társasház kerítés magassága jogszabály: összefoglaló a jogi keretről és gyakorlati vonatkozásokról

Jelen cikk a kerítésépítés jogi keretét járja körül Magyarországon: mikor kötelező kerítés, ki viseli a fenntartási költségeket, és hogyan viszonyulnak ehhez a helyi szabályozások. Azt hangsúlyozza, hogy nincs általános országos kötelezettség minden telek vagy társasház számára kerítésépítésre, ugyanakkor a HÉSZ és OTÉK alapján a helyi előírások sokszor kötelezővé tehetik a kerítés létesítését vagy fenntartását.

általános elvek és országos keret

Jelenleg nincs olyan országos jogszabály, amely a telektulajdonosnak kötelezően előírná a kerítésépítést. A kerítés létesítését és fenntartását azonban a településrendezési és építési követelmények alapszabályzata, illetve az OTÉK keretszabályai szabályozzák. A kerítés kialakításának és legnagyobb magasságának megállapítása a helyi építési szabályzat (HÉSZ) feladata.

Az OTÉK adja meg az alapkeretet: általános elvek és keretek, amelyeket a helyi szabályozás finomít. Így előfordulhat, hogy amit Budapesten megengedett, azt Szentendrén vagy más településen eltérően szabályozzák. A településenkénti eltérésekért és részletes előírásokért mindenképpen a helyi jegyzőnél vagy a helyi építési hatóságnál érdemes érdeklődni.

hol és hogyan kötelezhetnek kerítésre?

Ha a helyi építési szabályzat kötelezővé teszi a kerítés létesítését, a kerítést a telek homlokvonalán és az útról nézve a jobb oldali telekhatáron kell megépíteni.
A hátsó telekhatár tekintetében elsősorban a tulajdonos szomszédok megállapodása az irányadó.
Ha két út között fekszik egy telek, akkor a jobb oldal meghatározása úgy történik, mintha az a két út között lenne megosztva.
A közterületi határvonalon álló kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia.

A kerítés meghatározott elrendezése és magassága tehát a helyi szabályokban rögzített, és a tulajdonos felelőssége az is, hogy a kerítés ne veszélyeztesse a közterület használatát vagy a járókelők biztonságát. Ha a kerítés a telekhatáron álló, közös kerítés, általában a közös tulajdon vonatkozó része, és a fenntartási költségek a tulajdonosokra arányosan hárulnak.

telken belüli és oldalhatáros kerítés

Telken belüli kerítés esetén a tulajdonos maga dönthet a megvalósításról és fenntartásról. Oldalhatáros kerítés esetében a szomszédos telkek tulajdonosai közösen birtokolják a kerítés középső részét és felelősek annak fenntartásáért. Ha jogszabály kötelez a telkeket elválasztó kerítés megépítésére, a fenntartási költségek az arányok szerint terhelik a tulajdonosokat, akiket a kerítés létesítésére köteleztek.

magasság és megjelenés

A kerítés leggyakoribb maximum magassága 2 méter a legtöbb településen. Bizonyos esetekben a HÉSZ alacsonyabb vagy magasabb határértéket írhat elő: például utcafelületeken 1,5 méter lehet az engedélyezett határ. Tömör, zárt kerítésnél gyakran van szigorabb megkötés, míg áttört vagy részben átlátható kerítés megengedett lehet. A kerítés megjelenésének egységessége és rendezett külsője a helyi előírások része lehet; egyes önkormányzatok külön elvárásokat támaszthatnak a külső felületekre és az esztétikára.

közjogi és magánjogi vonatkozások

A Ptk. alapján a szomszédos telkek közötti kerítés fenntartása közös kötelezettség, és a fenntartási költségeket arányosan osztják meg. A kerítés jelenléte és fenntartása tehát közös feladat, ha a kerítés a telekhatáron áll és közös tulajdon. Ha a kerítés a telekhatáron belül áll, akkor a tulajdonos felel saját kerítésének fenntartásáért.

kerítés és közterületi elemek

A telek homlokvonalán álló kerítésen belül sem a közterület használatát veszélyeztető megoldásokkal (például szögesdrót) szabad élni, sem a járda szintje feletti részre vonatkozóan nem szabad olyan megoldást alkalmazni, amely közterület használatát veszélyezteti. A lakott környezetekben a rendezett megjelenés és a közterületek védelme egyaránt fontos szempont.

kerítés és település

A helyi szabályozás fontos: a HÉSZ-t és az OTÉK-et a helyi önkormányzat honlapján vagy a jegyzőnél találni lehet. A kerítés kialakításának és magasságának megállapítása a helyi előírásokhoz igazodik, és a kerítés a telek határaitól függetlenül csak a saját telken állhat, kivéve ha közös tulajdonú kerítésről van szó.

kerítésépítés engedélye és költségviselés

Kérdéses lehet a rendeltetés és a közösségi érdekek: általában kerítésépítéshez nem kell építési engedély, hacsak nem emelkedik ki 2 méteren felül vagy nem említett környezetekben (például műemlék vagy Natura 2000 terület közelében). A 2 méteres határ a leggyakoribb, de településenként eltérhet a maximum magasság. A kerítés költségeit a tulajdonosok közötti megállapodás vagy a jogszabály szerinti arányos terhelés alapján osztják meg, és ha a kerítés a telekhatáron álló és közös, a fenntartási költségek is a közös kötelezettségek részei lehetnek.

ápolás, anyagválasztás és példák

A kerítés állapotának megőrzése fontos: rozsdás drótkerítés vagy szürkülő deszkakerítés esetén a hatóság felszólítást küldhet. A külső megjelenést és a karbantartási igényeket a helyi előírások is befolyásolják. A WPC kerítésrendszer például moduláris és tartós; nem igényel gyakori festést, és ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. A WPC kerítés elemei 120, 150 vagy 180 cm-esek lehetnek, és a HÉSZ lehetővé teheti az adott utcafrontra szabott magasságot.

WPC kerítés moduláris rendszer és egységes felület

Áttekintésként fontos kiemelni, hogy a kerítésépítéshez sok helyi szabály létezik, ezért mindig a helyi önkormányzatnál érdemes felvilágosítást kérni. A kerítés az ingatlan tulajdonának része, és a jogi felelősség is a tulajdonosokra hárul, hogy a megvalósítás és fenntartás biztonságos legyen.

tags: #tarsashaz #kerites #magassaga