Szja levonás a társasháztól: hogyan működik a gyakorlatban

A társasházközösségnek a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) és az ehhez kapcsolódó szabályozások összetett rendszert alkotnak. A törvény lényege, hogy a társasháznál keletkező minden jövedelemre kiterjedő külön rendezéseket tartalmaz, és az Szja tv. által meghatározott elvek szerint kell az adóztatást megvalósítani.

A társasház adóalanya és bevételei

Az Szja tv. szerint a társasházat jogi személynek tekinti a vonatkozó rendelkezés, és adófizetési kötelezettsége a közös jövedelmekre vonatkozik. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt kivéve - ezt az adóhatóság különadózó jövedelemként kezeli - a többi bevétel a jövedelem kiszámításának alapját képezi. A jövedelmet a kifizetőnek vagy a társasháznak kell megállapítania és megfizetnie, mintha a bevétel megszerzője magánszemély lenne. A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 20 százalék, ha a társasház nem osztja fel a bevételt, hanem működésre, felújításra használja fel.

Külön adózó jövedelmek és általános adóztatás

A külön adózó jövedelmek körébe tartozik többek között a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó bevétel, de ezt a bevételt a társasház más bevételei közé sorolja a törvény. Ezek esetében a jövedelmet úgy kell megállapítani és megfizetni, mintha a jövedelem megszerzője magánszemély lenne. A társasházat érintheti a kapott forrásadó is, amelyet a kifizetőnél vagy a társasháznál rendeznek.

Adóelőleg-levonás és adóbevallás

A társasház adókötelezettsége a kifizetett bevételek vizsgálatával keletkezik: a kifizetéseket, juttatásokat, osztalékokat, illetőleg egyéb bevételeket az adóelőleg-levonási szabályok szerint kell rendezni. Gyakorlati megállapításként a kifizetőnek - a törvény rendelkezései szerint - adóelőleget kell vonnia, befizetnie és bevallania. Az adó megállapításának és befizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény (Évközi adózás) határozza meg, és különösen fontos, hogy a forrásadó megfizetése gyakran a kifizetéskor történik meg.

Egészségügyi hozzájárulás és külön adózó bevételek

Az Szja tv. és az Egészségügyi hozzájárulás (EÜ hozzájárulás) szabályai szerint a társasház adózási helyzete különleges lehet: a belső jövedelmek közül bizonyos bevételek után EÜ hozzájárulást is meg kell fizetni. Az adófizetés módja, esedékessége és mértéke e szabályok szerint alakul.

Kifizetők kötelezettségei és költségosztás

A kifizetők - legyenek azok a társasház vagy bérbeadó magánszemélyek - adóelőleget vonnak le a kifizetett összegekből a törvény előírásai szerint, és ezt befizetik az adóhatósághoz. A költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatok, adójóváírások és kedvezmények figyelembevétele a kifizető feladata. Amennyiben az adókedvezmények a munkavállalói körre vonatkoznak, a társasháznak a törvényben meghatározott módon kell a kedvezményeket érvényesítenie.

Ingatlanértékesítés és felújítási költségek

Az ingatlanértékesítésből származó bevétel esetén a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és a felosztás vagy egyedi adóbevallás alapján történő adózást követni. A felújítási és korszerűsítési költségek elszámolása a Társasház tv. és az Szja tv. előírásai szerint történik. A bevételből levonható költségek közé tartozhatnak az értéknövelő beruházások, a megszerzésre fordított összeg és egyéb igazolt kiadások.

Közös költség és felújítás finanszírozása

A közös költség és a felújításra adott befizetések szerepe a jövedelem kiszámításában kiemelten fontos. A levonások után fennmaradó bevétel adóterhe attól függ, hogy a társasház hogyan osztja fel a jövedelmet a tulajdonostársak között. Ha a tulajdonostársak arányában osztják fel, az adókötelezettségük egyedi szja-tételként jelentkezik, és minden tulajdonostársnak külön adókötelezettsége van.

Kimutatások és bejelentések

A társasháznak az adóév során szerzett bevételeit nyilvántartania kell, és a 2015-ös vagy a későbbi adóév vonatkozásában a bejelentéseket, bevallásokat a vonatkozó határidők szerint benyújtania. A közös képviselő vagy az intézőbizottság a társasház képviseletét ellátja az adózási hatóság előtt, és a kifizetői feladatai is ebben a körben merül fel.

Gyakorlati példák a gyakorlatban

  • A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadása esetén a bevétel 20 százalék adóhoz köthető jövedelem, amelyet a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie.
  • Az ingatlan átruházásából származó jövedelem esetén a magánszemélyek adókötelezettsége egyéni elbírálásban történhet a közgyűlés döntése alapján, amely meghatározza, hogy a társasház vagy a magánszemélyek fizetik-e az adót.
  • Az osztalékelőleg adója 20 százalék, és ennek elszámolása a kifizetés napján történik meg, illetve a későbbi adózási időpontokban követi a megállapításokat.
  • A társasház adókötelezettsége akkor is megterhelheti a közösséget, ha nem magánszemélyek a tulajdonosok; a társasház adószám alatt adókötelezett, és a bevétel alapján adókötelezettségi kereteket kell alkalmazni.

Összegzés a gyakorlatról

A társasház adózási helyzete komplex, és több jogterület -Szja tv., EÜ hozzájárulás, Áfa és Art. - összefüggéseiben értelmezendő. A jogszabályi előírások szerint a társasházként keletkező bevételeket a magánszemélyekre vonatkozó adózási szabályok szerint kell rendezni, figyelembe véve a közös költségeket, felújítási költségeket, adókedvezményeket és adójóváírást is. A közgyűlés döntése alapján a társasház vállalhatja a teljes adózási kötelezettséget vagy megoszthatja azt a tulajdonostársak között.

A társasház adózási helyzete vizualizálható diagram: bevétel forrásai, levonások és adó mértékei

tags: #szja #levonas #tarsashaztol

Népszerű bejegyzések: