Lakhatási támogatás a 35 év alatti munkavállalóknak: részletes útmutató
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 70. §, 71. § és a munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) január 1-jétől lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy lakhatási támogatást nyújtsanak a 35 év alatti munkavállalóknak. Ez a támogatás a munkavállalók lakhatási terheinek enyhítését célozza, és fontos új elemeket hoz a foglalkoztatási és adózási szabályozásba.
A lakhatási támogatás az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól mentesül a munkavállaló, ezen terhek ugyanis a munkáltatót terhelik. A támogatás célja, hogy segítse a fiatal munkavállalókat a lakhatási költségeik fedezésében, legyen szó bérleti díjról vagy lakáscélú hitel törlesztéséről.
A lakhatási támogatás feltételei és igénylése
A támogatás igényléséhez a munkavállalónak be kell mutatnia a bérleti vagy hitelszerződést a munkáltatónak. A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése pontosítja, hogy a lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést. Emellett tájékoztatnia kell a munkáltatóját arról a számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri. Fontos kiemelni, hogy a támogatás kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással fizethető meg a Kormányrendelet 4. §-a alapján.
A 35. életév betöltésének feltétele az adóévre vonatkozik. Utoljára azt a hónapot lehet figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például a hónap közepén tölti be a 35. életévét, az adott hónapra még jogosult lehet a támogatásra.
Lakás bérleti díjának megfizetéséhez nyújtott lakhatási támogatás
A munkáltató a lakhatási támogatást lakás bérleti díjának megfizetéséhez adhatja. Felmerülhet a kérdés, hogy a támogatást a munkáltató a munkavállaló saját számlájára utalhatja-e, vagy közvetlenül a bérbeadónak kell-e teljesítenie. A jogszabályi rendelkezések nem írják elő, hogy a munkáltatónak közvetlenül a bérlő részére kellene teljesítenie a lakás bérleti díját. Ezért a munkavállaló megadhatja a saját bankszámlaszámát, és lehetőség van arra, hogy a munkáltató közvetlenül a bérbeadó részére utalja a lakás bérleti díját.
A munkavállalónak nem áll fenn igazolási kötelezettsége a bérleti díj kiegyenlítésével összefüggésben, hiszen ilyen irányú kötelezettséget jogszabály nem ír elő. A munkáltatónak a bérleti szerződés bekérésén túl az Szja tv. 70. § (8d) bekezdése szerinti kötelezettsége merül még fel: az adóévet követő év január 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.
Közös költség és rezsiköltség
A lakás bérleti díján felül a közös költségre, illetve a rezsiköltség címén kifizetett összegre is nyújtható-e a támogatás? Ezen kérdés esetében annak van jelentősége, hogy a lakásbérleti szerződésben foglaltak alapján a felek hogyan állapítják meg a bérleti díjat. Ha egy általányösszeg szerepel bérleti díjként, amely magában foglalja a rezsit és a közös költséget is, akkor annak összegét nyújthatja lakhatási támogatásként a munkáltató. Ha azonban a munkavállaló a bérleti díjon felül fizeti meg a közös költséget vagy a rezsiköltséget a bérbeadónak, akkor lakhatási támogatás címén ezen összegek nem juttathatók a munkavállaló részére.
Több bérlő esetén
Olyan esetben, ha a lakásbérleti szerződésben a munkavállaló nem egyedüli bérlőként szerepel (például a felesége vagy élettársa is bérlője a lakásnak), a lakhatási támogatás összegszerűségének meghatározásakor a magánszemélyek a lakásbérleti szerződésben foglalt bérleti díj erejéig jogosultak (együttesen) a lakhatási támogatásra. A magánszemélyek döntik el, hogy mekkora összegű lakhatási támogatást igényelnek, viszont figyelemmel kell lenni az Szja tv. 70. § (8c) bekezdésében foglalt szankciószabályra.
