: mit tegyünk jogsértés esetén és hogyan használjunk zenét jogszerűen?
Amikor átszerkesztesz egy már létező tartalmat, illetve saját anyagaidat más forrásból származó illusztrációval (szöveg, zene, grafikon, logó, kotta, kép vagy videó stb.) látod el, feltétlen gondolnod kell azok szerzőinek a jogaira. Az interneten, a közösségi oldalakra feltöltött összes képed és információd jog szerint a saját tulajdonod. Amikor valaki engedélyed nélkül lementi és sajátjaként tünteti fel azokat, azzal szerzői és személyjogot sért, ami bűncselekmény. Az első dolgod az legyen, hogy figyelmezteted az illetőt, hogy vegye le a képeket. Ha ez nem vezet eredményre, akkor jelentsd a közösségi média felület, vagy internetes oldal üzemeltetői felé a jogsértést. Amennyiben ez sem oldotta meg a problémádat, jogi útra terelheted a jogtalan képhasználatot.
Gyakori eset, ha egy saját videót készítettél (pl. egy nyaralásról), amit aztán feltöltötesz valamelyik streamingszolgáltató oldalra (pl. a YouTube-ra), hangaláfestésnek pedig felhasználsz hozzá egy ismert zeneszámot, ami miatt - a dalszerző jogaira hivatkozva - a streamingplatform elnémítja a videó egyes részeit vagy akár letiltja azt.
Számos alternatíva létezik a jogszerű zenehasználatra: Public Domain: Szabadon terjeszthető és licencdíj-fizetési kötelezettség nélkül felhasználható szellemi alkotások; Royalty Free: Jogdíjmentes zenék; Creative Commons: olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen felhasználhatnak a saját műveikhez vagy megoszthatnak egymással.
Jogkezelés Magyarországon: közös jogkezelők és szerepek
Művészeti alkotások esetén alapvetően kétféleképpen szerezhető meg a szerző hozzájárulása. Ennek kapcsán megkülönböztetünk nagyjogos és kisjogos felhasználást. Nagyjogos felhasználás műtípusai például irodalmi művek könyvnyomtatás keretében történő megjelenése, teljes terjedelemben felhasználásra kerülő színdarabok nyilvános előadása vagy szoftverek terjesztése.
Az egyénileg nem gyakorolható kisjogos szerzői jogokat közös jogkezelés útján különböző szervezetek végzik. Magyarországon külön szervezete van az előadóművészeknek (EJI), a magyar hanglemezkiadóknak (MAHASZ), a vizuális művészeknek (HUNGART), filmszerzőknek és előállítóknak (FilmJUS), valamint a zeneszerzőknek, szövegíróknak és íróknak (Artisjus). Más közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződések alapján az Artisjus szinte a teljes zenei világrepertoárra vonatkozólag adhat engedélyt.
| Szereplő | Fő feladat |
|---|---|
| Artisjus | dalszerzők és zeneművek jogkezelése, engedélyezés |
| EJI | előadóművészek jogainak kezelése |
| MAHASZ | hangfelvétel-kiadók és hangfelvételek képviselete |
| FilmJUS, HUNGART | filmek, vizuális művek, képzőművészet jogkezelése |
Hogyan zajlik a jogosítás különböző felhasználási esetekben?
1. Élőzene: Egy élőzenés fellépés kapcsán a szerzői jogi kötelezettségek a rendezvény szervezőjét terhelik. A fellépő zenekarral, előadóval közvetlenül kell megállapodnia minden fontos feltételben - köztük a fellépésért járó díjazásban is. Az elhangzott dalok szerzőit az Artisjus képviseli - tehát a szervezőnek jogdíjat kell fizetnie az Artisjus felé, és meg kell adni az elhangzott dalok listáját is.
2. Rádió: A rádiós játszásoknál a szerzői jogi ügyeket a csatornát üzemeltető cégnek („rádiószervezet”) kell intéznie.
3. Televízió: Egy TV-csatorna igazi szerzői jogi nagyüzem. Eltérő módon kell intézni a saját gyártású műsorok jogait és a vásárolt („licencelt”) műsorokét. Más a játékfilmek helyzete, és más a videóklipoké.
4. Üzletek és vendéglátás: Amikor egy üzletben zene szól, olyan felhasználás történik, ami után jogdíjat kell fizetni a szerzőknek (Artisjus), előadóknak (EJI) és lemezkiadóknak (MAHASZ). Ezt a jogdíjat az egyszerűség kedvéért, a három szervezet megállapodása alapján, az Artisjus szedi be több mint 40 000 magyarországi üzlettől.
5. Hanghordozókon történő kiadás: Közvetlenül meg kell állapodnia az előadóval, és neki közvetlenül jogdíjat fizetni.
6. Internetes és mobil felhasználás: A legújabb és sajnos a legbonyolultabb jogosítási terület az internetes és mobilhálózatokon keresztül történő felhasználás. Az utóbbi típusú felhasználáson belül megkülönböztetjük a download-felhasználásokat (ahol tartós letöltés készül a hallgatónál - pl. iTunes) és a streaming-felhasználásokat (ahol nincs tartós másolat - pl. Spotify). Az online felhasználások körüli jogi kérdésekben az előadókat általában a lemezkiadók képviselik, rajtuk keresztül lehet az ő engedélyüket megszerezni.
A hangfelvétel-jogosultak engedélye közvetlen szerződéssel szerezhető meg. Mivel globálisan rengeteg ilyen szereplő van, a nagy szolgáltatók nem közvetlenül intézik ezt, hanem egy új szereplő, a zenei aggregátor közvetítésével.
Szinkronizáció (sync), stock music és egyablakos megoldások
Audiovizuális tartalom előállítását több védett szerzői műből, szomszédos jogi teljesítményből a szakzsargon megfilmesítésnek, vagy csak egyszerűen synch-nek nevezi. Ez a gyűjtőfogalom lefedi egyrészt a szerzők átdolgozási, illetve az előadók és a hangfelvétel-előállítók többszörözési jogát is. A rossz hír ezekkel kapcsolatban, hogy csak közvetlenül a jogosultaktól szerezhetők meg, írásbeli vagy annak számító felhasználási szerződésekkel.
Az egyablakos megoldást az ún. stock music vagy könyvtárzene szolgáltatók nyújtják. Az ő modelljük meghatározója, hogy olyan zenét árulnak általában felvételen, melynek a jogi háttere rendezett, egyetlen szerződés kötésével megkaphatja a felhasználó a szerzők, előadók és a hangfelvétel jogosult engedélyét is és kifizetheti az összes jogdíjat. Ezek a szolgáltatók olyan zenei katalógusokat jogosítanak, melyek elemei „funkcionálisak”, eleve háttérzenének készültek, szerzőik, előadóik e céllal alkották meg azokat.
A következő lépcsőfokon a zenei ügynökségek katalógusai vannak. Jogosítási szempontból ez a modell nagyon hasonlít a könyvtárzenei szolgáltatásra: rendezett jogi hátterű, felvételen elérhető zenére lehet engedélyt szerezni az ügynökségektől. Ezek a szolgáltatók aktívabban vesznek részt a synch business-ben és alaposabban megválogatják a portékájukat.
Speciális kérdések: idézés, rövid részletek használata és a „3-10 másodperc” tévhit
Számos városi legenda kering azzal kapcsolatban, hogy ha egy dalból csak 3-7-10 másodpercnyit használunk fel, az ingyen és engedély nélkül is mehet. A szomorú - jogszerű - valóság azonban ezzel szemben az, hogy a szerzői monopoljognak köszönhetően a dal minden olyan apró részletére is felhasználási engedélyt kell kérni, ami egyéni és eredeti, vagyis asszociálunk belőle a teljes dalra és az alkotóra.
Az audiovizuális médiatartalom készítésekor a leghasznosabb kiskapu a jó öreg idézés lehet. Ha például csak árnyalni szeretnénk a médiatartalom üzenetét a zenével, azt az idézés szabályainak megfelelően megtehetjük. A Keresztapa-főcímdal részletének szabályszerű beillesztése a korrupciót szemléltető videóriportba akár bele is férhet az idézés keretébe.
Hogyan védheted meg egyszerűen a zenéid szerzői jogait online még ma
További fontos fogalmak és az iparági háttér
ISRC (International Standard Recording Code): A hangfelvételeket azonosító szabványos nemzetközi azonosító. ISWC (International Standard Musical Work Code): A zeneműveket azonosító szabványos nemzetközi azonosító. Mechanikai jogok: a zenei szerzőket megillető engedélyezési jog, amely a művek hangfelvételen való rögzítésére és másolatkészítésére vonatkozik. Nyilvános előadási jogok: a zenei szerzőket megillető engedélyezési jog, amely a művek nyilvános előadására és nyilvánossághoz közvetítésére (pl. rádió, televízió, online) vonatkozik. On-demand (online) felhasználás: olyan online zenefelhasználás, ahol a közönség tagjai maguk választják meg az adott zene meghallgatásának helyét és idejét. Synchronization (sync) jogok: a zeneművek audiovizuális tartalmakhoz való társítására (felhasználására) vonatkozó jog.
A szerzők számára pedig egy erősebb alkupozícióval jár, hiszen a kritikus tömeg ezt jelenti. Így alakul ki az a hálózat, ami máig meghatározza a zeneipart: országonként - általában - egy jogkezelő szervezet, amely a teljes zenei világrepertoárt képviseli. Azaz beszedi a jogdíjat, és az elhangzási adatok alapján pontosan annak a szerzőnek fizeti ki, akit illet.
Mit érdemes megjegyezni a gyakorlati felhasználóként?
- Mindig tisztázd, kié a zenei kompozíció és kié a hangfelvétel joga - külön engedély lehet szükséges mindkettőhöz.
- Használj stock music-ot vagy royalty-free zenei szolgáltatásokat, ha gyors és tiszta jogi hátteret szeretnél.
- Élő esemény, üzletzene vagy rádiós/TV felhasználás esetén tájékozódj a helyi jogkezelőknél (Artisjus, EJI, MAHASZ).
- Idézés és oktatási kivétel esetén is figyelj a forrásmegjelölésre és a jogszabályokban megszabott korlátokra.
- Ha jogsértést észlelsz, előbb figyelmeztetés, majd platformszintű jelentés, végső esetben jogi eljárás.
A fentiek csak a legfontosabb kérdéseket érintik; a zene használatának jogi háttere sok részletet és számos speciális szabályt tartalmaz, ezért összetettebb ügyekben érdemes jogi szakértőt bevonni.
tags: #szerzoi #joggal #vedett #zene #hasznalata