társasházi biztosítási kifizetésből lehetséges-e vonni a kintlévőséget

Egy társasházban joggal merül fel a kérdés, hogy vajon a társasház biztosítása fedezi-e a kárainkat, illetve feltétlenül szükséges-e önálló lakásbiztosítást kötnünk. Ideális esetben egy társasház rendelkezik közös épületbiztosítással, így a különböző káresetek helyreállítását nem a ház tartalékaiból kell fedezni. Jó tudni azonban, hogy ezek a biztosítások jellemzően az épületszerkezetre, a közös használatú helyiségekre (lépcsőház, padlás), valamint egyes esetekben a falakra és a közművezetékekre terjednek ki.

Gyakorlati jelentés a gyakorlatban

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha például egy kiadós esőt követően beázik a padlás, egy csőtörés miatt víz alá kerül a pince, vagy egy heves viharban megsérül a ház homlokzata, a társasház biztosítása általában fedezi a károkat. Ha a biztosítás a közös falakra is kiterjed, abban az esetben is számíthatunk kártérítésre, ha a falakban futó hálózatban (pl. elektromos vezetékek, vízhálózat) keletkezik kár.

Vannak persze esetek, amikor sajnos nem számíthatunk kártérítésre akkor sem, ha a ház rendelkezik saját biztosítással. Ilyen a legtöbb ingóságot érintő káreset, például a közvetett villámkár, a betöréses lopás, a tűzkárok során megsemmisült értékek, vagy egy leolvadt fagyasztó okozta anyagi károk.

Mit fedez a társasház biztosítása?

Az épület közös biztosítása jellemzően nem terjed ki az úgynevezett épületfelszerelési tárgyakra, azaz az ablakokra és redőnyökre, amennyiben a kár rongálás, vagy vandalizmus során keletkezett. Panelház esetén gondot okozhat a panelhézag-beázás is, amelyre gyakran nem nyújt fedezetet a társasház biztosítás. Ha társasházi lakásunkra biztosítást kötnénk, semmi akadálya nincs annak, hogy mind az ingatlant, mind az ingóságot biztosítsuk, még abban az esetben sem, ha a társasház biztosítása az ingatlan egyes részeire is kiterjed.

Fontos részlet azonban, hogy kár esetén hiába védi az ingatlant, vagy annak bizonyos részeit több biztosítás, praktikusabb egy szerződés terhére bejelenteni a kárt, hogy elkerüljük a felesleges adminisztrációs köröket. Ha nem rendelkezünk ingatlanbiztosítással, és az épületben keletkezett kár, első lépésben érdeklődjünk a közös képviseletnél, hogy az épület biztosítása fedezi-e az ilyen jellegű károkat, ha pedig igen, megkezdődhet a kárrendezés folyamata.

Bérleti vagy albérleti helyzetek

Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben az ingatlant béreljük, van-e jogunk a társasház biztosítás terhére kárt bejelenteni. Ebben az esetben a káresetről célszerű a tulajdonost értesíteni, aki felveszi a kapcsolatot a közös képviselettel, vagy bejelenti az ingatlanban keletkezett kárt a saját biztosítójánál. A lakásban tárolt ingóságainkra, sőt, akár magára az ingatlanra is, így amennyiben a saját biztosítási szerződésünk fedezi a keletkezett károkat, természetesen bármikor bejelenthetjük azt önállóan is.

Miért érdemes társasház-biztosítást kötni?

Ha társasházban élünk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy még nagyobb a veszélye annak, hogy kár ér minket - hiszen nem csak saját lakásunkért, hanem a közös tulajdonban lévő vagyonért is felelősek vagyunk! Ráadásul nem csak a mi, hanem lakótársaink hozzáállásán is múlik, milyen állapotba kerül a társasház. Éppen ezért fontos, hogy saját lakásunk biztosítása mellett társasház-biztosítást is kössünk.

A társasház-biztosítás arra lett kitalálva, hogy segítsen a társasházak, lakóközösségek közös vagyonának, valamint a lakók egyéni vagyonának megvédésében. A társasház-biztosítás megkötése nem kötelező, ugyanakkor nagyon is ajánlott: egy épület, amit sokan használnak, folyamatosan ki van téve olyan eseményeknek, hatásoknak, melyek állapotromláshoz vezethet, és csak kisebb-nagyobb befektetésekkel hozhatók helyre.

Hivatalosan megfogalmazva a társasház-biztosítás olyan épületekre vonatkozó vagyonbiztosítás, amely kettő vagy több műszakilag és szerkezetileg különálló albetét káreseményekből fakadó, vagyontárgyakban keletkezett kár megtérítésére használható. Ez azt jelenti, hogy társasház-biztosítás megkötése esetén már a két külön lakásból álló házaknál is megoszlik a felelősség - és a fedezett károkat megtéríti a biztosító. A biztosítottak a lakóközösségi tulajdonosok és tulajdonostársak, akik tulajdoni hányaduk arányában jogosultak a károk megtérítésére. A társasház-biztosítás a kockázatviselési helyen lévő közös és külön tulajdonú épületrészekre, valamint a közös tulajdont képező ingóságokra is vonatkozik.

Szélesebb átfogás és kizárások

Összefoglalva tehát, olyan kárrendező biztosításról van szó, amely alapján a biztosító a szerződésben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és szolgáltatást teljesít a szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezésekor a biztosítási díj megfizetése ellenében.

Az épületek szempontjából a teljes körű társasház-biztosítás fedezetje általában a következő köröket öleli fel: a közös összetevők, az épület szerkezeti elemei, a közös tulajdonú részletek, valamint a közös tulajdont képező ingóságok. Képzeljük el, hogy egy nagy szélviharban megsérül a társasház tetőszerkezete, vagy a homlokzat ragyogó állapota már omlásveszélyes. A felelősség kérdése a jogszabály szerint a társasház tulajdonosaié lehet, ha nem tettek lépéseket a balesetek megelőzésére (például hófogó felszerelése, járda rendben tartása). Ha valaki megsérül vagy kár keletkezik, társasházi felelősségbiztosítás hiányában a tulajdonosok kötelesek lehetnek megtéríteni a kár arányos részét.

Persze nem csak olyan esetekben lehet hasznos a társasház-biztosítás, ha harmadik személynek keletkezik kára. A biztosítás az olyan problémák esetén is megoldást nyújt, mint a csőtörés, amely több lakót érinthet. Ilyenkor a társasház biztosítója fedezi az egymásnak okozott károkat, és a lakók nem saját maguknak kell finanszírozniuk a helyreállítást.

Vagyontípusok és kockázatok

Ezért alapvetően kétféle megoldás létezik: vagy minden lakó a saját lakására köti a biztosítást, a közös helyiségekre pedig a társasház köt egy társasház-biztosítást, vagy egy teljes körű, egységes társasház-biztosítást kötnek a tulajdonosok, amely a közös és a külön tulajdonú részeket egyaránt lefedi. Ez általában egyszerűbb és gyorsabb megoldás, de ritkábban előfordul, mert ehhez a lakóközösség egyetértése szükséges.

A biztosítási fedezet nagyjából 4 kategóriára osztható - de a tételek a biztosítótól függően modulárisan épülnek fel, érdemes több forrásból árajánlatot kérni:

Alapkockázatok: tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, jégverés, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, üvegtörés és hasonlók.
Kiegészítő kockázatok: víz befolyásolása a beázás vagy kiáramló víz miatt, rongálás, lopás, vandalizmus, dugulás, kártevők okozta károk, füst, közös tulajdonú ingóság biztosítása, közös garázsban tárolt járművek tűzbiztosítása, vészhelyzeti assistencia, épület-felelősségbiztosítás, közös képviselői felelősségbiztosítása.
Külön fedezetek: speciális üvegek, felvonó, napkollektor, hőszivattyú, kaputelefonok, extra felelősségbiztosítás, kollektív balesetbiztosítás.
Költségtérítések: rom- és törmelékeltakarítási költségek, kárinyhítés, elmaradt lakbér, bérleti díj térítés, mentés és hatósági engedélyezés költségei, kerti veszélytelenítés.

Az átláthatóság kedvéért érdemes megjegyezni: a társasház-biztosítást nem kötelező kötni, de mindenképpen érdemes, mert a pincétől a padlásig védelmet nyújt a viharkároktól a lakók közötti véletlen okozta károkig. Emellett a társasház-biztosítás költségei általában beépülnek a közös költségbe, így egy-egy lakónak külön nem feltétlenül kell foglalkoznia vele, hacsak nem szeretné átszabni a fedezetet vagy növelni a biztosítási összegét.

Kizárt és speciális kockázatok

Fontos megjegyezni az általános kizárásokat és mentesüléseket: ionizáló sugárzás vagy radioaktív energia, háború vagy terror, zavargások, belső zavargások, országok közötti háború, puccs és egyéb rendkívüli események. A kárt megelőzési és kárenyhítési kötelezettségek elmulasztása esetén a biztosítási igények elutasításra kerülhetnek. A szerződő köteles a káresemény bekövetkezésekor a kár mértékének csökkentése érdekében haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedéseket, és a károsodott vagyontárgy állapotát csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja.

Ki és hogyan kötheti meg a társasház-biztosítást?

A társasház-biztosítást a társasház vagy lakásszövetkezet kötheti meg, általában a közös képviselő útján. A közös képviselő feladata a biztosítási díjak megfizetése és a biztosító tájékoztatása a közös képviselet esetleges változásairól. A szerződés során fontos, hogy a közös képviselő vagy meghatalmazott jognyilatkozattételi jogosultságát pontosan igazolni tudják.

A szerződés menete:

Megkötés a közös képviselő útján, díjak fizetése;
Kárbejelentések kezelése a közös képviselet útján;
Ha szükséges, külön ingóságbiztosításokat is kötni a lakók részére;
Amennyiben ingatlanfedezetet igénybe vesznek banki hitelhez, a bank elvárhatja a társasház biztosításának érvényesítését vagy engedményezését.

Ha mindenképpen szeretnénk a saját ingatlanunk és ingóságaink védelmét növelni, érdemes egy teljes körű, személyre szabott lakásbiztosítást kötni, amely kiegészítő fedezetekkel is bővíthető. Kérdés, hogy a társasház biztosítása fedezi-e a konkrét kárfajtákat, például beázást vagy villámáram okozta kárt esetleg. A jó gyakorlat az, hogy a lakók és a közös képviselő közösen felmérik a kockázatokat, és a felelősség megosztását úgy állapítják meg, hogy minden érintett védettséget élvezzen.

Gyakorlat a kárrendezésben

Ha kár keletkezik a közös területeken, a közös képviselő intézi a kárrendezést a biztosító felé. Kárbejelentések kizárólag a közös képviselő útján történhetnek a személyes adatok védelme és az ügyintézés zökkenőmentessége érdekében. Társasházi kár esetén a kárrendezés összefogását a közös képviselő végzi, de ha több lakást érintő kárról van szó, érdemes jelezni, ha rendelkezel saját lakásbiztosítással, hogy az adott részkárokra külön-külön kerüljön sor a kárbejelentésre.

Ha a lakásod érintett: bejelentheted a károkat saját lakásbiztosításod felé, és egyeztethetsz a tulajdonossal a közös képviselet által kezelt biztosításról. Ezek a döntések a fedezetek és a korlátozások függvényében alakulnak.

Összegzés - meta szintézis a kifizetésről

Összefoglalva: a társasház biztosítása fontos védelmi eszköz, amely a közös épületszerkezeti elemeket és a közös tulajdonú ingóságokat védi, de jellemzően nem fedezi az összes egyéni ingóságot vagy a lakók közvetlen, személyes kárát. A legtöbb esetben érdemes párhuzamosan vezetni egy személyes lakásbiztosítást is, amely kiegészítő fedezetekkel és magasabb kártérítési limitekkel rendelkezhet. Abban az esetben, ha több lakó érintett egy károsodásban (például közös vízcsőtörés), a kárbeküldés és a kár rendezése általában közös képviseleti és közös biztosítási együttműködés keretében történik.

Az anyagban említett példák alapján látható, hogy a kár bejelentése és a kárügyintézés sokszor a közös képviselet feladata, és a döntés arról, hogy melyik biztosításban történik a kárbejelentés, függ a fedezett kockázatoktól és a lepbenhavn a szerződésektől. Mindezek figyelembevételével a lakók és a közös képviselet közös felelőssége, hogy a biztosítási eseményekben a lehető legjobb védelmet érjék el.

Szempontok a döntéshez

Hogyan fedik le a fedezetek az épületet és a közös területeket?
Milyen kizárások vannak az adott ASZF-ben?
Milyen a közös képviselet szerepe és kötelezettségei?
Mennyire szükséges egy teljes körű vagy csomagolt társasház-biztosítás?
Hogyan lehet összehasonlítani a biztosítók ajánlatait?

tags: #tarsashazi #biztositasi #kifizetesbol #lelehet #e #vonni