Új energetikai tanúsítványi követelmények és azok értelmezése
2023. november 1-től új energetikai rendelet került bevezetésre. Mit kell róla tudni? Hogyan néz ki az új energetikai tanúsítvány? Energetikai tanúsítvány készítésével kapcsolatban a következő jogszabály változás történt: a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet megszűnt és helyét a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet vette át, valamint jelentősen megváltozott a 176/2008. (VI. 30) Korm. Rendelet. A hirdetésekben az ingatlan energetikai besorolását fel kell tüntetni. A régi rendszerben kiállított energetikai tanúsítványok 2023-ra megváltozottak, és 2023. évében 5 évig lesz érvényes az új tanúsítvány. 2023. november 1-től jelentősen módosulnak az épületenergetikai rendeletek. A változás érinti a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítás szabályait is. Továbbra is kötelező marad az energetikai tanúsítvány elkészíttetése új építés, illetve ingatlan eladás és bérbeadás esetén. A szeptember 6-i MÉK képzésre - Új szabályozások az energetikai tanúsításban! - már lehet jelentkezni! Javasoljuk, mielőbb jelentkezzenek. A jogszabályi változások lényegi részei közé tartozik a számítási módszertan és a fogalmak átdolgozása. A 9/2023. ÉKM rendelet váltja fel a 7/2006. TNM rendeletet, és az új rendelet 2023. november 1-én lép hatályba. Az egyszerű bejelentéshez, illetve építési engedélyhez kötött építési tevékenységeknél 2023. október 31-ét követő bejelentések esetén kell alkalmazni az új előírásokat. Ez elegendő időt ad a képzésekre és a szoftverfejlesztők felkészülésére. A legfontosabb változások közé tartozik a talajhatással kapcsolatos új kitétel és a CO2-kibocsátás alapján számolt követelményrendszer bevezetése.
Hogyan változott a számítási módszer és a követelményrendszer?
A változások közé tartozik a számítási módszer kikerülése a rendelet fő szövegéből és a minisztériumi honlapon történő közlése. A módszertan megjelenése a következő hetekben várható. A követelmények nagy része megmarad, de bevezetik a CO2-kibocsátás alapú követelményeket és az életciklus- alapú megközelítést. A közel nulla energiaigényű épületek meghatározása során kettős skálázásból egy egységes, két tengelyű rendszer felé mozdul el: a nem megújuló primer energiafelhasználás és a CO2-emisszió alapján történik az értékelés. A régi „BB” besorolást felváltja az „A2023” kategória. A skálázás 100%-ot tekint a közel nulla követelménynek, és az „A2023” a felső határ pontja. A megújuló energia részaránya kivonásra kerül a kritériumokból, és helyét a CO2-követelmény váltja fel. A széndioxid-kibocsátást csökkentő intézkedések közötti flexibilitást növeli a CO2-alapú megközelítés.
A fajlagos hőveszteségtényező változásai közé tartozik, hogy a külső és belső terek közötti falak értékei némileg enyhültek (0,26 helyett 0,4 W/m2K). A nyári hővédelem új alapokra helyeződik. A talajjal érintkező szerkezeteknél a „egyenértékű hőátbocsátási tényező” kerül alkalmazásra, amely nagyobb épületeknél átmeneti enyhítést jelenthet. A nyári hővédelem új alapértékei és a szerkezeti elemek számításának részletei az új rendelet szerint kerülnek meghatározásra. A fűtött és fűtetlen terek közötti falak minimális hőátbocsátási értékei módosultak. A fűtési és HMV elosztóvezetékek hőszigetelési követelményei szintén változtak, és az épületfelügyeleti rendszer kötelező alkalmazása is megjelenik. A közel nulla energiaigényű épületek értékelése minden újépületre egységes szemszögből történik.
