Ki fizetheti a Tulajdonos által végzett munkát a társasházban?

A társasház beszámolója és költségvetése határozza meg a közös költség összegét, és ezt minden tulajdonos a Beszámoló Közgyűlésen tudja befolyásolni. Ha Ön sokallja a Közös Költséget, akkor érdemes megismerni, hogyan lehet ezt befolyásolni. A Társasházi Törvény 35§(1) bekezdése alapján a Beszámolót és költségvetést a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a Közgyűlés keretein belül, a Közös Képviselőnek ismertetni kell a tulajdonosokkal legkésőbb minden év május 31-ig, és ezt követően azt el kell fogadniuk. A közös képviselő elkészíti a beszámolót és a költségvetést, melyet a Számvizsgáló Bizottság tagjainak jóvá kell hagyniuk. Ez a feladat azonban nem csak az ő felelősségük: az ellenőrző bizottság folyamatos ellenőrzést végez, és ha szükséges, aláírásukkal igazolják a beszámoló és költségvetés valódiságát. A beszámoló és költségvetés tartalmát a Társasházi Törvény 48.§(1) pontja határozza meg.

Költségvetés: hogyan alakul ki a közös költség?

A költségvetés olyan pénzügyi terv, amely előirányzatként tartalmazza a teljesítendő kiadásokat és a várható bevételeket. A költségvetés tervezésére a Közös Képviselő a „Bázis” alapú tervezést alkalmazza. Minden költségcsoporthoz egy jogcím tartozik; ha egy jogcím például a kezelési díj, közös képviselet díja vagy egyéb költség, ezek egy költségcsoportot képviselnek. A költségek nettó összege és az Áfa is felsorolásra kerül, de minden költséghez konkrét jogcím rendelve van. A közös költség a társasház működését, fenntartását és a közös tulajdon karbantartását fedezi, tehát a lakás használatával kapcsolatos költségek a közös költség részét képezik.

Adatok és személyes adatok

A tulajdonostárs nevét fel kell tüntetni a Közös Képviselő által készített táblázatban; ez személyes adatnak minősül, azonban az adatkezelés és nyilvánosságra hozatal nem tekinthető jogellenesnek, mert törvényi előírásokon alapul. A közös képviselő feltüntetheti a hátralékos tulajdonos nevét és tartozásának összegét, de ezt a Beszámolóhoz kapcsolódóan teheti meg.

Ki ellenőriz vagy hagy jóvá?

Az SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) alapján a Számvizsgáló Bizottság tagjainak jóvá kell hagyniuk a Társasház Beszámolóját és Költségvetését. Ők ellenőrzik, hogy a sorokban lévő számok valós adatok-e, és hogy a Közös Képviselő a szerződés szerinti összegeket fizette-e ki. A Számvizsgáló Bizottság a tulajdonosok esszenciája: ők biztosítják a folyamatos ellenőrzést. Ha az ellenőrzés megtörtént, a beszámoló és a költségvetés valódiságát aláírásukkal igazolják.

Kiegészítő figyelmeztetések a költségvetésről

Fontos, hogy egy költségcsoport egy sor legyen. Sokszor a közös képviselő egy költséget több sorban tüntet fel: például nettó összeg, majd Áfa, majd egyéb költségek. Minden költséghez egy jogcím tartozzon. Ha például a kezelési díj, közös képviselet díja, és ügyviteli költség szerepelnek több sorban, az a közös képviselet díját jelentheti, és az átláthatatlanságot okozhatja.

Példák és tapasztalatok

  1. Előző közös képviselő 44.000 Ft + Áfa helyett 124.000 Ft + Áfát számolt fel havonta közös képviseleti díjként. Ez egy évben több mint 1,3 millió forinttal több volt, mint amennyi a szerződésben szerepelt. Az SZVB nem ellenőrizte a beszámolókat.
  2. Vannak olyan költségek, amelyek nincs valós alapjuk, például olyan munkák feltüntetése, amelyek nehezen ellenőrizhetők (csőtőrés, eresz tisztítás, dugulás elhárítás).
  3. Figyelni kell a kifizetetlen számlákat tartalmazó sorokat is: bizonyos esetekben a közös képviselet tevékenysége és a szállítók kifizetetlen számlái kerülnek feltüntetésre. Ha ilyen sorokat talál, érdemes rákérdezni.

A közös költség fizetése: ki fizet és miért?

A közös költség fizetési kötelezettsége a társasházban a tulajdonostársra terheli. A joggyakorlatban megoszlottak a vélemények arról, ki fizet, ha van haszonélvező: a döntések szerint annak ellenére, hogy a haszonélvezettel terhelt lakást a tulajdonostárs gyakorlatilag nem is használhatja, a közös költséget a tulajdonosnak kell fizetnie. A bérbe adott lakás esetében célszerű legyen a bérleti szerződésben meghatározni, hogy a bérlő köteles-e megfizetni a közös költséget, és hogy ezt közvetlenül a társasháznak vagy a tulajdonos részére kell-e megtennie. A SZMSZ és a jogszabályok szerint a közös költség mindig a tulajdonost terheli, kivéve, ha a fizetési kötelezettség a bérleti szerződésben vagy a szerződésben meghatározott módon másként rendezett.

Az adózási és jogi szempontok

Az adózási kérdésekben felmerülhet, hogy a tulajdonos által végzett munkát hogyan lehet kiváltani közös költség megváltásával. Két lehetséges út van:

  • ha a tulajdonos saját vállalkozása van (pl. egyéni vállalkozó vagy Kft.), akkor a munka kiírása és elvégzése a vállalkozás feladata, a társasház kifizeti a szolgáltatást, majd a tulajdonos befizeti a közös költséget; az adó ezt a vállalkozás fizeti meg; ez nem közös költség megváltás, hanem normál szerződéses viszony.
  • ha a tulajdonos nincs pénze vagy nincs alkalmazottja, de van szükséges szaktudása, a társasház a tulajdonossal munkavégzésre irányuló szerződést köthet: munkaszerződés vagy megbízási szerződés. A munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyve vonatkozik, és egyes költségek, mint például a 13. hónap felhívás, felmerülhetnek. Megbízási szerződés esetén a Ptk. szabályai szerint járnak el, és a közgyűlési határozat alapján lehet alkalmazni.

Fontos megjegyezni, hogy minden ellenszolgáltatásért végzett munka után adókat és járulékokat kell fizetni. A közös költség megváltásának vagy a munkavégzés közvetítésének adózási vonzatai lehetnek, és a könyvelői feladatok is rá hárulnak.

A lakásbérlés és a közös költség

A bérbe adott lakás jogi kapcsolata a társasházzal a tulajdonoshoz kötődik; a bérlő felelőssége csak a lakás használata és magatartása vonatkozik. A társasház jogai a bérleményre vonatkozóan a tulajdonost terheli, kivéve, ha a bérleti szerződésben másként rendelkeznek. A közös költség fizetésének kötelezettsége tehát a tulajdonost érinti, és csak kivételesen lehet a bérlőre átterhelni, ezt a bérleti szerződés és a SZMSZ alapján rendezni. A bérbe adott lakásra vonatkozó közös költség és a bérlő viselkedésének szabályozása érdekében egyértelmű bejelentési kötelezettségek és szabályok szükségesek, különösen rövid távú bérbeadás esetén (pl. Airbnb).

Bejelentések, szabályozás és jogi eszközök

A közös költség növekedése esetén a közös képviselő a SZMSZ-ben meghatározott módon intézkedik: figyelmeztetés, fizetési felszólítás, majd közjegyzői fizetési meghagyás és végrehajtás. Fontos tudni, hogy a fizetési meghagyás és a végrehajtás költséges a társasház számára, de a tartozótól a költségek teljes egészében behajthatók. A közös költség megállapítása mindig az SZMSZ-ben meghatározott, és a havi közös költséget általában a hónap 15. napjáig kell befizetni. A lehetőségek között szerepel a tartozás behajtása, a zálogjog bejegyzése és egyéb jogi eszközök alkalmazása.

Az adásvételkor a vevő részére is érdemes nullás igazolást kérni a közös költségtartozásról, hogy a jövőbeni meglepetéseket elkerüljük. A közös költség tehát a társasház közös terheinek finanszírozását szolgálja, és a tulajdonosok közös felelőssége, hogy ezt megfelelően és átláthatóan gazdálkodják.

Infografika: Hogyan alakul a közös költség és ki viseli a terheket a tulajdonosi jogkörök alapján

Öröklési jog. Törvényes végrendeleti öröklés, kötelesrész, hagyatéki eljárás és gyakorlati teendők!

Összegzésként: a közös költség megfizetése alapvetően a tulajdonost terheli, de a SZMSZ és a bérleti konstrukciók szerint érhetőek el külön megoldások a költségek átterhelésére vagy kiváltására. A beszámoló, a költségvetés és az ellenőrzés folyamata mind ezt a rendszert támogatják, lehetővé téve a tulajdonosok részvételét és a közösség hatékony működését.

tags: #tarsashaz #ki #fizetheti #a #tulajdonos #altal

Népszerű bejegyzések: