SZMSZ módosítása és földhivatali bejegyzés — részletes útmutató társasházaknak

A társasházak mindennapi működésének zökkenőmentessége nem csupán a lakók együttműködésén vagy a közös képviselő lelkiismeretes munkáján múlik. Az egyik legfontosabb eszköz, amely biztosítja a társasház belső életének rendezettségét és a jogszabályi megfelelést, a szervezeti-működési szabályzat, röviden SZMSZ.

Mi az SZMSZ és miért nélkülözhetetlen?

A szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) egy olyan alapvető dokumentum, amely a társasházak működését szabályozza. Ez a szabályzat meghatározza a társasház közösségi életének, a közös tulajdon használatának, valamint a döntéshozatali folyamatoknak a kereteit. Az SZMSZ alapját a 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (Társasházi törvény) képezi, amely meghatározza, hogy minden társasháznak kötelező rendelkeznie ilyen dokumentummal.

Az SZMSZ egyfajta jogbiztonságot teremt, hiszen biztosítja, hogy a társasház működése megfeleljen a jogszabályoknak, miközben egyértelműsíti a lakók jogait és kötelezettségeit. A pontosan meghatározott szabályok segítségével elkerülhetők a félreértések és viták, például a közös tulajdon használatával vagy a zajos tevékenységekkel kapcsolatban.

példa társasházi portál és közös udvar infografika

Az SZMSZ tartalma - kötelező és javasolt elemek

Az SZMSZ tartalmát a 2003. évi CXXXIII. törvény határozza meg, és a dokumentumban rögzíteni kell többek között:

  • a közgyűlés és - ha van - a részközgyűlés hatáskörét, összehívásának módját, döntéshozatali eljárásait, valamint a szavazati arányokat;
  • a közös tulajdon fenntartására vonatkozó előírásokat, beleértve a közös költség viselésének módját, a költséghátralékok rendezését, valamint - ha van - a felújítási alap képzésének és felhasználásának szabályait;
  • a tulajdonostársak külön tulajdonának használatát és hasznosítását, különös tekintettel a nem mérhető közüzemi és egyéb szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére;
  • ha van számvizsgáló bizottság, annak hatáskörét és feladatait;
  • a házirendet, amely a lakók mindennapi együttélését szabályozza;
  • a kamerarendszer üzemeltetésének részletszabályait és az adatkezelésre vonatkozó előírásokat, amennyiben a társasház ilyen rendszert működtet.

Az SZMSZ részeként vagy mellékleteként szerepel a házirend, amely a lakók mindennapi együttélését szabályozza. A házirend célja, hogy rögzítse a ház rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló követelményeket valamint a társas együttélés alapvető szabályait.

Ki készíti és hogyan fogadják el az SZMSZ-t?

Az SZMSZ elkészítése a közös képviselő vagy a tulajdonosok feladata. Az elkészült szabályzatot a közgyűlés elé kell terjeszteni, ahol a tulajdonostársak döntenek annak elfogadásáról. A tervezetet a közgyűlés előtt legalább 15 munkanappal meg kell küldeni a tulajdonosoknak. A Társasházi törvény 14. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabályzatot az alakuló közgyűlésen, de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül tartott közgyűlésen kell jóváhagyni. Ehhez az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbség szükséges.

Ha a társasház nem rendelkezik szervezeti-működési szabályzattal, a tulajdonostársak közötti megállapodás alapján lehet szabályozni a közös tulajdon használatával kapcsolatos kérdéseket. Amennyiben nincs ilyen megállapodás, a közgyűlés határozata is pótolhatja az SZMSZ-t.

Az SZMSZ módosítása - formai és eljárási követelmények

A tulajdonostársak egybehangzó akaratnyilatkozatukkal módosíthatják az alapító okiratot. A módosítás formai feltételei megegyeznek a létrehozáskori feltételekkel, a módosítást is írásba, mégpedig közjegyzõ által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

Az SZMSZ módosítása hasonló eljárás keretében történik, és a módosításokat be kell nyújtani a földhivatalhoz is. A Tht. 15. §-a értelmében az SZMSZ módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. A tervezetet a közgyűlés vagy az írásbeli szavazás előtt legalább 15 munkanappal ki kell küldeni a tulajdonosoknak.

Az SZMSZ-t a tulajdonostársak közgyűlésen, az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel fogadják el. Ha az SZMSZ-t írásos szavazás keretében fogadják el, annak eredményét a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének írásban kell közölnie a tulajdonosokkal.

Gyakorlati kérdések a módosítás benyújtásához

A kérdés gyakori: elegendő-e a módosított SZMSZ közös képviselő és ellenjegyző ügyvéd által aláírt példánya, valamint egy olyan, a közös képviselő (és egy tulajdonos) által aláírt jegyzőkönyv kivonat, mely tartalmazza a tulajdonosok szavazati arányát és a módosítás elfogadásáról szóló határozatot? A gyakorlatban a Tht. előírásai és a földhivatal elvárásai szerint az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolandó módosítási dokumentációt a földhivatalnál kell bemutatni; e dokumentumok körét és aláírási jogosultságát érdemes előzetesen egyeztetni a helyi földhivatallal.

A földhivatalhoz történő benyújtás ingatlannyilvántartási kérelemnek minősül, mely után eljárási díjat (6 600,- Ft) kell megfizetni? A földhivatalok eljárási díjai és követelményei jogszabályi és helyi előírásokat követnek; az eljárási díj tekintetében célszerű a vonatkozó díjtáblázat és az adott földhivatal tájékoztatójának ellenőrzése.

Mikor szükséges az SZMSZ földhivatali letétbe helyezése és hozzáférés

Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság nem biztosítja az SZMSZ-hez való hozzáférést, érdemes a földhivatalhoz fordulni. A hatályos SZMSZ-t ugyanis kötelezően letétbe kell helyezni a földhivatalban, így annak munkatársai tudnak tájékoztatást adni. Ha nincs ott, jelentheti azt, hogy nincs is.

Mi van, ha voltunk a földhivatalnál és kiderült nincs SZMSZ? A közös képviselő pedig nem szeretné elkészíteni? Nem igazán nagy gond, mivel az SZMSZ-t és a házirendet a tulajdonosok is elkészíthetik. Az elkészített dokumentációt a közgyűlés elé kell terjeszteni, és a közgyűlés fog róla érdemben dönteni.

földhivatal épülete és ügyintézés lépései diagram

Különleges szabályok, jogesetek és gyakori problémák

Az SZMSZ nem használható olyan kérdések szabályozására, amelyek a Társasházi törvény értelmében kizárólag az alapító okiratban rögzíthetők. Ezen kívül, az SZMSZ-ben nem lehet szabályozni a társasház közös tulajdonának elidegenítésével kapcsolatos különleges szabályokat, amelyekről a Társasházi törvény 10. § rendelkezik.

A Kúria jogegységi határozata pontot tett egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül. A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő határozat a gyakorlatban is meghatározza a rangsor kérdéseit.

A házirendek és SZMSZ-ek jogi természetével kapcsolatban a Kúria kimondta, hogy nem minősülnek a Ptk. szerinti polgári jogi szerződéseknek, amelyekben a felek szankciórendszert állapíthatnának meg az egyes szerződésszegések esetére. Ennek tudatában a házirendek többsége inkább tiltó szabályokat és elvárt magatartási normákat állít, de a végrehajtás jogi eszközei korlátozottabbak lehetnek.

Gyors gyakorlati tippek az SZMSZ-módosításhoz

  1. Kezdjék a tervezet összeállítását a tulajdonostársakkal: vegyék fel a kapcsolatot, ötleteljenek, nézzenek meg sablonokat és más társasházak SZMSZ-ét.
  2. A tervezetet küldjék meg legalább 15 munkanappal a közgyűlés előtt.
  3. Rögzítsék a közgyűlési jegyzőkönyvben a szavazati arányokat és a döntést; ez szükséges lehet a földhivatali anyaghoz.
  4. Egyeztessenek ügyvéddel vagy közjegyzővel, ha a módosításhoz jogi forma-kötelezettség (pl. ellenjegyzés) kapcsolódik.
  5. Ellenőrizzék a földhivatal előírásait a benyújtandó dokumentumok és az eljárási díj tekintetében.

SZMSZ hiánya és a kisebb társasházak lehetőségei

Az SZMSZ elsősorban a nagyobb méretű társasházak számára fontos, hiszen a kisebb, jellemzően 6-12 lakásos tradicionális társasházi lakóközösségek szervezete laza kereteket igényel. Mivel az SZMSZ megalkotására vonatkozó rendelkezések a Tv.-ben az általános szabályok közé kerültek, ezért a kisebb, szervezetüket tekintve a közös tulajdonhoz igazodó társasházak is alkothatnak SZMSZ-t.

A legfeljebb hatlakásos társasházak részére választási lehetőséget biztosít a törvény: a közösség dönthet úgy, hogy a szervezetére és működésére a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség nem hoz ilyen határozatot, akkor a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Ha a közös képviselő nem ad tájékoztatást, ha jogviták, pénzügyi szabálytalanságok merülnek fel, vagy ha a módosítás formai kérdései tisztázatlanok, érdemes ügyvédi tanácsot kérni. Tapasztalt ügyvédek elvégzik a teljes regisztrációs folyamatot és segítenek a földhivatali benyújtásban is.

Összefoglaló táblázat - SZMSZ módosítás fő lépései

Lépés Teendő
Előkészítés Tervezet összeállítása, sablonok és tulajdonosi egyeztetés
Tájékoztatás Tervezet megküldése a tulajdonosoknak legalább 15 munkanappal korábban
Szavazás Közgyűlés vagy írásbeli szavazás, az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű többség
Dokumentálás Jegyzőkönyv, határozat, szavazati arányok rögzítése
Földhivatali benyújtás Módosított SZMSZ, szükséges aláírt jegyzőkönyvi kivonat, ügyvédi ellenjegyzés / közjegyzői okirat szükség szerint
Eljárási díj Földhivatali illeték megfizetése (ellenőrizendő a helyi díjszabás szerint)

Fontos jogi és gyakorlati megjegyzések

Az SZMSZ nemcsak a társasház működését szabályozza, hanem jogi alapot is teremt a lakók közötti esetleges viták rendezésére. Az SZMSZ-ben foglalt szabályok megsértése esetén a lakóközösség vagy a közös képviselő jogi úton is érvényt szerezhet az előírásoknak. Ugyanakkor az SZMSZ megalkotásának elmulasztásához semmilyen jogi szankció nem párosul, mégis hiánya jogi bizonytalansághoz és vitákhoz vezethet.

Gyakori problémák közé tartoznak a számviteli beszámolók elmaradása, a közös költség visszamenőleges módosítása, a kamerarendszerek adatkezelése vagy a közös tulajdon használatából eredő viták. Ezekben az esetekben az SZMSZ és a házirend egyértelmű szabályai és a megfelelő dokumentáció (jegyzőkönyvek, határozatok) döntő jelentőségűek.

Mivel a jogi környezet változik (például bírósági döntések, kormányzati intézkedések és törvénymódosítások), az SZMSZ egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy módosítható a jogszabályi változásokhoz vagy a lakóközösség igényeihez igazodva, így mindig naprakész maradhat.

lépések az SZMSZ módosításhoz infografika

Az SZMSZ tehát nem csupán egy kötelező dokumentum, hanem a társasházi közösség stabilitásának és harmonikus működésének alapköve. Megfelelő előkészítéssel, átlátható eljárással és a földhivatali követelmények betartásával a módosítás zökkenőmentesen végrehajtható, így a társasház jogi és működési rendje hosszú távon is biztosított.

tags: #tarsashazi #szmsz #modositas #foldhivatal

Népszerű bejegyzések: