Telekhatárra ültetés és építési rendezés ötletek: jogi, műszaki és növényvédelmi szempontok

Sok településen a múltban kötelező volt az ingatlanok határvonalától elhagyni 50-60 cm ereszcsorgást. Ennek az volt a célja, hogy a tetőről lefolyó víz, még a saját telken kerüljön elvezetésre, és ne kerüljön át a szomszédos ingatlanra. Voltak települések, ahol a ház mögött 80 cm -1 méter is volt. Az ereszcsatornák elterjedésével már engedélyezett volt a telekhatárra építkezés is.

Mi számít ereszcsorgásnak és mikor van vitára ok?

Nagyon sok telekhatár vita van abból, hogy van-e ereszcsorgás, vagy nincs? Vannak, akik úgy gondolják, hogy mindenkinek van. Akkor van „csurgó”, ereszcsorgás, amikor az építtető beljebb építi a házát a telekhatártól. annyi cm-es az ereszcsorgása, amennyit elhagyott a telekhatár szélétől.

Mit tehetünk szigetelés és homlokzat utólagos hőszigetelése esetén?

Családi házak utólagos hőszigetelése megtérülő beruházás - ezt ma már kevesen vitatják. A régi, maximum 30 cm-es téglafalakra ma már ráadásul egyre vastagabb, akár 15-20 cm vastag homlokzati hőszigetelés kerül. De mi van akkor, ha ez a szigetelés már átlógna a szomszéd telkére, mert a ház annak idején a telekhatárra épült? Kezdjük mindjárt a rossz hírrel: a homlokzati hőszigetelés nem „lóghat át” a szomszéd telkére, egy ilyen megoldás nem csak telekjogi szempontból aggályos, de önmagában szakszerűtlen kivitelezésnek is számít, amit az építésfelügyelet még külön büntethet is.

Mit tehetünk? A legpraktikusabb megoldás (mint egyébként minden olyan esetben, amikor egy olyan probléma merül fel, ami a szomszédot is érinti), hogy leülünk a szomszéddal megbeszélni az igényeinket és a lehetőségeket. Egy 15-20 centis sáv elvétele a telekből az esetek többségében nem jár különösebb érdeksérelemmel (bár volt olyan eset, amikor ez tényleg neccessé tette volna az autóval történő beállást), és ha megfelelő, értékarányos árat (ellenszolgáltatást) kínálunk, akkor jó esély van arra, hogy meg tudunk állapodni. Arra azért érdemes kitérni a beszélgetés során (a tisztán látás érdekében), hogy a szigetelés felvitele is a szomszéd telkéről fog történni, ami nyilván további érdeksérelemmel fog járni. Erre érdemes előre gondolni.

Mit tehetünk? - Tárgyalási pozíciónk megalapozásához érdemes lehet mindenek előtt újra kiméretni a telekhatárt, mert meglepően sokszor vannak ezen a téren pontatlanságok! - A jog azért sem támogatja (egyelőre) az ilyen speciális külső homlokzati hőszigetelési eseteket, mert legyünk őszinték: hőszigetelni belülről (azaz saját birtokon belülről…) is lehet! Nem ez az ideális megoldás, de azért messze nem ördögtől való. - Ha teljesen hivatalosak akarunk lenni, akkor a szomszéddal történő megegyezés „leghivatalosabb” formája, ha újra definiáljuk a telekhatárokat és ezt a hivatalos földhivatali dokumentációban is átvezetjük!

Szolgalmi jog és gázvezetékek: hogyan lehet jogszerűen átvezetni vezetéket?

Telekhatárra épült ház gázbekötési problémája. Ahhoz, hogy a szomszéd ingatlanára kerüljön a gázcső, ahhoz be kell szerezni a szomszéd engedélyét. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ügyvéd előtt szolgalmi jogi szerződést kell kötni. Földmérővel szolgalmi jogi vázrajzot kell készíttetni. Értékbecslővel fel kell értékeltetni, hogy a szolgalmi joggal mennyit csökken az ingatlan értéke. Ezt ki szokták fizetni a szolgalmi joggal terhelt ingatlan tulajdonosának. A szolgalmi jog örökre ott marad az ingatlanon. Akkor is, ha akár 10 tulajdonos váltja egymást az évtizedek alatt.

Előfordul, hogy a gáztervező a földhivatali térkép alapján tervezte be a gázcsövet. Aztán a földmérő kiméri, helyesen tünteti fel az épületet a térképen. Jóval később derül ki, hogy nem maradt hely a gázcsőnek, az ingatlan telekhatárán belül. Ekkor ha nincs szolgalmi jogunk, akkor bizony a szomszéd akár bírósághoz is fordulhat. Senki nem köteles eltűrni a szomszéd gázvezetékét az ingatlanán.

