Társasházi kamerarendszerek: Jogi és Adatvédelmi Kérdések
Napjainkban sok társasház kamerarendszert üzemeltet a társasház biztonsága és védelme, elsősorban a betörések elkerülése céljából. A társasházi közös tulajdonú helyiségek felszereltségének és az ott tárolt ingóságok értékének folyamatos növekedésével mind komolyabb igény mutatkozik az élet- és vagyonbiztonság kamerás megfigyeléssel történő biztosítására. Sokszor nem is a társasházi lakások, sokkal inkább a folyosón hagyott tárgyak, esetleg biciklik, rollerek válnak a bűnözők célpontjává. Nem csoda, ha egyre több lakóközösség dönt úgy, hogy a közös helyiségeket kamerával kívánják megfigyelni. Valójában azonban ez nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk, ugyanis adatvédelmi szempontból sok szabálynak, előírásnak kell megfelelni. Ebben a cikkben a társasházi kamerás megfigyelés szabályairól kívánunk egy általános tájékoztatást adni.
A kamerák használata és a kamerák használatára vonatkozó képi- és hanganyag kezelése csak előre meghatározott célra történhet. „A GDPR alapján az adatkezelés csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet. A NAIH nem egy határozatában foglalkozott már ezzel a kérdéssel, eszerint a társasházak esetén ilyen adatkezelési cél lehet az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, illetve a vagyonvédelem” hívja fel a figyelmet dr. Lantos Andrea ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő.
A kamerás megfigyelésről természetesen az érintetteket tájékoztatni kell. Ennek megvalósításához szükséges, de közel sem elégséges intézkedés a kamera működésére figyelmeztető piktogram kihelyezése. Figyelemmel arra, hogy az adatkezelés jogalapja a megfigyelt területre belépő személy előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása, a GDPR 13. cikkében részletezett valamennyi információra kiterjedő tájékoztatót könnyen észlelhető helyre, jól olvasható módon kell kifüggeszteni. A kamerahasználatról külön adatkezelési tájékoztatót kell készíteni, melyet az érintettek számára elérhetővé kell tenni. A kamerás megfigyelésre vonatkozó legfontosabb információkat figyelmeztető táblán is el kell helyezni, ez legegyszerűbben egy kamera ikont és alatta rövid tájékoztató szöveget tartalmazó táblával oldható meg. A kamerarendszer működéséről szóló rövid tájékoztatás (pl. Az adatkezelési tájékoztatót is az érintettek számára könnyen hozzáférhető helyen kell rendelkezésre bocsátani, erre megfelelő lehet például a társasházi faliújságra, hirdetőtáblára kihelyezett tájékoztató.
A GDPR fogalom talán mára már senkinek nem új, ez az általános adatvédelmi rendelet, mely szigorú szabályokat alkalmaz a személyes adatok kezelésére. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) tájékoztatása alapján a GDPR fogalommeghatározásai szerint egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül. A Hatóság álláspontja alapján adatvédelmi szempontból a társasház - mint önálló jogalany - adatkezelőnek minősül, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke pedig az adatkezelő képviseletét látja el (adatfeldolgozóként vagy önálló adatkezelőként). Tehát amennyiben egy társasház, mint a kamerarendszernek az adatkezelője kezel olyan adatokat, amelyeknek a felhasználásával természetes személyek azonosíthatóvá válnak, azon felismerhetőek, úgy a felvételek személyes adatnak minősülnek és a társasház adatkezelése a GDPR hatálya alá tartozik.
Éppen ezért társasházi kamerás megfigyelőrendszer esetében feltétlenül szükség lesz adatvédelmi szabályzatra, amelyben mindenképp szerepeltetni kell az adatkezelési célokat és eljárásokat, továbbá az szabályozhatja a szervezet belső működését, a személyes adatkezelés főbb jellemzőit, meghatározhat követendő alapelveket is, például a kamerák üzemeltetésének rendjét, az érintettek általi kikéréshez kötődő feladatokat, az adatkezelési tájékoztatók közzétételének a rendjét stb. Az adatkezelési idő nemzeti jogszabályokban már nincsen konkrétan rögzítve, az adatkezelőnek kell meghatároznia azt, hogy az adatkezelési cél eléréséhez milyen adatkezelési idő szükséges.
A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti. A közterületet nem szabad megfigyelni, a kamerák látószöge nem irányulhat közterületre. Bizonyos rendkívüli esetekben - ha az adatkezelés célja másképpen nem valósítható meg - lehetséges a közterületre kiterjeszteni a látószöget. Ebben az esetben is gondoskodni kell azonban a nem releváns területek kitakarásáról, vagy egyéb megoldásról, ami a szükséges megfigyelésre korlátozza a rendszert.
Hangsúlyos, hogy a társasházi kamerás megfigyelőrendszer nem irányulhat külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy esetlegesen más nyílászárójára (például körfolyosós ingatlan esetében a belső részen elhelyezkedő ablakra) még akkor sem, hogyha az a közös tulajdonban álló területen, épületrészen kerül elhelyezésre. Ezen túl pedig a kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös tulajdonú, vagy közös használatban álló helyiségben, ahol a megfigyelés sértheti az emberi méltóságot (pl. illemhely, öltöző).
Fontos, hogy a kamerák elhelyezésére kizárólag azon társasházi közös területeken van lehetőség, amelyek nem irányulnak külön tulajdonban álló lakások vagy egyéb helyiségek bejáratára, nyílászárójára abban az esetben sem, ha azok a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen vannak elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (pl.
„Gyakori hiba társasházi kamerahasználat esetén, hogy a kamera üzemeltetését a gondnok, vagy valamelyik tulajdonostárs végzi, ő fér hozzá a felvételekhez, és nem a jogszabályoknak megfelelően kezeli azokat” - meséli a budlegal ügyvédje. „A társasház a közgyűlési elfogadást követően köteles a szervezeti és működési szabályzatába belefoglalni a kamerarendszer működésére vonatkozó szabályokat, például a kamerák üzemeltetésével megbízott személy és elérhetősége, a felvételek kezelésének módja vagy megőrzési ideje” - teszi hozzá dr.
A társasházi kamerarendszer működtetése tehát minimum kettő adatkezelőt (a társasházat és az üzemeltetőt) feltételez, az abból fakadó hatásköri és felelősségi szabályokat a GDPR 26. A kamerás megfigyelésről természetesen az érintetteket tájékoztatni kell. Ennek megvalósításához szükséges, de közel sem elégséges intézkedés a kamera működésére figyelmeztető piktogram kihelyezése.
A kamerarendszer felvételeit pedig nem lehet csak úgy megtekinteni, hanem azok megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, aminek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, a megismerésére jogosult személynek a nevét, az adatok megismerésének okát és annak idejét is. A kamerahasználat során felmerülő eseményekről jegyzőkönyvet kell készíteni minden olyan esetben, amikor a kamerafelvételekhez valaki hozzáférést kapott, akár egy társasházi lopás vagy rongálás felderítésekor.
A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja a legyakoribb hivatkozás a gyakorlatban. Erre figyelemmel a videokamerás megfigyelés jogszerű, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az Iránymutatás alapján valós és veszélyes helyzetben a vagyon betörés, lopás vagy rongálás elleni védelmének célja jogos érdeknek minősülhet. A jogos érdek, mint jogalap megjelölése esetén az adatkezelőnek érdekmérlegelést kell végeznie, amelynek során azonosítani kell a társasház jogos érdekét, és a harmadik személyek érdekeit, az érintett alapjogot, és ezek fényében kell megállapítania, hogy kezelhető-e a személyes adat. Hogyha az adatkezelő (társasház) érdeke az érdekmérlegelés alapján megelőzi az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, úgy megvalósítható a kamerarendszer üzemeltetése.
A jogalap társasház esetén az adatvédelmi hatósági gyakorlat szerint jogos érdek lehet. A jogos érdeken kívül a GDPR több más jogalapot is tartalmaz, de társasházakra a NAIH állásfoglalása szerint a jogos érdek vonatkoztatható. Jogos érdek lehet például tipikusan vagyonvédelem, vagy személyek védelme. A jogos érdek megállapítása során ütköztetni kell a kamerarendszert megszavazó közösség érdekeit az esetleges tartózkodók és nemmel szavazók adatvédelmi érdekeivel.
A NAIH jogsértést megállapító határozatait áttekintve elmondható, hogy a Hatóság a legtöbb esetben az általános adatvédelmi rendelet megsértését a nem megfelelő jogalap, a közterületeket is figyelő kamerák és a nem megfelelő tájékoztatás miatt állapítja meg. Az adatvédelmi követelmények megsértése esetén jelentős szankciók vannak, a Hatóság akár adatvédelmi bírságot is kiszabhat.
A kamerarendszer kizárólag a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt műszaki megoldással kiépített megfigyelőrendszer lehet. Mindenkinek kötelező az adatkezelési tájékoztató, ahol személyes adatokat kezelnek! Az adatvédelmi jogszabályok mindenkire azonos módon érvényesek. Kell -e tájékoztatni az embereket arról, hogy a társasházban biztonsági kamera működik? A válasz, IGEN! Bármilyen műveletet végzünk (pl: tárolás, rögzítés, felvétel stb.) az adatkezelésnek minősül! Pontosan ezért az embereket tájékoztatnunk kell! Ennek a legjobb módja, ha egy jól látható helyre kihelyezünk egy táblát, amin jelöljük, hogy kamerarendszer működik a társasházban.
A társasházakról szóló törvény kógens szabályai szerint kamerarendszer kizárólag a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével elfogadott közgyűlési határozat alapján működtethető, melynek üzemeltetési feltételeit és adatkezelési szabályait a társasház SZMSZ-ében is rögzíteni szükséges. További garanciális szabály, hogy a társasházi kamerarendszer üzemeltetésére a közös képviselet kizárólag a Személy- és vagyonvédelmi tevékenységekről szóló törvényben (a továbbiakban: Szvtv.) meghatározott (jogi) személyekkel köthet szerződést.
A törvény alapján személy-és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen az végezhet, aki rendelkezik biztonsági őr, testőr, vagyonőr vagy biztonságszervező szakképesítéssel.
Számos esetben fordul elő, hogy rendkívüli esemény során (betörés, lopás) a felvétel megtekintése során nem működött a biztonsági kamera műszaki meghibásodás miatt. Így sajnos nem lehet beazonosítani az elkövetőket. A műszaki távfelügyelet bevezetésével ez a probléma orvosolható.
Képfelvevőt közterületen kizárólag a jogszabályokban meghatározott szervek helyezhetnek el és készíthetnek felvételeket. A Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. A közterület-felügyeletől szóló törvény szerint a közterület-felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet.
A szomszéd ingatlan kamerás megfigyelése birtokháborítást is megvalósít, hiszen a bírói gyakorlat szerint a zavarás fogalomkörébe beletartozik minden olyan tevékenység, amely a birtok zavartalan használatát lehetetlenné teszi, vagy azt akadályozza, így például az is, ha az ingatlanon folyó tevékenységet kamerával figyelik.
Birtokháborítás esetén - egy éven belül - célszerű a jegyzőtől birtokvédelmet kérni. Amennyiben jogos a kérés, a jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja. Ezen túl a jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. Személyiségi jogi jogsértés esetén bírósághoz fordulhatunk, és a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelhetjük például a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, illetve akár sérelemdíjra is igényt tarthatunk a minket ért nem vagyoni sérelemért.
A fentieken túl érdemes említést tenni a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértési tényállásra is, tekintettel arra, hogy a jogosulatlan közterületi kamerás megfigyeléssel akár e tényállás is megvalósítható. Szabálysértési törvényünk szabálysértési elzárással büntethető tényállásként nevesíti a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzését, melynek értelmében az, aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, szabálysértést követ el. Vagyis adott esetben a magánszemély által a közterületen elhelyezett, a közterületet megfigyelő kamerarendszer működtetése pl.
A társasházakban üzemeltetett kamerarendszerek jogi és adatvédelmi kérdései komplexek, de alapvető szabályok betartásával biztonságos és jogszerű működés érhető el.
Biztonsági kamerákra vonatkozó törvények, jogok és szabályok | SafeWise GYIK
tags: #tarsashazi #kamera #jogiforum