Lakáscélú hitel törlesztéséhez adott lakhatási támogatás
A munkáltató lakáscélú hitel törlesztéséhez is nyújthat lakhatási támogatást. Hasonlóan a bérleti díjhoz, a munkavállaló az igényléskor megadhatja a saját bankszámlaszámát, és nem szükséges, hogy a munkáltató közvetlenül a banknak utalja a támogatás összegét. A törlesztőrészlet megfizetését havonta igazolni nem szükséges a munkáltató felé.
A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése alapján a lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri. Arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, hogy a hitel törlesztőrészletét a munkáltató közvetlenül a bank részére kell, hogy teljesítse.
Adóstársak és a támogatás
Abban az esetben, ha a hitelszerződés alapján a lakáscélú hitelt nem kizárólag a munkavállaló igényelte, így a törlesztő részlet megfizetésére sem csak a munkavállaló kötelezett, akkor is lehetséges lakhatási támogatást biztosítani, amennyiben a lakhatási cél megvalósul. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény alapján adóstársnak minősülő személy is jogosult lehet támogatásra.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szempontjából az adóstársnak is adósnak kell tekinteni. Az adóstárs abban az esetben lehet jogosult lakhatási támogatásra, amennyiben a lakhatási cél megvalósul. Ebben az esetben a munkáltató részéről további dokumentumok bekérése is indokolt lehet, különösen, ha a törlesztőrészlet pontos, adós és adóstársak szerinti megbontott összege nem szerepel a hitelszerződésben. Ilyenkor nem a hitel törlesztésére köteles magánszemélyek számának arányában célszerű megállapítani a lakhatási támogatás összegét, hanem először azt kell vizsgálni, hogy az adóstárs esetében a lakhatási cél teljesül-e.
A lakhatási támogatás összegszerűségének meghatározásakor a magánszemélyek a hitelszerződésben foglalt törlesztőrészlet erejéig jogosultak (együttesen) a lakhatási támogatásra. A magánszemélyek döntik el, hogy ezen keretek között mekkora összegű lakhatási támogatást igényelnek, viszont figyelemmel kell lenni az Szja tv. 70. § (8c) bekezdésében foglalt szankciószabályra.
Hogyan működik valójában a tőke és a kamat a hiteltörlesztésekben
Egyéb fontos rendelkezések
Ha a munkavállaló az adóévben magasabb összegben vette igénybe a lakhatási támogatást, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként igazoltan megfizetett, a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.
A lakhatási támogatás összege nem haladhatja meg a lakáscélú keretösszeget. Ha a juttatott lakhatási támogatás összege meghaladja ezt a keretet, a támogatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles lesz.
Az Szja tv. 7. § (1) - (1f) bekezdései rendelkeznek arról, hogy melyek azok a bevételek, amelyeket a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni. Az adóalapba nem tartozó bevételek kiegészítésre kerültek a 7 (1) bekezdés zs) ponttal, amely szellemi apportról rendelkezik.
A 25. életévét be nem töltött magánszemély az összevont adóalapját a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkentheti. A kedvezmény maximális összege jogosultsági hónaponként a KSH által az adóévet megelőző év július 1. napjára közzétett bruttó átlagkereset.
A béren kívüli juttatások körét kiegészíti a Széchenyi Pihenő Kártya szerinti célokra, valamint 2025-ben lakásfelújításra felhasználható összeg, amennyiben nem haladja meg a 450 000 forint éves rekreációs keretösszeget. A béren kívüli juttatások körébe tartozik továbbá az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg is, melynek mértéke évi 120 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.
| Támogatás típusa | Cél | Adózás | Igazolás módja | Korhatár |
|---|---|---|---|---|
| Lakhatási támogatás | Bérleti díj vagy hiteltörlesztés | Béren kívüli juttatás (a munkáltatót terheli az SZOCHO és SZJA) | Bérleti vagy hitelszerződés, számlaszám megadása | 35 év alatt |
A közelmúltban elfogadott új adócsomagot követően már a parlament előtt van a 2025. évi költségvetést megalapozó törvény is. Az Szja tv. módosításai alapvetően 2025-től lépnek életbe. A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki. 2024. szeptember 1-jétől változtak az illetőségi szabályok.
tags: #szja #torveny #nem #lakascelu