Osztatlan közös tulajdon és kizárólagos használati jog a társasházakban

A társasház egy olyan speciális tulajdoni forma, ahol egyszerre találhatók külön és közös tulajdonban álló helyiségek. A lakások, irodák, üzletek jellemzően külön Tulajdoni lappal rendelkeznek, és minden más pedig a tulajdonostársak közös tulajdonát képezi. Ilyen pl. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Van azonban olyan eset, amikor a lakók úgy döntenek, hogy adott tulajdonostársat feljogosítanak a közös tulajdon egy szeletének kizárólagos használatára. Új társasházaknál a legnépszerűbb a kizárólagos kerthasználat vagy kizárólagos gépkocsi-beállóhely használat.

A kizárólagos használati jogok szabályozása

A kizárólagos használati jogot gyakran úgy szabályozzák, hogy az az SZMSZ-ben vagy egy közös használati megállapodásban rendeződjön. A legtöbb esetben a közös tulajdon kizárólagos használatáról szóló megállapodást a közgyűlés hagyja jóvá, és ennek ellenértékeként fizetést vagy egyszeri díjat állapítanak meg. Amennyiben nincs konszenzus, közgyűlési határozat hozható, amely kötelezi a használót a díjfizetésére, ám a határozat ellen a kisebbségi érdekek sérelmére hivatkozhatnak. Szakértői bizonyítás tárgya lehet egy esetleges perben a reális használati díj mértéke.

Infografika: kizárólagos használati jog logikai modellje

Osztatlan közös tulajdon mellett a közös költségek a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terhelik, kivéve ha az SZMSZ másként rendelkezik. Fontos, hogy a kizárólagos használati jog bejegyzése nem jegyezhető be ingatlan-nyilvántartásba a Tulajdoni lapon (kivéve az új alapítású társasházak gépkocsi-beállóhelyei esetén bizonyos esetekben). A használati díj ellenértéke általában az adásvételi szerződésben vagy közgyűlési határozatban kerül meghatározásra.

Régi és új társasházak közti különbségek

A kizárólagos használati jogok rendezése különösen problémás lehet régi társasházaknál, ahol a jogi dokumentáció hiányos lehet. Ilyen esetekben érdemes az eladónak szavatolni a kizárólagos használati jog fennállását és tartalmát az adásvételi szerződésben, vagy rendezni a jogi helyzetet az SZMSZ-ben vagy egy használati megállapodásban. A jogi háttér rendezése a legcélszerűbb új építésű társasházaknál, ahol a felek már ismert alapelvek szerint vásárolnak, így rendezett a jogi háttér.

Az osztatlan közös tulajdon jogkövetkezményei

Az osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy egy ingatlan tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet. A közös tulajdonban álló részekre vonatkozó jogok és kötelezettségek a tulajdoni hányad arányában oszlanak meg. A közös tudnivalók közé tartozik:

  • Hasznok és kiadások: a hasznok és kiadások osztozása a tulajdoni hányad alapján.
  • Kárviselés: kár minden tulajdonostársat terhel.
  • Döntéshozatal: közös tulajdont érintő kérdésekben a tulajdonostársak a hányaduk arányában szavaznak; a szavazás eredménye bíróság előtt megtámadható.
  • Birtokvédelem: bármely tulajdonostárs felléphet a birtokvédelem érdekében, ha külső vagy belső jogsértés történik.
  • Eladás és elővásárlási jog: osztatlan közös tulajdon eladása írásos értesítés mellett történik; elővásárlási jog a többi tulajdonostársnál.
Diagrams: közös tulajdon, elővásárlási jogszerzés folyamata

Peren kívüli rendezési lehetőségek

Ha a felek együttműködnek, több lehetőség létezik: vagyonmegosztás, használati megosztási megállapodás, kivásárlás, közös értékesítés vagy telekalakítás. A bírósági út csak akkor válik szükségessé, ha a felek között már nem áll fenn együttműködés vagy elmarad a közös döntés. A peres eljárás megkezdése előtt érdemes törekedni az alábbiakra:

  1. Használati megosztási szerződés megkötése: melyik tulajdonostárs melyik részt használhatja, és hogyan rendezik a közüzemi díjakat és a karbantartást.
  2. Kivásárlás: egy tulajdonostárs megvásárolhatja a másik részét; fontos a reális vételár meghatározása és az esetleges teher(ek) rendezése.
  3. Közös eladás: ha senki sem akar kivásárolni, közösen értékesítik az egész ingatlant; a bevétel arányosan kerül kiosztásra.
  4. Társasház alapítása: apartisan több lakás esetén gyorsíthatja a végleges rendezést, de költségekkel jár és közös részek továbbra is osztatlan tulajdonban maradhatnak.
  5. Telekalakítás: külön helyrajzi szám létrehozása a közös tulajdonból, műszaki és földhivatali feltételek függvényében.

Fontos megjegyezni, hogy a közös tulajdon rendezése előtt mindig ellenőrizni kell a tulajdoni lapot és a terheket (jelzálog, haszonélvezet, végrehajtási jog, egyéb teher). Ha jelzálogjog van, a bank hozzájárulása szükséges a tulajdonosváltáshoz. A haszonélvezeti jog jelenléte szintén befolyásolja a használat rendezését. Ugyanakkor ha a közös tulajdonban álló részeket érinti az állagmegóvási intézkedés, a jogszabály szerint a költségeket a tulajdoni hányad arányában kell viselni, és gyakran közgyűlési határozat nélkül is el lehet intézni az ilyen intézkedéseket.

tags: #tarsashaz #kulso #fala #kozos #tulajdon #e

Népszerű bejegyzések: