Tehetek-e társasházi kamerát telepíteni és hogyan működik jogi-szakmai oldalról?
A társasházi kamerarendszerek témája egyszerre vált ki biztonságérzetet és bizonytalanságot a lakókban. Egy jól működő rendszer megelőzheti a rongálást, segíthet a vitás helyzetek tisztázásában, sőt, akár rendőrségi ügyekben is bizonyító erejű lehet. Ugyanakkor sokakban felmerül: tényleg jogszerű, ha figyeli a kamera a lépcsőházban? Ki nézheti vissza a felvételeket? Cikkünkben közérthetően összefoglaljuk, mit érdemes tudni a társasházi kamerarendszerek jogi és technikai hátteréről.
Hova és mire lehet elhelyezni a kamerákat?
A kamerarendszer létesítéséről és működtetéséről a közgyűlés dönt az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával. A kamerarendszer csak a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgálhatja, és nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás bejáratára vagy más nyílászárójára, még akkor sem, ha az közös területen van. Emellett a közös tulajdonú területek között olyan helyiség sem figyelhető meg, amely az emberi méltóságot sértheti (például illemhely vagy öltöző).
Jogalap és adatvédelmi alapelvek
A GDPR alapján egy személy arca vagy képmása személyes adat, a felvétel készítése pedig adatkezelésnek minősül. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) álláspontja szerint a társasház mint önálló jogalany adatkezelő minősül, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke pedig az adatkezelő képviseletét látja el (adatfeldolgozóként vagy önálló adatkezelőként).
Az adatkezelés célja legyen meghatározva és az érintettek számára világosan közölve. A kamerarendszer üzemeltetője csak a meghatározott célokra jogosult megismerni a felvételeket. A rögzítést követő 15 nap elteltével a felvételek automatikusan törlésre kerülnek, kivéve, ha egy hatóság ezt másképp rendeli.
A tájékoztatás fontos része a folyamatnak: a kamerával megfigyelt területre belépő személyeket értesíteni kell a megfigyelés tényéről, jogairól, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről. Ezen felül a szervezetnek adatkezelési szabályzatot és adatkezelési tájékoztatót is közzé kell tennie, hogy az érintettek átláthatóan tájékozódhassanak.
Jogszabályi keretek és tájékoztatás
A társasházakra vonatkozó jogszabályok szerint a közgyűlésnek ki kell dolgoznia a kamerarendszer működtetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat, és az üzemeltetőt csak a jogszabályban meghatározott személy végezheti (például jog- és biztonsági szakképesítéssel rendelkezők). A tájékoztatónak tartalmaznia kell a felvételek készítésének célját, jogalapját, a megőrzés időtartamát és a hozzáférésre jogosultak körét. A helyiségekre vonatkozó egyértelmű jelzés és a jogalap megjelölése kiemelten fontos.
Az érintetteket írásban tájékoztatni kell a jogokról és a hozzáférés lehetőségeiről, például a saját felvételeinek megismeréséről és törléséről. A GDPR 13. cikke részletesen meghatározza a tájékoztatás minimális tartalmát. A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja az adatvédelmi érdekek és jogos érdek mérlegelését írja elő, amelyet többszörösen, többlépcsősen kell elvégezni, ha a jogos érdek alapján történik az adatkezelés.
Érintettek jogai és hozzáférés
A felvételek megismerését jegyzőkönyvezni kell. A rögzített felvételek megismerésére jogosult személy neve, az adatok megismerésének oka és időpontja rögzítésre kerül. Az érintett kérheti a saját képmását tartalmazó felvételek törlését és tiltakozhat az adatkezelés ellen. A felvételeket a hatóságok részére át lehet adni, ha szükség van rájuk büntetőeljárásban vagy más jogi eljárások során.
Betekintés és kezelői hozzáférés
A felvételekhez csak a meghatározott célok eléréséhez szükséges személyek férhetnek hozzá (például az üzemeltető, illetéktelen hozzáférés szigorúan tilos). Ha valaki jelzi, hogy igényt tartana a felvételekre, és azt bizonyítja, a felvételeket a kért időpontig 30 napig tárolni kell és a hatóság részére át kell adni.
Oktatás és tájékoztatás a felvételek céljáról
A tájékoztatás központi eleme a jogszerű cél és a szükségesség elve. A tájékoztatónak ki kell térnie a felvételek céljára és jogalapjára, a megőrzés időtartamára, az érintettek jogaira és az üzemeltető elérhetőségeire. A lakók és az ingatlan használói számára érthető és elérhető formában kell rendelkezésre állnia.
Technikai megoldások és tárolás
A kamerarendszer megoldása lehet DVR/NVR alapú helyi tárolással vagy felhőalapú tárolással. A tárolási kapacitást tekintve tisztázni kell, hány nap felvételt kell megőrizni. 4K felbontású vagy PTZ (forgatható) kamerák előnyösek lehetnek nagy területek lefedésére, míg fix kamerák stabilabbak és egyszerűbbek. Éjjellátó funkció a gyengébb megvilágítás esetén növeli a megfigyelés hatékonyságát.
A rögzítést követő 15 napos törlés kötelező lehetőséget ad a jogszabályok szerint, kivéve, ha bizonyítási célból hosszabb megőrzés szükséges. A felvételek kizárólag a közös használatú területek megfigyelését szolgálhatják, és nem irányulhatnak a magán Ingatlanrészek bejárataira vagy nyílászáróira. A jogi követelmények teljesítéséhez az adatvédelmi szabályzat és az adatkezelési tájékoztató naprakésznek kell lennie.
Gyakorlati összegzés: mit érdemes tenni egy átlagos társasház számára?
- Közgyűlésen hozzák meg a határozatot a kamerarendszer létesítéséről, legalább 2/3-os többséggel.
- Dolgozzák ki a szervezeti-működési szabályzatba a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat.
- Készítsenek és tegyenek elérhetővé adatkezelési tájékoztatót minden érintett számára, és legyen kihelyezve figyelmeztető tábla a megfigyelés tényéről.
- Határozzák meg a jogalapot (leggyakoribb: jogos érdek), és végezzenek érdekmérlegelési tesztet a felvételek kezelésének megkezdése előtt.
- Rögzítsék a tárolási időt, a hozzáférők körét és kötelező jegyzőkönyvezést a hozzáférések eseményeiről.
- Biztosítsák, hogy a felvételeket csak a meghatározott célokra használják fel, és szükség esetén hosszabb megőrzést rendeljenek el a hatóságok kérésére.
- Gondoskodjanak a megfelelő tájékoztatásról és a jogok érvényesítéséről (beleértve a saját képmás megtekintését és törlését).
Foglalják össze a legfontosabb tényeket
A társasházi térfigyelő kamerák használata jogszerű, ha a jogi keretek és adatvédelmi előírások betartásra találnak. A kamerák csak közös használatú területeket figyelhetnek, a magán bejáratokra nem irányulhatnak. A felvételeket csak meghatározott célokra lehet felhasználni, és a hozzáférést szigorúan szabályozni kell. A közgyűlésnek ki kell dolgoznia a belső adatkezelési szabályzatot és a tájékoztatót, majd az érintetteknek könnyen hozzáférhető helyen biztosítani kell azokat.
tags: #tehetek #e #tarsashazra #kamerat