társasházban lakók milyen adatai nyilvánosak
A társasházak életére és a közös képviselők működésére közvetlen hatással lesz 2019. január 1. napja után a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény IV/A. A jövőben, szervezetére és működésére a társasházi törvényt alkalmazó társasház esetén (a hatnál több lakást tartalmazó társasháznál ez kötelező) a társasházi közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy intézőbizottsági elnök a tevékenységet csak akkor láthatja el, ha a tisztség keletkezésének tényét és a tisztségviselő adatait az ingatlanügyi hatóság külön kérelem alapján az ingatlan-nyilvántartásba a társasházi törzslapra feljegyezte.
Az Mt. és a Ptk. Szerző: Dr. Horváth István, Dr. A törvény átmenetileg még 2019. május 1. A társasház Magyarországon az egyik legelterjedtebb lakhatási forma, különösen a városi környezetben. Több millió ember él társasházban, mégis sokan csak részben vannak tisztában azzal, mit is jelent pontosan ez a jogi és működési forma, milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár, hogyan működik a közös tulajdon, vagy milyen szerepe van a közös képviselőnek.
A társasház olyan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogi konstrukció, amelyben egy épületen belül önálló ingatlanok találhatók, miközben az épület bizonyos részei közös tulajdonban állnak. A társasház jogi alapját Magyarországon a 2003. évi CXXXIII. törvény adja. Egy társasház működésének lényege abban rejlik, hogy az egyéni és a közös tulajdon egyszerre van jelen. Minden tulajdonos kizárólagos tulajdonjoggal rendelkezik a saját lakása felett, ugyanakkor közös részekért közösen felelnek.
A nyilvánosság és adatkezelés alapelvei
Az adatok kezelése a GDPR szabályai szerint történik, és a közös képviselet mint adatkezelő kiemelt felelősséggel tartozik a jogszerűségért, átláthatóságért és az arányosságért. A földhivatal által nyilvánosan vezetett tulajdoni lapokon szereplő adatok eleve közhitelesek, ezért a nevük, tulajdoni hányaduk és címük részben nyilvános adatok. A célhoz kötöttség és arányosság elve alapján csak azokra az adatokra van szükség, amely a közösség működéséhez elengedhetetlenek.
A névsor és a személyes adatok nyilvánossága akkor támogatható, ha előzetes hozzájárulás van vagy jogszabályi kötelezettség írja elő. A közös képviselet köteles úgy eljárni, hogy az adatkezelés megfeleljen a GDPR követelményeinek, és az érintettek tájékoztatást kapjanak.
Ki mit láthat és mely adatok nyilvánosak
A tulajdonosok neve, lakcíme és tulajdoni hányada alapvető adatok, amelyek a földhivatalban és a társasházi nyilvántartásban megjelennek. Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles, így ezek az adatok nyilvánosak lehetnek. Ugyanakkor a közösségi célból - például közös költség beszedése, közgyűlési meghívó küldése vagy karbantartási munkálatok szervezése - szükséges lehet az adatok kezelése, amelyet a közös képviselet a GDPR szabályai szerint végez.
A lakónévsor kifüggesztése akkor és úgy megengedett, ha a tulajdonosok hozzájárulnak vagy a közösség döntésében ezt a formát jóváhagyják. Ha valaki védett személy vagy fokozottan kockázatos, kérheti adata elhagyását a nyilvánosságból, és a közösségnek mérlegelnie kell az egyéni érdek és közösségi jogos érdek arányát.
Közös képviselet és adatkezelés
A közös képviselő felelőssége, hogy az adatkezelés jogszerű legyen: meghatározott célhoz kötötten, a szükséges adatokkal és a megfelelő tájékoztatással. Az adatok kezelésének terjedelmét és módját a szmsz szabályozza, de az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a közösség szankcionálhat, például kötbérrel vagy jogvesztéssel.
A közös képviselet és a társasház egyéb szervei között történő adattovábbítás csak a közös cél érdekében, a szükségesség és arányosság elve alapján történhet. Az adatok továbbítása jogszerű lehet akkor is, ha az érintett hozzájárulását adta vagy jogszabály engedélyezi, és minden adatnál fenn kell tartani a közösség működéséhez szükséges minimális mértéket.
Közös költségek és adatbiztonság
A közös költség befizetése alapját képezi a társasház gazdálkodásának. A költségvetés elkészítése a 2003. évi CXXXIII. törvény 47. §-a alapján történik, és a szintén érvényes számviteli előírások betartásával készül. A költségvetés tartalmazza a bevételeket, kiadásokat, adókat, a karbantartási és felújítási tervezéseket, valamint a közös költség tervezetét az újabb időszakra. A közös költségbe beletartozik a tulajdonosok tulajdoni hányadán alapuló hozzájárulás, és bizonyos tételeknél lehet per-külső vagy tényleges használat alapján történő elszámolás az alapító okirat vagy SZMSZ szerint.
A felújítási alap fontos pillér a hosszú távú fenntarthatóság érdekében, mivel ez lehetőséget ad nagyobb karbantartási és felújítási munkák előre tervezett finanszírozására. A rendszeres karbantartás elmaradása hosszú távon ronthatja az ingatlan értékét és növelheti a vitákat a finanszírozásról és a szükséges beavatkozásokról.
Adatvédelmi kockázatok és védelem
A társasházak adatkezelése során személyes adatok sokféle formában keletkeznek: a tulajdonosok neve, lakcíme, elérhetőségei, közös költség befizetései, vagy akár a biztonsági kamerák felvételei. Ezek az adatok a GDPR hatálya alá tartoznak, és a közös képviselet exkluzív feladata a jogszerű és biztonságos adatkezelés biztosítása. A NAIH előtt álló megfelelés és a megfelelési incidensek bejelentése kulcsfontosságú.
Közös névsor és adatszolgáltatás tekintetében a törvény a kötelezettségeket és jogokat egyensúlyban tartja: a szükségesség és arányosság elvének betartása mellett a közösség biztosíthatja a működéshez szükséges adatokat, anélkül hogy az érintettek magánszférája indokolatlanul sérülne. A közösség szabályozhatja az adatkezelés alakulását úgy, hogy a névsor vagy más személyes adatok kizárólag a közgyűlés előkészítéséhez és a döntések meghozatalához legyenek hozzáférhetők.
tags: #tarsashazban #lakok #milyen #adatai #nyilvanosak