Az új szabályozás szerint az összesített energetikai jellemző kiszámítása és a CO2-követelmények figyelembevétele a jövőben központi eljárás, de a részletes módszertan és adatszolgáltatások több helyen is megjelennek. A CO2-követelmény bevezetése azt célozza, hogy a megújuló energia részaránya bizonyos épülettípusoknál kevésbé legyen előnyben részesítve a gyakorlatban, és a nem megújuló energiafelhasználás hatékonyabb legyen. A megújuló energia részarányának kikerülése után az új értékelési rendszer két skálán alapul, és az egyes épületek a két skála alapján kerülnek besorolásra. A kategóriák betűjeléhez kapcsolt index az új 2023-as érték szerint alakul, így megszűnik a dupla betűs jelölés a besorolásoknál.
Mit jelent mindez a gyakorlatban az épületekre nézve?
Az új rendelet meghatározza, hogy az épület energetikai jellemzőinek tanúsítása 5 évig érvényes, és a módosítások hatálybalépése után az épületfelügyeleti rendszerek és a részletesebb dokumentáció fontossága nő. A legalapvetőbb változás, hogy a tanúsítvány felépítése és megjelenése felhasználóbarátabbá válik, részletesebb adatokkal és javaslatokkal, de a szerződésekben rögzített költségek és díjak alapján kell eljárni. A módosítások közé tartozik az, hogy a HET-szám már nem kötelező tartalmi elem a szerződésben, ugyanakkor a tanúsítvány hitelességének ellenőrzése továbbra is lehetséges az Országos Építésügyi Nyilvántartás oldalán.
Az épületek kategóriáinak átalakítása és a CO2-követelmények bevezetése során megmarad a 12 energetikai osztály, de a skála megváltozik: az AA++-tól JJ-ig terjedő skálát felváltja az elvárt A+++-tól I-ig terjedő skála. A közel nulla energiaigény elérése mindkét skálán elvárás, és a teljes besorolás az új szabályok alapján történik. A korszerűsítési javaslatok minden esetben részletesek, és a hőszigetelés és a megújuló energia integrálása mellett a nyílászárók cseréje is gyakori feladat lehet, de ezek nem kötelezőek minden esetben.
A jogszabályváltozás nem érinti a tanúsítási díjak és az elszámolások alapelveit, ugyanakkor a szakmai háttér és a képzések fokozatosan alkalmazkodnak az új elvárásokhoz. A szakmai szervezetek, így a kamarák, részvételével zajló képzések segítik a tanúsítók felkészültségét. A jogszabályok terén várhatóak a további EPBD-módosítások, amelyek mélyen érinthetik a rendeleteket, így a szakma folyamatos felügyeletet és aktualizálást igényel.
Hogyan néz ki egy energetikai tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítvány lényege mérnöki számítások útján kideríteni az épület energiafelhasználását. A tanúsításra jogosult szakember az elvégzett számítások után egy dokumentumot ad át a megrendelőnek, mely az ingatlan energiafelhasználásáról tanúskodik. Az energetikai tanúsítvány első oldala Összesítő lapnak nevezzük; ezen található az ingatlan címe, helyrajzi száma, energetikai besorolása és adatai, a fejlécben pedig a HET-szám. A második oldaltól a teljes számítási rész található, ahol az épület szerkezetei, a fűtési rendszer és a nyári túlmelegedés kockázata kerül részletezésre. A harmadik rész a felújítási javaslatokat tartalmazza, a negyedik pedig a mellékleteket és a helyszínen készült fotókat foglalja magában. A korszerűsítési javaslatok célja, hogy elérjük a „jó” vagy a „kiváló” szintet a különböző szerkezetekre vonatkozóan.
A tanúsítvány hitelességét az OÉNY felülete által generált egyedi HET-szám bizonyítja; a hitelesség ellenőrizhető az adott ingatlan HET-száma alapján. A kamara jogosultja véletlenszerű ellenőrzéseket végez a tanúsító tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében. A tanúsító díjait a jogszabályban meghatározott módon és díjszabás szerint kell megállapítani és elszámolni. A rendelkezések szerint a tanúsítványt fel kell tölteni és meg kell őrizni a jogszabály szerinti tartalommal és formátummal.
Ki végezhet energetikai tanúsítást?
Energetikai tanúsítói jogosultságot az szerezhet, aki a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkezik. Ezek közé tartozik például az okleveles építészmérnök, a gépészmérnök, a villamosmérnök és hasonló szakmák. A jogosultság betűjele: TÉA, amelyet a Magyar Mérnöki Kamara honlapján lehet ellenőrizni. A hitelesített tanúsító névjegyzéke nyilvános a kamarák oldalain.
A tanúsítvány készítésének menetét és az ellenőrzési folyamatot a jogszabályi háttér és a vagyonjogi követelmények pontosan meghatározzák. A hiteles tanúsítvány ellenőrzéséhez a HET-szám és a hozzá tartozó adatok szolgálnak alapul, és ennek alapján ellenőrizhető, hogy az ingatlanra vonatkozó tanúsítvány valóban hiteles-e. A gyakorlatban előfordulhat, hogy előzetes információk alapján történik a megkeresés, de a teljes számítási és fotódokumentációs rész megléte szükséges a hitelesítéshez.
Általános tudnivalók a gyakorlati használathoz
A tanúsítvány fontos eleme az ingatlan adásvétele és bérbeadása során, és a felújítások megtervezésénél is releváns. A 2023-as változások után a költségoptimalizált szint mellett a CO2-kibocsátás és a függetlenenergetikai mutatók kerültek középpontba. A tanúsítvány 5 évig érvényes, és a hatályba lépést megelőzően kiállított tanúsítványok hatálya 60 napig érvényes. A fajlagos hőveszteségtényező és a hőátbocsátási tényezők mind a régi, mind az új rendeletben kiemelt figyelmet kaptak. A tanúsítvány részletes tartalmát a jogszabály előírja: összesítő lap, számítások, felújítási javaslatok és mellékletek.
A tanúsítvány kötelező tartalmának és megjelenítésének kötelezettségei közé tartozik, hogy az ingatlan hirdetéseiben kötelező fel kell tüntetni a besorolást, és egyértelmű útmutatás szerint a közel nulla energiaigényű épületek követelményei érvényesek. Az új rendelet várhatóan további EU-s irányelvek bevezetését irányozza elő a jövőben, és ez folyamatos aktualizálást igényel a szakemberektől és a szoftverfejlesztőktől is.
EPC-k (Energetikai Tanúsítványok) Magyarázat
- A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet vette át a 7/2006. TNM rendeletet, és meghatározza az új energetikai jellemzők számítását.
- A közel nulla energiaigényű épületek osztályozása kettős skáláról egy egységes skálára vált, a CO2-kibocsátás alapján.
- A tanúsítvány öt évig érvényes, a hatálybalépés előtt kiállított példányok 60 napig használhatók.
- A nyári hővédelem és a falak hőátbocsátási tényezői módosultak, a talaj hatása megjelenik az egyenértékű hőátbocsátási tényezőben.
- A megújuló energia részaránya kikerült a követelmények közül; a CO2-követelmény indirekt módon továbbra is ösztönzi a megújuló energia használatát.
- A tanúsítvány első oldala, az összesítő lap, minden esetben egységes formátumú az OÉNY által beállított sablon szerint.
- A kiállító a HET-számot az elektronikus program segítségével generálja, és a tanúsítvány hivatalos példánya ez az azonosítóval ellátott dokumentum.
- A tanúsító díját a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet megadott díjszabás szerint kell kiszámítani.
- A helyszíni szemle kötelező eleme marad a hiteles energetikai tanúsításnak, fotódokumentációval kiegészítve.
- A jogszabályok szerint a tanúsító a névjegyzékben szerepel, és a kamarai ellenőrzések célja a szakszerűség biztosítása.
tags: #tanusitvany #altal #eloirt