Szlovák szántóföld-arak és gazdasági összefüggései: befektetés, bérleti díjak és termőföld-piac Európában

Az élelmiszeriparunk egyik alapvető és meghatározó része a mezőgazdasági termőföld. Globálisan, a Föld teljes felszínének hozzávetőlegesen 29%-a, tehát kevesebb, mint egyharmada szárazföld, de még ennél is kevesebb, csupán 8% hasznosítható az agráriumban. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárási körülmények hatására ez a szám folyamatosan csökkenést mutat, az elsivatagodás veszélye miatt nem csak a Föld távoli, de akár magyarországi részein is találkozhatunk ezekkel a problémákkal. Az elmúlt bő egy évtized során mégis egyre többen döntöttek a vidéki újrakezdés, a mezőgazdasági munka és termelés mellett.

Hazai helyzetkép és árfolyamok

Magyarország földterülete 9 303,4 ezer hektár, amelyből 5 110,8 ezer hektárt (közel 55%) tesznek ki a mezőgazdasági területek. A KSH adatgyűjtése szerint 2023. június 1-jén Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar vármegyékben volt a legmagasabb a mezőgazdasági földterületek mértéke. Az ország keleti, észak-keleti részén ugyancsak számottevő ez az érték, főként a Kunság és Hajdúság adta területeken. A különböző gabonafélék betakarításánál ugyancsak ezek a vármegyék a mérvadóak.

Ha valaki ma mezőgazdasági termőföldet szeretne vásárolni, ugyancsak a pénztárcájába kell nyúlnia. Az elmúlt években folyamatosan növekedett a földforgalmi átlagár, 2022-ben átlépte a hektáronkénti 2 millió forintot is. A területi szintű adatoknál látható, hogy a legdrágább földterületeket Tolna, Hajdú-Bihar, Békés, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Bács-Kiskun, valamint Csongrád-Csanád vármegyékben vásárolhattuk meg 2022-ben. Ezekben a vármegyékben egy hektár földért átlagosan 2,4 millió forintért kértek az eladók, ami jóval az országos átlag, 2,05 millió forint fölött áll.

A bérleti díjak ugyancsak az országos átlag fölött vannak a jelzett vármegyékben, főként Tolna (100 600 forint/hektár) és Hajdú-Bihar (105 600 forint/hektár) egyes részein kerül jelentősen többe a földbérlés, mint az ország más részein. Az országos átlag 2022-ben 81 600 forint volt hektáronként, várhatóan azonban mind ez, mind a földforgalmi átlagár a 2023-as és az idei évben is tovább emelkedik majd. A törvénymódosítás, amely 10%-ban maximalizálja a földárak évre történő emelkedését, célja a túlárazottság és a spekulációs földfelvásárlás gátlása volt.

Minél magasabb az aranykorona minősítés, annál jobb minőségű a föld. Az aranykorona minősítés négy feltételt vizsgál: termelési értékszám, éghajlat, domborzat, vízviszonyok. Megkérdőjelezhető-e a jövedelmezőség a 15-20 éves megtérülési időkkel számolva, különösen a gazdasági válságok és az időjárás okozta kockázatok fényében? A válasz gyakran igen, hiszen a föld egy hosszú távú, értékálló eszköz, amelyet a tulajdonos gyakran saját jövőbeni megélhetéséhez vagy bérbe adásra szánhat.

EU-s összehasonlítás és árak

Az EU átlagár 2022-ben 10 578 euró volt egy hektár szántóföldre, míg a 2022-es átlagos szántóföld-bérleti díj 199 euró/hektár volt. Horvátországban az átlagos szántóföld-ár 3 700 euró volt, Malta pedig 233 230 euróig emelkedett, ami a szélsőséges regionális eltérésekre utal. A hollandoknál az átlagos szántóföld-ár 85 431 euró volt, míg Görögországban 13 571 euró, Spanyolországban pedig 10 263 euró. A legalacsonyabb szántóföldárak Svédországban és Szlovákiában voltak (57 és 39 euró/ha), de a bérleti díjakban már jelentősebb különbségek mutatkoztak.

Magyarország az EU-ban az árak tekintetében a lista alsó harmadában van: 2022-ben átlagosan 1,94 millió forintért kelthettünk el egy hektár szántóföldet. A legmagasabb szántóárak Hajdú-Biharban voltak (kb. 2,46 millió Ft/ha), míg Nógrádban a legolcsóbbak (kb. 1,17 millió Ft/ha). A gyümölcsösök voltak a legdrágábbak, átlagosan 2,21 millió Ft/ha, a szőlők pedig 2,05 millió Ft/ha had múltták. A szántók átlagára közelítette az 2 millió Ft/ha küszöböt, és a földárak emelkedése továbbra is fennáll.

A földbérleti díjak esetében 2022-ben Magyarországon a gyep területek bérleti díjai átlagosan 1,1 millió Ft-ot tettek ki, ami 16%-os drágulás volt 2021-höz képest. A szántók és a gyep területek közötti árdiszparitás azonban továbbra is fennállt: bár a bérlet drágábbá válhatott, még mindig alacsonyabb volt az állandó gyepnél a szántó. A prognózis szerint 2023 és 2024 folyamán is növekedés várható mind a földárakban, mind a bérleti díjakban, de dinamikája régiónként és földhasználati típusonként eltérő lehet.

Kik és hogyan gazdálkodnak a földdel?

A fiatalabb korosztály vidékre vándorlását követve egyre többen gondolkodnak a mezőgazdasági tevékenységek miatt vidéki létben. A családi gazdaság a leggyakoribb formája a gazdálkodásnak Magyarországon; ezekben a gazdaságokban a család saját szükségletét elégíti ki, illetve a fölös termést értékesítik. 2010 és 2020 között a családi gazdaságok száma 351 ezerről 241 ezerre csökkent, és a családi munkaerő aránya 70%-ról 56%-ra esett, részben a technológiai fejlődés és a fiatalabb generációk nem mezőgazdaságban való elhelyezkedése miatt.

Az idősödés problémája mellett a gazdaságok bezárása és átalakítása is felmerül, különösen aszályos vagy fagykár sújtotta években, amikor a kiadások nőnek és a bevételek csökkennek. Ugyanakkor az elmúlt években nőtt azok száma, akik mezőgazdasági végzettséggel rendelkeznek, ami a szakma hosszú távú megőrzésére ad lehetőséget. A termelési hatékonyságot és a jövedelmezőséget növelő tényezők között szerepelnek a modern technológiákhoz való hozzáférés és a hatékony gazdaságirányítás.

Aranykorona és jövőbeli kilátások

Az aranykorona minősítés négy tényező alapján értékeli a föld minőségét: termelési értékszám, éghajlat, domborzat, vízviszonyok. Minél magasabb a minősítés (1-től 100-ig), annál jobb minőségű a föld. Ennek tükrében felmerül a kérdés: érdemes-e ma földet birtokolni? A hosszú lejáratú megtérülés és a ráfordítások növekedése miatt a döntés átlagos befektetésnél gyakran hosszabb megtérülési időt mutat, de a föld értékálló és hosszú távon stabil eszköznek tekinthető.

A 2022-es adatok szerint az EU-s földpiac jelentős regionális különbségeket mutatott. Magyarország az átlagos földárak tekintetében a lista alsó harmadában van, míg a bérleti díjakban gyakran a közép- és észak-európai régiókhoz képest kedvezőbbek lehetnek a hosszabb távú bérleti konstrukciók miatt. A földárak és bérleti díjak dinamikája szoros összefüggésben áll a helyi termelékenységgel, talajminőséggel, infrastruktúrával és jogszabályi környezettel, ezért a döntéseknél fontos figyelembe venni ezeket a tényezőket.

Az édesség az, hogy a földárak drágulása lehetőséget ad a tulajdonosoknak a befektetésre, a termőföld pedig továbbra is értékálló eszköz marad. Ugyanakkor a külföldi tőke befolyása és a nemzeti szabályozások módosítása a piaci árak alakulására hatással van. A szlovákiai példák és az EU-s statisztikák szemléltetik, hogy a földhasználati verseny és a földhasználat sokféle formában nyilvánul meg, és ennek következménye a földárak széles skálája.

Infografika: EU-s földárak összehasonlítása 2022-ben
VármegyeÁtlagos szántóár (millió Ft/ha)Átlagos gyepár (Ft/ha/év)
Nógrád1,17-
Hajdú-Bihar2,46-
Tolna2,43-
Békés2,40-
Győr-Moson-Sopron2,0-

Az adatok alapján elmondható, hogy a szántóföld árak és a bérleti díjak regionálisan jelentősen eltérnek, és a földhasználatban tapasztalható folyamatok összetettek. A nemzetközi összehasonlítások pedig rámutatnak arra, hogy a magyar piacon továbbra is kiemelten fontos a környezeti és gazdasági tényezők elemzése a befektetési döntéseknél.

tags: #szlovak #szantofold #arak

Népszerű bejegyzések: