Társasházi parkolás céges autóval: jogi hátterek, gyakorlat és megoldások

A KSH legutóbbi, 2021-es adatai szerint több mint négymillió személygépkocsi található Magyarországon, számuk évről évre körülbelül 100-200 ezerrel nő. Az autók száma így nemcsak a forgalomban okoz problémát, de vele együtt a parkolásban is. Nemcsak a fővárosban, hanem a megyeszékhelyeken és a nagyobb településeken is egyre több gondot okoz a parkolás. Számos munkahely esetében előfordul, hogy a hatalmas forgalom miatt nehézségekbe ütközik gépjárművel megközelíteni az irodát. Az is gyakori probléma, hogy a munkáltató nem rendelkezik megfelelő számú parkolóhellyel, így a dolgozóknak adott esetben közterületen, fizetős helyen kell parkolniuk. De kinek a felelőssége, hogy a munkatárs könnyen és egyszerűen eljuthasson a munkahelyére?

Dobai Gábor, wellbeing szakértő elmondása szerint a dolgozói „jóllét” néhány évvel ezelőtt intézményesült formában még nem létezett. „Csak a fizetés mellett adott, valamilyen adókedvezménnyel támogatott juttatást ismertünk, amely nem a munkavállaló igényeiből eredt, sokkal inkább a törvényhozó határozta meg, ilyen például a cafeteria. A wellbeinggel azonban nem juttatást, hanem törődést adunk, és ez aztán különböző szinteken jelenhet meg. A szakember úgy gondolja mindannyiunknak van egy saját Maslow-piramisa, amely összefoglalja a szükségleteinket és motivációinkat. „Ez azonban nem egy statikus rendszer, akár egy napon belül is változhat, hiszen a világ és a napi történések alaposan befolyásolják.”

Dobai Gábor szerint fontos, hogy a munkáltató felmérje és észlelje, hogy mely problémák okoznak sok munkavállalónak nehézségeket. Hiszen, ha ezt megteszi, az rendkívüli elégedettséget válthat ki a munkatársakból. A parkolást azonban nem csak a dolgozói elvárások irányából vizsgálhatjuk, hiszen a juttatások további terheket jelentenek a munkaadók számára, így alkalmazásuk során jó, ha számolunk ezek költségeivel.

Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő elmondásából kiderül, hogy jogi szempontból a munkáltatót semmi sem kötelezi arra, hogy munkaidő alatt a munkavállalók autóinak parkolásáról gondoskodjon. Ez nem tartozik bele a munkavégzés megfelelő körülményeinek biztosításába. „Itt most nem az eseti kiküldetés során használt saját gépkocsi költségtérítésére gondolok, hanem arra, amikor a munkavállaló saját döntése alapján gépkocsival jár be a munkahelyére, és például a munkáltató a saját telephelyén biztosít vagy bérel számára parkolót. Fentiek okán a nem pénzben adható juttatási formákról szóló szabályokban nem is nagyon találunk olyan adózási szempontból kedvező módot, mely a dolgozói részére parkolási lehetőség biztosítására ösztönözné a munkáltatót.”

Ennek ellenére a szakértő szerint egyre gyakoribb, hogy a vállalatok az irodaházak alatt a munkavállalók részére is biztosítanak parkolókat. Ez különösen igaz azoknak a nagyobb cégeknek az esetében, ahol nehéz vagy fizetős lenne a parkolás. „A parkolás a járvány időszaka alatt sokkal akutabb probléma volt, mint jelenleg. A szakember szerint a munkavállalók bizonyos gondjai ugyan nem tartoznak a munkáltató felelősségi körébe, mégis fontos, hogy a cég foglalkozzon ezekkel.”

„A parkolás mellett akár nagyobb problémákról is beszélhetünk, itt van például a hitelmoratórium kérdése, amely június végéig tart. A hitelkamatok elszállása őrült fejfájást okozhat például a kékgallérosoknak, hiszen ezen dolgozók közel 50 százaléka rendelkezik valamilyen hitellel, és ők azok, akik talán a legkevésbé járatosak a pénzügyekben.”

Hunyadné Szűts Veronika szerint lehet megoldás arra, hogy kollégáink parkolásáról is gondoskodjunk, miközben az adózási szempontokat is figyelembe vesszük. „Ha munkavállalónk részére dedikált parkolóhelyet biztosítunk, akkor az a köztünk lévő jogviszony alapján munkabérként lesz adóköteles. Sok munkavállalónak fontos, és egy jó darabig még bizonyára fontos is marad az, hogy autóval járhasson munkába. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egyre többen, a környezettudatosság jegyében, szívesen váltanának más alternatívára.”

A vállalatok vezetőinek azt is érdemes lehet megfontolniuk, hogy mivel támogathatják azokat, akik az ökológiai lábnyomuk csökkentése érdekében mellőznék a mindennapi autózást. A társasházi parkolás gyakran több konfliktust szül, mint hinnénk. Minden lakó tudni véli, melyik hely az övé, de ha valaki „rossz” helyre áll, rögtön jön a cédulázás, megjelennek az ajtóra tűzött üzenetek, néha még rendőrségi bejelentés is érkezik. Egyre több vita keletkezik abból is, hogy ki hol és milyen jogon parkolhat.

A társasházi parkolás jogi alapelvei

Van, ahol a beállók külön tulajdonként szerepelnek, máshol közös használatú területekről van szó, amit a közgyűlés szabályoz. Ráadásul a jogszabályok sem mindig egyértelműek, és az utóbbi években több ponton is változtak - például 2023-tól lehetővé vált, hogy a teremgarázsban lévő beállók önálló helyrajzi számot kapjanak. A társasházi parkolás körüli viták jelentős része abból ered, hogy nem világos, pontosan milyen jogi státuszban van egy-egy beálló, ki használhatja, és milyen feltételekkel.

Társasházi parkolóhelynek minősül minden olyan terület, amelyet gépjármű tárolására alakítottak ki a társasház területén belül. Ez lehet kültéri beálló az udvarban, teremgarázsban kijelölt hely vagy akár egy zárt garázsbox is. Külön tulajdon esetén a parkolóhely önálló helyrajzi számmal rendelkezik, így a tulajdonos akár el is adhatja, megterhelheti, bérbe adhatja. Osztatlan közös tulajdon esetén a parkolóhely a társasház minden tulajdonosának közös tulajdona, használati megállapodással lehet rögzíteni, hogy ki melyik helyet használja.

Teremgarázs: zárt, gyakran több szinten kialakított parkolótér, általában biztonságosabb, kamerával felszerelt. Tárolóként használt parkolóhely: előfordul, hogy valaki nem autót, hanem egyéb tárgyakat tárol a beállón. A társasházi parkolás jogi hátterét Magyarországon több jogszabály és rendelet szabályozza. Külön tulajdon: Ebben az esetben a parkolóhely önálló ingatlanként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, saját helyrajzi számmal rendelkezik. Közös tulajdon: Itt a parkolóhely az egész társasház közös tulajdonában van, azaz minden tulajdonostárs részesedik belőle. Az osztatlan közös tulajdonú beálló olyan parkolóhely, amely nem különül el önálló ingatlanként, hanem a társasház közös tulajdonának része.

Mivel az osztatlan közös tulajdonú parkolóhelyek használata könnyen konfliktusokhoz vezethet, a tulajdonostársak gyakran használati megállapodásokat kötnek. Ezekben rögzítik, hogy ki melyik parkolóhelyet használhatja, milyen feltételekkel. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosította az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási szabályait, különös tekintettel a társasházi gépjárműtárolók nyilvántartására. Gépjárműtárolók nyilvántartása: A társasházaknak részletesen fel kell tüntetniük, hogy mely gépjárműtárolók tartoznak közös vagy külön tulajdonba. Közös tulajdonú helyiségek dokumentálása: Az olyan helyiségek, mint a tárolók, lépcsőházak, pincék és közös használatú udvarok pontos leírása és elhatárolása szükséges. A (7) pont szerint: „A társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez (…) elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt.”

A gyakorlatban: szabályozás, díjak és konfliktuskezelés

A korábbi rendszerrel ellentétben, amely fix minimumokat határozott meg, a TÉKA rendeltetés szerinti differenciálás elvét alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy az egyes épülettípusokhoz és azok használatához igazodik a kötelezően kialakítandó parkolóhelyek száma. A szabályozás célja, hogy a telken belüli parkolás - akár felszíni, akár mélygarázsban vagy parkolóházban megvalósítva - elsőbbséget élvezzen a közterületi parkolással szemben. A TÉKA külön előírja, hogy akadálymentes lakások esetén akadálymentes parkolóhelyet is biztosítani kell. A társasházakban a parkolóhelyek használatának szabályozása kiemelten fontos a lakók közötti harmonikus együttélés és a konfliktusok elkerülése érdekében.

A társasház közös tulajdonában álló parkolóhelyek használatáról a közgyűlés jogosult dönteni. Ennek keretében meghatározhatják a parkolóhelyek elosztásának módját, a használati rendet, valamint a kapcsolódó díjakat. Amennyiben a parkolóhelyek száma nem elegendő minden tulajdonos számára, a közgyűlés dönthet arról, hogy bizonyos tulajdonosok előnyt élveznek-e a parkolóhelyek használatában, például mozgáskorlátozottak vagy idősek esetében. Az ilyen döntéseket is az SZMSZ-ben kell rögzíteni. A közös tulajdonban lévő parkolóhelyek bérbeadása más tulajdonosok vagy külső személyek számára a közgyűlés jóváhagyásával történhet. A bérleti szerződéseket írásban kell rögzíteni, meghatározva a bérleti díjat, a bérleti időszakot és egyéb feltételeket. Ha egy tulajdonos jogosulatlanul használja más parkolóhelyét, az birtokháborításnak minősül. Ilyen esetben a sértett fél birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet a jegyzőnél. A jegyző határozatban kötelezheti a jogsértőt a jogellenes állapot megszüntetésére.

A társasházi parkolóhelyek használatának szabályozása tehát összetett feladat, amely a közgyűlés döntésein, az SZMSZ rendelkezésein és a tulajdonosok közötti együttműködésen alapul. A társasházi parkolás számos konfliktus forrása lehet a lakók között. Figyelmeztetés: Első lépésként célszerű írásban felszólítani az illetőt a jogsértő magatartás megszüntetésére. Birtokvédelem: Ha a figyelmeztetés eredménytelen, a sértett fél birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet a jegyzőnél. A konfliktusok megelőzése érdekében érdemes kamerarendszert telepíteni a parkoló területére. Fontos azonban, hogy a kamerák telepítésekor betartsuk a személyiségi jogokra és adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat.

Forgalomirányító táblák kihelyezése: A társasház területén belül a közgyűlés dönthet forgalomirányító táblák kihelyezéséről, amelyek jelzik a parkolás rendjét, a behajtási irányokat vagy a parkolóhelyek használatának szabályait. Lakók közötti megegyezés: A lakók közötti írásos megállapodás is hatékony lehet a parkolási rend kialakításában. Ebben rögzíthetők a parkolóhelyek használatának szabályai, a vendégparkolás rendje és egyéb releváns kérdések.

Elégtelen parkolóhely: lehet bővíteni? Önkormányzati előírások: A helyi építési szabályzat (HÉSZ) és az országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) előírásai meghatározzák a parkolóhelyek kialakításának feltételeit. Közgyűlési döntés: A parkolóhelyek bővítése a társasház közgyűlésének hatáskörébe tartozik. A társasházi parkolással kapcsolatos konfliktusok megelőzése és kezelése érdekében elengedhetetlen a világos szabályok kialakítása és betartása.

Az elektromos járművek terjedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a társasházakban is a töltőpontok kialakítására. A digitalizáció térnyerésével egyre több társasház alkalmaz mobilalkalmazásokat a parkolóhelyek kezelésére. Az okosparkolási rendszerek célja a parkolóhelyek hatékonyabb kihasználása és a parkolási idő csökkentése. A társasházi parkolás sokszor több, mint egyszerű helyfoglalás: jogi, közösségi és technikai kérdések sora kapcsolódik hozzá. Elsőként fontos tisztázni a tulajdoni viszonyokat: közös vagy külön tulajdonról van-e szó. Ha ez megtörtént, célszerű írásos használati megállapodásban rögzíteni, ki melyik helyet használja. A társasház lakói és a közös képviselők feladata nemcsak a meglévő szabályok betartatása, hanem azok folyamatos frissítése és a közösségi igényekhez való igazítása is.

Infografika: A társasházi parkolók típusai (külön tulajdon, közös tulajdon, osztatlan közös tulajdon), és területeik

Reverse Parking with Cones //Reverse Park Step by Step

Jogi kategóriák és nyilvántartás

Külön tulajdon: a parkolóhely önálló ingatlanként jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban, saját helyrajzi számmal. Közös tulajdon: a parkolóhely a társasház közös tulajdonában van, minden tulajdonostárs részesedik belőle. Osztatlan közös tulajdonú beálló: nem különül el önálló ingatlanként, hanem a társasház közös tulajdonának része. A 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosította az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási szabályait, növelve az átláthatóságot a gépjárműtárolók nyilvántartásában. A társasházaknak részletesen fel kell tüntetniük, hogy mely gépjárműtárolók tartoznak közös vagy külön tulajdonba, és a közös használatú területeket pontosan dokumentálni kell.

Gyakorlati lépések a konfliktusok minimalizálására

1) Tisztázott tulajdoni viszonyok: közös vagy külön tulajdonról van-e szó. 2) Írásos használati megállapodás: ki melyik helyet használ, milyen feltételekkel. 3) SZMSZ és közgyűlési határozatok: a parkolóhelyek elosztása és díjai rögzítve legyenek. 4) Bérleti szerződések írásban: díj, időtartam, feltételek. 5) Birtokvédelmi eljárás intézése a jogellenes használat esetén. 6) Kamerarendszer és adatvédelmi megfelelés. 7) Forgalomirányító táblák és írásos megegyezések a lakók között. 8) Fenntarthatósági szempontok: elektromos töltőpontok kialakítása és alternatív közlekedési módok támogatása. 9) Digitalizáció: parkolóhelyek nyilvántartása és mobilalkalmazásokkal történő kezelés. 10) Változó jogszabályok figyelemmel kísérése és frissítés.

A társasházi parkolás tehát nem csupán helyfoglalás, hanem jogi, közösségi és technikai folyamatok összetett összefonódása. A megfelelő szabályozás és együttműködés segíthet csökkenteni a konfliktusokat, miközben a parkolás hatékonyságát és a lakók jóllétét is növeli.

tags: #tarsashazi #parkolas #ceges #autoval

Népszerű bejegyzések: