A lakásszövetkezet fogalma és működése
A lakásszövetkezet abban különbözik a társasháztól, hogy van saját vagyona és jogi személy. A lakásszövetkezetnél ugyanis a magántulajdonban lévő lakásokon kívül minden a lakásszövetkezet tulajdonában van. Ezt használják a lakástulajdonosok (a szövetkezeti tagok) és ezért fizetik a használati díjat, ami az üzemelési költség. A lakásszövetkezet alapvető feladata, hogy működtesse a fennhatósága alá tartozó házakat. Emellett vállalkozási tevékenységet is folytathat, de akár új lakásokat is építhet, de ilyenkor a profitot az alaptevékenységbe kell visszaforgatni. A lakásfenntartás, működtetés nonprofit tevékenység!
A Társasház és a szövetkezeti ház közötti különbségek
A társasház Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az ún. Ha egy hirdetésben társasházi lakásként hivatkoznak egy ingatlanra, de a tulajdoni lapon szövetkezeti lakás szerepel, nem kell egyből arra gondolni, hogy az ingatlanos vagy a tulajdonos át akart verni bennünket. A fenti tulajdoni lap-részleten látszik, hogy a szokásos társasházi lakás vagy simán lakás megnevezés helyett szövetkezeti lakás szerepel egy zuglói ingatlanhoz. A lakásszövetkezeti fogalmat a lakásszövetkezeti törvény határozza meg, ebben le van írva, hogy a lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet, mely jogi személynek felel meg. Társasház esetében a létesítő okirat az alapító okirat, míg lakásszövetkezeteknél az alapszabály. A társasházak képviseletét közös képviselő látja el, a lakásszövetkezetekét az ügyvezető elnök, illetőleg az igazgatóság elnöke.
Kellemes karácsonyi készülődést, az ünnepek előtt még tervezek jönni egy poszttal... A szövetkezetekre vonatkozó közös előírásokat felváltva a 2005. január 1-jétől hatályos 2004. évi CXV. törvény határozza meg a lakásszövetkezetek szabályait. A törvény indokolása szerint 2004-ben a nemzeti lakásállomány mintegy 7,5%-ában kb. január 1-jéig nyújthatták be a cégbírósághoz és a földhivatalhoz illetékmentesen. A lakásszövetkezeti tevékenységüket a tagok építéssel, a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései és a lakásszövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják. A tagok és nem tag tulajdonosok építéssel, fenntartással kapcsolatos kötelezettségeit épületenként és lakásonként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani.
Szövetkezet mint társadalmi-könyvviteli egység
Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, az építési, illetőleg a fenntartási költségeket a lakások teljes alapterületének nagysága alapján osztják fel a tagok között. Az alapszabály a lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg. A lakásszövetkezet házirendje részletes szabályokat tartalmaz a közös használatra szolgáló területek használatáról is. Minden lakásszövetkezeti tagnak lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazata van; ha a lakás több tag tulajdonában áll, az alapszabály határozza meg a szavazatok megosztásának módját.
Az alapszabály a lakásszövetkezet szervezeti felépítését, működését és belső viszonyait szabályozza; tartalmazza a küldöttgyűlés szabályait és a testületek megválasztásának rendjét is. A közgyűlés maximum ötéves időtartamra választ felügyelőbizottságot, és legalább háromtagú testületet. A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök vagy az igazgatósági tag képviseli; írásbeli felhatalmazás alapján más is képviselheti a szövetkezeti szervezetet. A lakásszövetkezet a közösség javát szolgáló intézkedéseket hajt végre, és az ilyen tevékenységek költségei a fenntartási költségek körébe tartoznak.
Jogszabályi keretek
A lakásszövetkezet jogi hátterét a 2004. évi CXV. törvény és a vonatkozó módosítások adják; a törvény szerint a szövetkezeti ház tulajdonjoga és a szövetkezeti tulajdon közös részeinek nyilvántartása külön törzslapon történik. A társasház és szövetkezeti ház nyilvántartási rendje részletesen szabályozza, hogy a lakások, helyiségek és közös tulajdon megosztása hogyan történik a földrészlettel együtt, és hogyan kerülnek be a tulajdoni lapokra. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzését a társasház közös képviselője vagy az intézőbizottság elnöke kérheti. A bejegyzések feltüntetik a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot (például közgyűlési határozat vagy alapító okirat).
Operatív működés és könyvvitel
A lakásszövetkezet belső szolgáltatásokat nyújt a tagok felé (építés, felújítás, üzemeltetés, karbantartás, fenntartás), és ezekért az ellenszolgáltatásokért díjat számít fel. Ezek a belső szolgáltatások ÁFA-továbbá kötelezettséget is maguk után vonnak; a közüzemi szolgáltatás közvetítését a lakásszövetkezet végzi, így a ja kiigazítások a tagokra hárulnak. A fenntartási költségek havonta beszedett összege még nem minősül előlegnek; az éves közgyűlés dönti el a maradvány felosztását vagy a pótbefizetéseket. A közvetített közüzemi szolgáltatások adója levonható, de a kiszámlázott adó fizetendő adóként marad.
A lakásszövetkezet saját tevékenységén túl vállalkozási tevékenységet is végezhet, például társasház- vagy ingatlankezelői tevékenységet, de ezt csak saját céljaira és nem vállalkozási jelleggel teheti meg. A felújítás és karbantartás a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanokra vonatkozik; a felújítás magában foglalhatja az eredeti állapot visszaállítását vagy javítását, a közösségi berendezések cseréjét is. A lakásszövetkezet nem vállalkozási tevékenysége külső megbízásokkal is végezhető, de ezek a tevékenységek külön jogszabályi előírásoknak megfelelően kell történjenek.
Fenntarthatóság a rövid ellátási láncokban - LEAP Oktatóvideók 1
Az alapítás és az alakuló közgyűlés
- A lakásszövetkezet alapításához legalább 10 belföldi vagy külföldi természetes személy vagy jogi személy szükséges. Külföldi csak akkor lehet alapító tag, ha abban az épületben, amelyre a lakásszövetkezet létrejön, lakástulajdona van. A lakásszövetkezet az alapszabály elfogadásával és a cégnyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre.
- Az alakuló közgyűlés olyan közgyűlés, amelyen az alapítók az alapszabályt elfogadják. Határozatképtelenség esetén több gyűlésre is sor kerülhet. Az alakuló közgyűlés akkor határozatképes, ha az alapítók több mint fele személyesen vagy képviselőjük útján jelen van. Az alapszabály elfogadása 2/3-os többséggel történik, egyéb határozatokat egyszerű többséggel. Minden alapító tagnak egy szavazata van.
- Az alakuló közgyűlés dönti el a lakásszövetkezet célját, a vagyon felhasználását és a belső szabályozást.
A jogi személyiség és a tulajdonosi viszonyok
A szövetkezet jogi személyiségű társulás, amelyet az alapítók vagyoni hozzájárulásával, alapszabály elfogadásával és a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel hoznak létre. A szövetkezet a tagok és nem tag tulajdonosok részére nyújt szolgáltatásokat, és a nyereség nem célja. A szövetkezet a föld és épületrészek közös tulajdonát is kezeli, és a lakásokra vonatkozó használati jog bejegyzéseket az alapító okirat vagy alapszabály szabályozza. A közös tulajdonba tartozó részek a törzslapon kerülnek nyilvántartásba, a különlapokon pedig a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
tags: #szovetkezeti #lakas #fogalma