Sajnos vannak olyan települések, ahol rendkívül keskeny a kapubejáró, valamilyen érthetetlen módon a gáztervező a kapubejáróba tervezi meg a gázcsövet. Nagyon sok helyen az eresz alatt viszik el a gázvezetéket, hogy ne zavarják vele a szomszédot, a szomszéd közlekedését. Az ütődés a kocsiajtó kinyitásakor nem tesz jót a gázvezetéknek sem. Van olyan gáztervező, aki meg sem kérdezi, hogy a szomszéd engedélyezi-e az udvarán a gázvezetéket, a szomszéd tudta nélkül tervezi be idegen ingatlanra a vezetéket.

példa: telekhatárra épült ház és gázvezeték elrendezés

Mi történik, ha a térképezési hiba miatt tűnik úgy, hogy van hely?

Vannak olyan ingatlanok, melyek régen lettek térképezve, még a régi papír alapú rajzolással. Ezen ingatlanok esetében előfordulhat, hogy digitalizálás miatt úgy tűnik, van még hely a gázcső elvezetésére az ingatlan mögött. Aztán, ha a szomszéd földmérőt hív, Kitűzeti a telekhatárt, akkor derül ki, hogy le kell szedni a gázvezetéket. A fenti képen látható, az első képen, hogy a térképen még van hely a ház és a telekhatár között. Sajnos ha térképezési hiba van, földmérő felmérése során derül ki, és javítják, akkor eltűnik a hézag a telekhatár és az épület között. Ebben az esetben nem tervezhető be az épület falára a gázvezeték a szomszéd beleegyezése nélkül, szolgalmi jog nélkül.

A telekhatár kitűzésének menete és vitamegoldás

A vita lezárására földmérővel lehetséges. A földmérő elkészíti a kitűzési vázrajzot. A földmérő kitűzés előtt kiértesíti a telekhatárral érintett szomszédokat. A telekhatár kitűzéskor jegyzőkönyv készül. Ezt a jegyzőkönyvet alá kell írni, hogy a szomszéd elfogadja, vagy nem fogadja el a kitűzést. Ha a szomszéd elfogadja a kitűzést, akkor megoldódik a helyzet a vita elmérgesedése előtt.

A földmérők közül csak azok mérhetnek ki telekhatárokat, akik benne vannak a nyilvántartásban. eljárnak évente továbbképzésekre. A földmérő a telekhatárokat tűzi ki. A telekhatár nem függ az épület helyétől. Előfordult már olyan is, telekhatár kitűzéskor, hogy a szoba ablakon ment át a telekhatár, a tv-n keresztül. Előfordult olyan eset is, hogy a térképmásolaton volt 50 cm hely a telekhatártól, a gyakorlatban pedig a ház átlógott a szomszéd telkére 60 cm-rel. Ezeket az eseteket a földmérő tudja kideríteni, kimérni a birtokhatárokat pontosan.

földmérő telekhatár kitűzés közben

Építési szabályok, telekbeépítés és tájolás, geológiai szempontok

Rendelkezik telekkel és házat szeretne építeni? A ház pontos helye a telken nagyrészt jogszabályoktól függ. Emellett figyelembe kell venni a világtájakat, az ingatlan útvonalhoz való viszonyát, valamint a geológiai szempontokat is. Bár ez bonyolultnak tűnhet, a ház megfelelő elhelyezése a telken viszonylag egyszerű. Melyik elrendezés lesz a legkényelmesebb családja számára, és hogyan csökkentheti a fűtésszámlákat?

Geológiai szempontok - hová helyezzük a házat a telken? A ház elhelyezését a talajszerkezet is befolyásolja. Ideális a délre lejtő enyhe emelkedés, de ritka az ilyen telek. Döntés előtt érdemes geológiai vagy hidrogeológiai térképet megnézni, illetve geotechnikai vizsgálatot végeztetni. Egyetlen telken belül is változhat a talaj típusa - pl. agyag és homok váltakozhat. A házat a teherbíróbb részre érdemes helyezni, hogy elkerüljük a szerkezeti károkat.

A ház elhelyezése az útvonalhoz képest: Ha új telket vásárol, nézze meg, honnan van bejárat. A legjobb, ha az utca a telek északi oldalán halad, így a ház gazdasági része (pl. garázs, kamra) északra, a lakótér (nappali, háló) pedig déli irányba esik. Teraszt nyugatra érdemes tervezni. Keleti bejáratú telek esetén a hálószobák észak-keletre kerülhetnek, védekezve a széltől. Délről érkező bejárat esetén a házat hátrébb kell helyezni a telken, hogy előtte kialakítható legyen a kert - ehhez kerítés vagy sövény javasolt.

A tájolás hatása a fűtésszámlákra: A napfény hatékony kihasználása csökkenti a fűtési és világítási költségeket. Az optimális elrendezésnél a ház főfala kelet-nyugati irányban helyezkedik el, déli tájolással. Az északi oldalon érdemes elhelyezni a bejáratot, garázst, kazánházat, kamrát, gardróbot. Az észak-keleti oldal jó választás lehet a konyha számára - elkerülhető a túlmelegedés főzés közben. A déli vagy délnyugati oldal ideális a nappali és más gyakran használt helyiségek számára - nagy üvegfelületekkel, amelyek passzív napenergia-hasznosítást biztosítanak. Nyáron redőnyökkel vagy árnyékolókkal védhetjük őket.

Beépítési módok és jogi kivételek

Ezt a beépítési módot fésűs beépítési módnak nevezzük, hazánkra ez igen jellemző, ez leggyakoribb beépítési mód még ma is. Miért éppen fésűs? „ … csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek… „ - szigorúan az OTÉK-ból idéztem.

Ha már ennél a témánál járunk, befejezésül essen szó arról is, mi van akkor, ha a ház nem a telekhatárra, hanem a helyi építési szabályzatban meghatározott kötelező oldaltávolságra épült. Mivel ebben az esetben saját telkünkön mozgunk, ezért a jog is nagyvonalúbb, megengedőbb. Egy utólagos hőszigetelés esetén ilyenkor át lehet lépni az előírt oldaltávolságot, lecsökkentve ezzel az oldalkert/előkert méretét. „Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől.” (OTÉK 35. „Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie.” (OTÉK 35.)

Növénytelepítés és szomszédjogok: fák, sövények, ültetési távolságok

Csak gondoljunk bele, milyen lenne, ha szomszédunk egy fenyőfát ültetne udvarában oly módon, hogy nem venné figyelembe milyen távolságba ülteti azt házunktól. Ha túl közel ülteti, pár éven belül a fa megnő, és legrosszabb esetben nem látunk majd ki házunk ablakából, úgy beárnyékolja azt. ültetéskor vegyük figyelembe a fa végső magasságát. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.

A helyi önkormányzatok kidolgozhatnak az adott településre egyéni rendeletet. Amennyiben ültetést tervezünk a telkünk területén, első lépésben a helyi önkormányzattól kell információt kérnünk ezzel kapcsolatban. Ha a szomszéd tulajdonossal nem sikerül a megegyezés, a helyi önkormányzat közjegyzőjéhez birtokháborítást kezdeményezhet. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.) Ebben az esetben, kiszabhat a jegyző egy személyre szabott ültetési távolságot.

Hogyha utcafronton kívánunk sövényt, vagy más egyéb fás szárú növényt ültetni, szintén ügyelnünk arra, hogy a járókelők, akik az ingatlanunk előtt elsétálnak, ne sérüljenek meg, vagy az épületekben ne okozzon kárt. Ezért fontos a növények folyamatos karbantartása. A veszélyt jelentő nagyobb ágak folyamatos metszése szükségszerű.

Gyakorlati lépések vitás ügyek rendezésére

  1. Első lépés: tárgyalás a szomszéddal, kölcsönös kompromisszum keresése.
  2. Második lépés: telekhatár újramérése földmérővel, kitűzési vázrajz elkészíttetése.
  3. Harmadik lépés: ha kell, szolgalmi jog létrehozása ügyvéd és értékbecslő bevonásával.
  4. Negyedik lépés: helyi önkormányzati tájékoztatás, rendeleti szabályozás ellenőrzése ültetés esetén.
  5. Ötödik lépés: jogi eljárás (birtokháborítás) csak végső eszközként.
Probléma Lehetséges megoldás
Homlokzati hőszigetelés átlógása Tárgyalás, telekhatár újramérése, belső hőszigetelés, szolgalmi jog vagy vétel a szomszédtól
Gázvezeték telekhatárra tervezése Szomszéd engedélye, szolgalmi jogi szerződés, földmérő vázrajza, értékbecslés
Viták a telekhatár körül Földmérő kitűzés, jegyzőkönyv, közjegyzői eljárás vagy polgári per
Fák és sövények ültetése Helyi rendelet ellenőrzése, megfelelő távolságok betartása, rendszeres metszés

Ha a szomszéd telekkel kapcsolatos vitát szeretnénk elkerülni vagy megoldani, mindig érdemes a hivatalos, mérhető tényekhez visszanyúlni: telekhatár kimérése földmérővel, jegyzőkönyv felvétele, és ha kell, jogi megállapodás (szolgalmi jog). Ezek a lépések segítik a hosszú távú, jogilag is rendezett együttélést, legyen szó ereszcsorgásról, gázvezetékről vagy hőszigetelésről.

tags: #telekhatarra #epitett #haz #melle #ultetesi #rendezesi

Népszerű bejegyzések: