Társasház vízóra nélküli lakás — igazságos elszámolás, megoldások és gyakorlati teendők

A társasházak éves költségvetésének több mint felét a víz- és csatornahasználat díja teszi ki, gazdálkodásukban tehát - s így a tulajdonosok fizetési kötelezettségeiben is - meghatározó jelentőségű. A közös költségként fizetendő díjban kétféle fogyasztás jelenik meg: az egyéni, mely alatt a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek fogyasztása értendő, a másik a közösségi vízfogyasztás (kert locsolás, lépcsőház háztakarítása, csőrepedés).

A társasházak alapító okirata általában a közös tulajdoni hányad szerint határozza meg a közösségi vízfogyasztás költségviselését, ugyanakkor az egyéni fogyasztás mértéke független a lakások nagyságától. A kevés vizet fogyasztó, szerényebb anyagi helyzetben lévő családok, egyedülálló tulajdonosok jogosan vetik fel a társasház bekötési vízmérőjén mért fogyasztás igazságos költségfelosztásának kérdését.

A szervezeti-működési szabályzat az ingatlanon belül nem mért vízfogyasztás felosztására a közös tulajdoni hányadtól eltérő szabályokat állapíthat meg. Ennek egyik módja a lakásokban élő személyek száma szerinti felosztás, főre vetítetten. Bár e felosztás igazságosabb lehet a költség viselésében, még mindig nem nevezhető igazságosnak, hiszen két azonos létszámú család vízfogyasztása is nagyon eltérő lehet. Egyik család naponta főz, mosogat, mindenki naponta fürdik, a másik család tagjai nem vezetnek háztartást, nem otthon tisztálkodnak, eltérőek a takarítási szokásaik, az egyik család pazarló vízhasználattal a dinnyét is folyóvízzel hűti nyáron, és sorolhatnánk az okokat.

Mellékvízmérők - pontosabb elszámolás mérés alapján

A tulajdonostársak, lakók egyéni vízfogyasztásának igazságos megállapítására mérés alapján van mód, azaz a tényleges vízfogyasztás megállapításával, melyhez a mellékvízmérők felszerelése szükséges. A mellékvízmérők felszerelése akkor sem tagadható meg, ha a társasház nem minden külön tulajdonban lévő lakását szerelik fel mellékvízmérővel. Ilyen esetben azonban meg kell meghatározni a közös vízfogyasztást, amelyhez a mérővel rendelkező lakások tulajdonosainak is hozzájárulniuk kell.

Azt is fontos tudni, hogy 1999. március 13-tól a mellékvízmérő felszerelését csak abban az esetben tagadhatja meg a társasház, ha az az épületgépészeti rendszer jelentős átalakítását teszi szükségessé (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet). A mellékvízmérők felszerelésére vonatkozó szabályok tulajdoni formától függetlenül érvényesek minden lakásra, azaz minden más lakóépületnél mérvadók.

A mellékvízmérők előnye, hogy a lakás fogyasztójának nem kell külön díjat fizetnie a leolvasásért, és a mellékvízmérő hitelessége sincs időhöz kötve. Hátránya viszont, hogy a közös képviselőnek kell ellenőriznie a mérő hitelességét, gondoskodnia a mérő leolvasásáról, illetőleg a mérő állása alapján a leolvasás ellenőrzéséről (ehhez érvényesíteni kell a lakásba való bejutását), és beszedni a fogyasztási díjat. E módszer akkor működik megfelelően, ha a társasház körültekintően szabályozza a közös képviselő ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, és a tagok annak eleget is tesznek.

mellékvízmérők felszerelése a lépcsőházban

Szolgáltatási szerződés a vízi közművel - alternatíva a közvetlen elszámolásra

A másik módszer, ha a társasház szolgáltatási szerződést köt a vízi közművel, és e szerződés alapján a vízi közmű vonja le a társasház bekötési vízmérőjén mért fogyasztás díjából az egyes külön tulajdonok mellékvízmérőn jelzett fogyasztását. E módszer előnye, hogy a lakás használója az egyéni fogyasztását közvetlenül a szolgáltatónak (vagy beszedéssel megbízottjának) fizeti.

A bekötési (fő)vízmérő az egész ház összes vízfogyasztását méri. A bekötési vízmérő az optimális vízfogyasztás mérésnek megfelelő elhelyezés mellett nagyobb méréstartományban mér pontosan, mint a mögötte felszerelt lakás-mellékmérők, vagyis pontosabban jelzi az átáramló víz mennyiségét, mint a mellékmérők. Míg a kereskedelmi forgalomban kapható mellékmérők méréstartománya szűkebb skálán mozog, a bekötési vízmérők nagyobb méréstartományai több rajta átfolyó vizet képesek pontosan megmérni.

bekötési vízmérő és lakás-mellékmérők összehasonlítása

Miért marad eltérés a főmérő és az almérők között?

Tudomásul kell venni, hogy méréstechnikai okokból mindig van eltérés a főmérő és az almérők között. A leolvasások között eltelt idő különbözete mérési különbözethez vezet. A mérési különbözet problémája távleolvasással jelentősen javítható. Az ingatlanon rejtett csősérülésből eredő meghibásodás (vízelfolyás) is előfordulhat, amit a főmérő mér, de a mellékmérő előtti szakaszon történő elfolyást a mellékmérő nem jelezheti, hiszen azon nem megy keresztül az elfolyt vízmennyiség.

Gyakori, hogy a mellékvízmérők összegzéséből levonás után még marad elszámolatlan fogyasztás, amit ki kell fizetni. A fogyasztók egy része nem veszi tudomásul, hogy lehet különbség a főmérő és a mellékmérők által mért mennyiség között. Az is lehet, hogy valakinek nincs érvényes hitelesítésű vízórája. Ha a vízóra hitelessége lejár, vagy a lakó nem olvassa le a vízórát, vagy nem fizeti rendesen a vízdíjat, akkor a mellékvízmérő-szerződését a vízmű felmondja. Részére a számlázást beszünteti, és a mellékvízmérőjén mért fogyasztást a továbbiakban nem vonja le a főmérő számlájából.

Gyakorlati problémák és visszatérő okok a magas közös költségekre

Gyakori, hogy a társasházaknak látszólag rejtélyes okból tetemes összegű vízdíjszámlákat kell kifizetniük. Ennek egyik oka lehet a lassan, de folyamatosan csordogáló vécétartály szelep vagy más kisebb hibák, amelyeket a lakó vízórája nem jelez, így őt nem érdekli. A társasház közgyűlése már évekkel korábban elfogadhatta, hogy a vízóra nélküli, vagy lejárt vízórával rendelkező albetétek tulajdonosai magasabb közös költséget fizetnek, mint azok, akik a vízóráikat rendszeresen hitelesíttetik. A társasházkezelő, közös képviselő akkor jár el helyesen, ha a Vízművek hivatalos fizetési értesítője alapján rendszeresen ellenőrzi az albetéteket.

csordogáló WC és rejtett vízveszteség

Még mindig rengeteg lakáshirdetésben olvasni, hogy egy kiadó vagy eladó lakásban a vízfogyasztás korlátlan. Ezek olyan társasházi lakások, amelyekben nincs vízóra, a lakásonkénti vízfogyasztást nem mérik. Ha nem mérik, akkor ingyen van? A valóságban a társasházra kiszámlázott víz- és csatornadíjat minden lakástulajdonos megfizeti, csak nem vízdíjként, hanem közös költségként. A társasház közgyűlése az SZMSZ-szel összhangban osztja szét a tulajdonosokra a társasház által megfizetendő vízfogyasztást tulajdoni hányad vagy négyzetméter arányosan, esetleg a lakásokra egyenlően, jobb esetben a lakásban lakók száma alapján. Egy-két pocsékoló lakó, vagy nagyobb létszámú család vízköltségébe így mindenki beszáll.

Mikor érdemes mellékvízmérőt felszerelni vagy a költségmegosztást megváltoztatni?

Azt gondolom, hogy egy társasházban lakó esetében, ha többet fizet a közös költségben, mint a 38,2 m3/fő évente (magyarországi átlag), akkor valamit tenni kell. Vagy a vízdíj allokációt kell megváltoztatni a közös költségben vagy mellékvízmérőt kell felszereltetni és igényelni a lakás mellékmérő számlázásba vételét. A lakás-mellékvízmérő csak az ingatlanon/társasházon belüli költségmegosztásra szolgál - arra, hogy annyi víz után fizessünk, mint amit fogyasztottunk. A mellékvízmérős lakás tulajdonosa közvetlenül a vízműnek fizet a fogyasztása alapján kiállított számla ellenében. A társasház vízdíjszámlázásának alapja a bekötési vízmérő által mért mennyiség, amiből levonásra kerül a mellékvízmérőkön mért fogyasztás.

lakás mellékmérőjének leolvasása

Mit tehet a társasház és a tulajdonos?

  • A közös képviselő és a közgyűlés tisztázza és szabályozza a mellékvízmérők leolvasásának, hitelesítésének és a mérőkkel kapcsolatos jogoknak-kötelezettségeknek a rendjét az SZMSZ-ben.
  • Mellékvízmérők felszerelése és a szolgáltatóval történő szerződés megkötése: ha a vízmű a főmérőn mért fogyasztásból levonja az almérők fogyasztását, a lakók közvetlenül a szolgáltatónak fizetnek.
  • Rendszeres ellenőrzés: a közös képviselőnek a Vízművek hivatalos fizetési értesítője alapján ellenőriznie kell az albetéteket és a hitelesítéseket.
  • Rejtett vízveszteségek felderítése: panel, régi csövek esetén nagy összegek vándorolhatnak el a közös számlán; a gyors javítás pénzmegtakarítást jelent.
  • Ha nincs minden lakáson mérő: meg kell határozni a közös vízfogyasztást, és ennek arányát rendezni kell a mérővel rendelkező lakások tulajdonosaival.

Adatok, átlagok és trendek - mi befolyásolja a fogyasztást?

Magyarországon az átlagos vízfogyasztás 38,2 m3/fő volt 2021-ben. 2000 és 2014 között 15%-kal csökkent. A KSH az ezt követő emelkedést a klimatikus viszonyoknak és az aszálynak tudja be (aszályos évek: 2000, 2003, 2007, 2012, 2015, 2017, 2020). Az Európai Unióban hazánkban az egyik legalacsonyabb a közüzemi vízművektől a lakosságnak szolgáltatott egy főre jutó ivóvízmennyiség (2019-ben mintegy 36 m3/fő). Ez környezetvédelmi szempontból jó, mivel víztakarékosságot jelez.

Érték Megjegyzés
38,2 m3/fő Magyarországi átlagos vízfogyasztás (2021)
36 m3/fő EU átlag környéki adat (2019)
kb. 600 Ft/m3 példa víz- és szennyvízdíj a gyakorlati költségszámításokhoz

A táblázatból és a tapasztalatokból jól látszik, hogy a szórás óriási: a nagyon spórolós nyugdíjas évi 18 m3 fogyasztással a skála egyik végén helyezkedhet el. Elvárható, hogy ha valaki a közös költségben jóval többet fizet a vártnál, vizsgálatokkal és intézkedésekkel éljen a közösség.

ADU vízfogyasztásának almérője

Összefoglaló gyakorlati tanácsok

  • Amennyiben a közös költségben aránytalanul magas vízköltség terheli a tulajdonost, kezdeményezze a közgyűlésen a mellékvízmérők felszerelését vagy az elszámolási szabályok felülvizsgálatát.
  • Sürgősen vizsgáltassák meg a rejtett vízveszteségeket (lassan csordogáló WC, rejtett csőtörések), mert ezek magas pluszköltséget okozhatnak.
  • Ha mellékvízmérő van, gondoskodjanak a hitelesítésről és a rendszeres leolvasásról; a mellékvízmérő-szerződés felmondása hátrányos lehet.
  • A közös képviselőnek rendszeresen ellenőriznie kell a Vízművek értesítéseit és a mérőállásokat, és ennek megfelelően kell eljárnia.

A társasház vízóra nélküli lakásai esetén a megoldás kulcsa a mérésre való átállás, a szabályozott elszámolás és a közös érdekek érvényesítése: a mérés és a transzparens elszámolás mindenkinek igazságosabb megoldást adhat.

tags: #tarsashaz #vizora #nelkuli #lakas

Népszerű bejegyzések: